Palotai KárolyRózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikona szerint Priskin néven született. Ugyanakkor Papp Győző: Palotai, az első magyar sztárbíró című könyvben így nyilatkozik: A győri barátaim néha azzal cukkolnak: engem nem Palotainak kereszteltek. Nos, ebből annyi igaz, az apám, aki tűzoltóként szolgált Békéscsabán, a harmincas években magyarosított Priskinről Palotaira, én viszont már ezen a néven születtem. (Békéscsaba, 1935. szeptember 11. – Győr, 2018. február 3.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, ellenőr és sportvezető. A hazai és a nemzetközi bíróelit legjobb labdarúgója. Polgári foglalkozása sportvezető. Testvére, Palotai János válogatott labdarúgó, fia, Palotai Zsolt elismert lemezlovas. Játékvezetői tevékenysége a Zsolt István utáni második nagy magyar játékvezetői pályafutás. Az UEFA 2016-ban budapesti kongresszusán életműdíjjal ismerte el pályafutását.http://www.m4sport.hu/2016/05/02/palotai-karoly-eletmudijat-kapott-az-uefa-tol/

Pályafutása Labdarúgóként Klubcsapatban Békéscsaba Erzsébethely városrészében (Jamina) látta meg a napvilágot. Tősgyökeres békéscsabai tót származású családja az 1930-as években magyarosította a nevét Palotaira. Szülővárosában járt iskolába, majd 1950-től az akkor másodosztályú Békéscsabai Előre játékosa lett. 1955-ben Győrbe ment, és egy évig a Győri Vasas ETO labdarúgója volt. A váltásban az játszotta a főszerepet, hogy bátyja, Palotai János válogatott kapus ekkor már ott játszott és így mentesülhetett a honvédségi besorozás alól. 1956-ban bátyjával és Pálfy Antallal elhagyta az országot és Nyugat-Németországba távozott. Az NSZK-ban féléves nemzetközi eltiltást követően a Freiburg csapatában játszott és a Siemensnél dolgozott. 1958-ban tért haza. 1959-től szerepelhetett újra a győri együttesben, amelynek 1967-ig volt a tagja.

Az 1963-as őszi idényben a bajnokcsapat tagja volt. Sorozatban háromszor nyert Magyar Népköztársasági Kupát az ETO-val: 1965-ben, 1966-ban és 1967-ben. 1965-ben a Bajnokcsapatok Európa-kupája elődöntőjében az Benfica ellen kieső csapat tagja volt. 1955 és 1967 között összesen 171 bajnoki mérkőzésen 45 gólt szerzett. Nagy álma, a válogatottság azonban soha nem teljesült.Adni és kapni: Elhunyt Palotai Károly. In: Nemzeti Sport, 2018. február 4.

1967-ben a Magyar Népköztársaság Kupa-döntőn megsérült, ezért játékos-pályafutását be kellett fejeznie.

Az olimpiai válogatottban Az 1964-es tokiói olimpián a magyar csapat kapitányaként lett olimpiai bajnok, de a döntőn sérülés miatt nem vehetett részt. Aranyérmet a hazai szurkolóktól kapott. Az olimpiai válogatottban 15 mérkőzésen 2 gólt szerzett. A B-válogatottban 8 alkalommal játszott és 1 gólt szerzett.

Labdarúgó-játékvezetőként

Nemzeti játékvezetés Játékvezetőként talán még eredményesebb életpályát mondhat magáénak, mint labdarúgóként. Már játékosként, 1959-ben levizsgázott a szabályokból, és labdarúgó-pályafutását befejezve 1967-től megyei szintű labdarúgóosztályokban szerezte meg a szükséges tapasztalatokat. 1969-ben NB II-es játékvezető lett, majd 1970-ben mutatkozott be az NB I-ben. Az aktív nemzeti játékvezetést 1983-ban fejezte be. Foglalkoztatására jellemző, hogy az 1973/1974-es bajnoki idényben Petri Sándor társaságában 17 találkozót, az 1978/1979-esben 22 mérkőzést, az 1982/1983-asban 18 összecsapást vezethetett. 1970–1983 között 215 élvonalbeli mérkőzést vezetett, és ezzel az örökranglistán Bede Ferenc,valamint Puhl Sándor mögött a harmadik legtöbbet foglalkoztatott magyar játékvezető. Az UEFA 2016-ban budapesti kongresszusán életműdíjjal ismerte el pályafutását. Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény 1970. október 11. Rohonci úti stadion, Szombathely első NB I-es mérkőzése Szombathelyi Haladás–Salgótarjáni BTC 1 – 2 1983. november 3. Rohonci úti stadion, Szombathely utolsó NB I-es mérkőzése Szombathelyi Haladás–MTK-VM 1 – 1

Palotai Károly unikum a világ legjobb bírói között. Senkinek sincs olyan gazdag játékos-pályafutása, mint neki: egyszerre volt olimpiai bajnok, bajnoki címet nyert, szerepelt a BEK elődöntőjében. Palotai az egyetlen, aki játékosként és játékvezetőként is részt vett a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. Egy időben ő volt Európa legjobban foglalkoztatott FIFA-játékvezetője. Véleménye a játékvezetői sikerről: A világbajnoki döntő vezetése a játékvezető karrierjének csúcsa. Ez a bíró halhatatlansága, hiszen neve fennmarad az idők végezetéig. A sportszaksajtó értékelése szerint az egyik, sporttörténeti besorolás szerint a "második nagy" magyar játékvezető. Az első Zsolt István, a harmadik Puhl Sándor. A "nagyok" közül egyedül Puhlnak adatott meg a világbajnoki döntő vezetése. Vezetett kupadöntők száma: 1.

Magyar Népköztársasági Kupa Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma 1974. május 1. Népstadion, Budapest döntő Ferencváros–Komlói Bányász SK 3 : 1 10 000

Nemzetközi játékvezetés A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának (JB) felterjesztésére lett Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) játékvezető, 1970 és 1983 között 143 nemzetközi mérkőzést vezetett, ebből 27 válogatott találkozót. Az 1970-es és 1980-as évek egyik meghatározó játékvezetője volt. A vezetett kupamérkőzések nemzetközi örökranglistáján 45 találkozó irányításával a 25. helyet foglalja el. A magyar nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 3. helyet foglalja el 13 találkozó szolgálatával. 1983-ban a Csehszlovákia–Románia Európa-bajnoki selejtező mérkőzéssel búcsúzott a nemzetközi porondtól.

Az 1972. évi, majd az 1976. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáján a FIFA JB bírói szolgálattal bízta meg. Münchenben az egyik legkiemelkedőbben foglalkoztatott bíró volt, öt találkozón kapott szakmai feladatot. Olimpián vezetett mérkőzéseinek száma: 2 + 6 (partbíró).

Három világbajnokságon és annak selejtezőin a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta (1974, NSZK, 1978 és 1982, Spanyolország). A negyedik magyar bíró, aki mérkőzésvezetésre kapott megbízást. Az NSZK-ban egy csoportmérkőzést vezetett és a döntőn – Hollandia–NSZK (1–2) – negyedik játékvezető lehetett. A FIFA ezen a tornán alkalmazta először a negyedik játékvezető feladatkört. Az angol John Keith Taylor tartalékja volt. Argentínában a második csoporttalálkozón, az Argentína–Brazília összecsapáson pazar teljesítményt nyújtva sárga kártya nélkül hozta le a találkozót. A FIFA JB elvárása szerint, ha nem vezetett, akkor partbíróként tevékenykedett. 1974-ben két csoportmérkőzésen egyes számú besorolást kapott, játékvezetői sérülés esetén továbbvezethette volna a találkozót. 1978-ban egy csoportmérkőzésen egyes számú besorolást kapott, a bronzmérkőzésen 2. pozícióban tevékenykedett. 1982-ben négy csoportmérkőzésen volt partjelző, közte az Argentína–Belgium (0–1) nyitómérkőzésen. Az előzetes tervek szerint ő vezette volna a nyitómérkőzést, de a hazaiak sportpolitikájának köszönhetően csak asszisztens lehetett. Előzőleg egy kupamérkőzésen a Real Madridból a magyar sportember kiállított három játékost és ezt nehezményezte a spanyol sportvezetés. Világbajnokságokon vezetett mérkőzéseinek száma: 4 + 8 (partjelző). Világbajnokságon a döntőben ő volt az első negyedik játékvezető: 1.

Három Európa-bajnokság selejtezőin (1976, 1980, 1984) és az 1980-as olaszországi Európa-bajnokságon alkalmazták.

Nemzetközi kupamérkőzések Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) Játékvezető Bizottsága kiemelkedő szakmai felkészültségének elismeréseként öt alkalommal bízta meg az UEFA által szervezett kupatorna döntőjének koordinálásával. Játékvezetőként több mint tizenöt BEK-mérkőzést vezetett.

Vezetett Kupa-döntők száma: 5.

Bajnokcsapatok Európa-kupája A 22. és a 27. játékvezető – az első, és a 2. magyar, illetve a 2. és a 3. szocialista országbeli – aki BEK döntőt vezetett. A torna történetében 2014-ig rajta kívül Leo Horn, Gottfried Dienst és Concetto Lo Bello vezethetett két alkalommal döntőt. Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma 1976. május 12. Hampden Park Stadion, Glasgow döntő FC Bayern München–Saint-Étienne 1 : 0 54 864 1981. május 27. Princes Park Stadion, Párizs döntő Liverpool–Real Madrid CF 1 : 0 48 360

UEFA-kupa Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma 1975. május 7. Rheinstadion, Düsseldorf döntő első találkozó Borussia Mönchengladbach–FC Twente 0 : 0 42 000

Kupagyőztesek Európa-kupája Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma 1979. május 16. St. Jakob-Stadion, Bázel döntő FC Barcelona–Fortuna Düsseldorf 4 : 3 58 500

UEFA-szuperkupa Az Európai Szuperkupát évente rendezik meg a BEK és a KEK tornasorozat győztese között. Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Partbírók 1978. december 4. Emile Versé Stadion, Brüsszel döntő első találkozó RSC Anderlecht–Liverpool 1 : 1 Tompa István/Győri László

Sportvezetőként 1971-1995 között a Győr-Sopron megyei Sportigazgatóság helyettes vezetője. 1985-ben a FIFA oktatási paneljében dolgozott instruktorként és játékvezető-ellenőrként 1997-ig. Szintén 1985-ben az UEFA játékvezető-ellenőre is lett, ahol 2005-ig dolgozott. 1990 és 1994 között a FIFA Játékvezető Bizottság tagja volt. 1983 és 1985 között a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként is működött. 1990-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó-szövetség elnökévé választották, mely posztot 1998-ig viselt. 1990-től az MLSZ JT elnökhelyettese, majd a JB alelnöke. 1993 és 1996 között a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagja volt. 1971 és 1990 között a Győr-Moson-Sopron Megyei Sportigazgatóság helyettese vezetője volt. 1990-1998 között a Győr-Moson-Sopron megyei LSZ elnöke. 1985 és 2005 között a FIFA, az UEFA és az MLSZ JB ellenőre. 1990 és 2006 között az MLSZ JT elnökhelyettese, a JB alelnöke.

A Győr-Moson-Sopron megyei labdarúgó-szövetség játékvezetői bizottsága új elemmel kívánja megújítani a bírók értékelését és elismerését, ezért megalapította A megye játékvezetéséért életműdíjat. 2009-ben megyei labdarúgó-játékvezetők hagyományos évadzáró-évadnyitó farsangi bálján Palotai Károly, egykori kiváló FIFA-játékvezető kapta meg ezt a megtisztelő elismerést.

Emlékezete Palotai, az első magyar sztárbíró címmel könyv jelent meg az olimpiai bajnok labdarúgóról és világhírű játékvezetőről. A szerző Papp Győző, a Kisalföld sportrovatának vezetője. Játékvezető: Palotai (1981) az MTV portréfilmje.

Sikerei, díjai

Munka Érdemrend ezüst fokozata (1964) Győr-Sopron megye legjobb sportolója (1963) Népsport-kupa (1979, 1980, 1981) Aranysíp (1982) Aranyjelvény (1979, 1984) Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem arany fokozata (1986) Bauer Rudolf-sportdíj (1994) Szent László-díj (1996) 1996-ban a nemzetközi játékvezetés hírnevének erősítése, hazájában 10 éve a legmagasabb Ligában (osztályban) folyamatosan tevékenykedő, eredményes pályafutása elismeréseként, a FIFA JB felterjesztésére az 1965-ben alapított International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntette ki. 100 éves MLSZ jubileumi emlékérme (2001) Győr díszpolgára (2012) Prima díj (2014) Sportújságírók Szövetsége "Életműdíjjal" tüntette ki (2014) MOB fair play-díj (életmű kategória) (2015) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015) Az UEFA életmű-díjasa (2016) Békéscsaba halhatatlan sportcsillaga (2017. december 11.) – utolsó nyilvános szereplése

Statisztika Mérkőzései az olimpiai válogatottban

Nemzetközi válogatott mérkőzései játékvezetőként

Jegyzetek

Források MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 1317. oldal

Somos István: Az ezerarcú Mundiál – 1982, Ságvári Endre Könyvszerkesztőség Dénes Tamás–Pongrácz György: Bírókirályok (Avagy a síp művészei), Mécs László Kiadó, 1997 Papp Győző: Palotai, az első magyar sztárbíró – Győri ETO FC, 2004 Hornyák Lajos: A labdarúgás játékszabályai (Labdarúgó-játékvezetők kézikönyve) – HOT-FIVE Kft. 2002

További információk