Pátra (görög Πάτρα, ógörög Πάτραι, Patrai, latin Patrae) Görögország harmadik legnagyobb városa és a nyugat-görögországi Ahaia prefektúra székhelye.
Földrajz A város a Peloponnészosz északi részén, az 1926 méter magas Panahaiko hegy lábánál, a Pátrai-öböl partján helyezkedik el. A város 215 km-re fekszik Athéntól, 94 km-re Pürgosztól, 134 km-re Korinthosztól és 144 km-re Tripolitól. A legfontosabb folyó a közelben a Glafkosz, mely a Panakhaikó hegyen ered, és a városon keresztül ömlik a tengerbe. A nagy esésű folyó 1925 óta szolgál energiával a környező falvaknak. Itt épült az ország legelső vízerőműve is. A folyó ivóvízként is szolgál Pátra lakosainak.
Éghajlat
Történelem A görög mítoszok szerint – amelyről Pauszaniasz Periégétész írt – három település egyesüléséből jött létre. Ezek közül Aroét és Antheiát Eumélosz alapította, később kettőjük között alakult Messzatisz, amelyek végül összeolvadtak.Pauszaniasz: A görög föld leírása, 7.18.2 Eumélosz mítosza arra utal, hogy ezen a környéken kezdődött az akhaiai földművelés.
A város helyén már időszámításunk előtt 3000 évvel is létezett egy kisebb település. A mükénéi uralom alatt (Kr. e. 1580-1100) a település kisebb virágzásnak indult. Kr. e. 280 után és a római hódítás előtt a település fontos szerepet játszott a második Akháj Szövetség megkötésében más településekkel együtt. Kr. e. 14-ben Augustus császár római kolóniát alapított a város helyén, így a római korban a település egyszerű mezőgazdaságból élő faluból fontos kikötővárossá nőtte ki magát. Krisztus után a város fontos keresztény központtá vált, majd a Római Birodalom kettéválása után is megőrizte fontosságát mint kikötőváros. 1204-ben a keresztes hadjárat során lovagok megalapították az Akháj Fejedelemséget, melynek a város is a része lett. 1430-ban az Oszmán Birodalom leigázta Bizáncot, így hamarosan az Akháj fejedelemség is török kézre került. Ezután Velence és Genova számos támadást intézett a törökök ellen a város visszafoglalása érdekében, de Pátra 1828-ig török kézen maradt. Ekkor a francia expedíciós hadtest segítségével a város felszabadult, majd gyorsan a független Görögország második legfontosabb városává vált. A 20. század elején gyors fejlődésnek indult, és Pátra lett az első görög város ahol megjelent az utcai világítás is. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek, majd a második világháború alatt olasz és német csapatok szállták meg.
A város napjainkban
Napjainkban a város jelentős idegenforgalommal bír. Ezt szolgálja a sok szálloda és a szórakozóhelyek. Nevezetességei között van a város fölé emelkedő török kori erőd és a gyönyörű Szent András Székesegyház. Továbbá nevezetes a 2004-ben épült Peloponnészoszt és Közép-Görögországot összekötő monumentális híd, mely a város mellett ível át a Korinthoszi-öblön. Januárban a városban kerül megrendezésre a Pátrai Karnevál, melyen artisták, zenészek és különböző mutatványosok lépnek fel. Az eseményt már 160 éve minden évben megrendezik a városban. Továbbá híres még a Pátrai Nemzetközi Fesztivál, melynek során színdarabok és musicaleket tekinthetünk meg minden nyáron töménytelen mennyiségben. A kulturális életet szolgálja a város számos galériája, könyvtára és színháza, köztük a híres Apolló Színház. A város 2006-ban Európa kulturális fővárosa lett.
Népesség
Testvérvárosai Bydgoszcz, Lengyelország Chișinău, Moldova Bari, Olaszország Ancona, Olaszország Gjirokastër, Albánia Split, Horvátország Reggio Calabria, Olaszország Limassol, Ciprus Craiova, Románia Banja Luka, Bosznia-Hercegovina Famagusta, Ciprus Saint-Étienne, Franciaország Debrecen, Magyarország
Fordítás
Jegyzetek
Források https://web.archive.org/web/20060813140826/http://www.patras.gr/ https://web.archive.org/web/20110324195303/http://gogreece.about.com/od/citiestowns/a/patrasgreece06.htm
További információk Hivatalos honlapja A pátrai karnevál honlapja (görögül és angolul) Pátra, Európa kulturális fővárosa 2006-ban (görögül és angolul) Pátrai kalauz Video about Patras Carnival from Travel Channel videó a pátrai karneválról Videó a kulturális főváros projektről
Kategória:Nyugat-Görögország régió települései Kategória:Európa kulturális fővárosai