A Tu–204 az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején a Tupoljev-tervezőirodában a Tu–154 leváltására kifejlesztett, közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép. 1989-ben repült először, 1994-ben állították forgalomba. A gép sorozatgyártása 1990-ben kezdődött a Kazanyi Repülőgépgyártó Termelési Egyesülésben (KAPO) és az uljanovszki Aviasztar-SZP repülőgépgyárban.
Az utasférőhelyek száma kétosztályos elrendezésben, típustól függően 160 és 210 fő, a hatótávolság 6300 és 8500 kilométer között mozog. Csaknem teljesen megegyezik az amerikai Boeing 757-essel. Az Aeroflot számára fejlesztették ki, mint a Tu–154-es utódját. A légitársaságok 1996 óta alkalmazzák.
Fejlesztés
bélyegkép|balra|250px|A kezdeti tervek szerinti háromhajtóműves Tu–204-es modellje.
A Tupoljev-tervezőiroda először 1973-ben kezdte megvizsgálni a Tu–154-est helyettesítő új, közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép fejlesztését. A lehetőségek között szerepelt egy új repülőgép kifejlesztése helyett a meglévő Tu–154-esek korszerűsítése is, csakúgy, mint a Tu-134D, a Tu–134-es jelentősen átalakított, modernizált változatának terve. 1979-re a tervezőiroda egy új repülőgép megépítése mellett döntött a Tu–204 név alatt, a kezdeti tervek alapján egy szélestörzsű, kétszintű és háromhajtóműves, kétemeletes repülőgép épült volna meg, amely egyben utas- és teherszállításra is alkalmas lett volna.
A szovjet kormány 1981. augusztus 11-i kormányrendeletben hagyta jóvá egy közepes hatótávolságú, három D–90-es (a későbbi PSZ–90-es) hajtóművel felszerelt és korszerű üzemanyag-fogyasztású repülőgép létrehozását. 1982-ben befejezték az első modell építését, de a projektet ezen modell alapján tovább már nem fejlesztették. A Tupoljev mérnökei lemondtak a hárommotoros lehetőségről, és áttértek egy normál szélességű, egyszintű repülőgép tervezésére, amelynek két hajtóműve a szárnyak alá lett szerelve. A Tu–204-es lett az első Tupoljev repülőgép, amelynek hajtóművei a szárnyak alatt találhatóak.
A Szovjet Légügyi Minisztérium Ivan Sztyepanovics Szilajev miniszter kezdeményezésére 1982-ben döntött úgy, hogy a korábbi tervek alapján, ugyanazon hajtóműveket használva nem csak a közepes hatótávolságú, kéthajtóműves Tu–204-est, de az Iljusin Il-96 név alatt egy nagy hatótávolságú, négyhajtóműves repülőgépet is kifejlesztenek. 1983-ban a Szovjetunió Minisztertanácsa további rendeletet adott ki a Tu–204-es és Il-96-osok fejlesztéséről és megépítéséről, amely kimondta, hogy a készülő modellek versenyképtelenebbek az akkori nyugati repülőgépeknél. Ennek értelmében versenyt hirdettek új utasszállító repülőgépek szabványos hajtóműveinek kiválasztására a Kuznyecov és Szolovjov-tervezőirodák bevonásával. A közbeszerzést a Szolovjov D–90-ese nyerte, ebből lett később kifejlesztve a PSZ–90-es.
A gép szerkezeti tömegének minimalizálása érdekében a fejlesztők úgy döntöttek, hogy a repülőgépben kompozitanyagokat használnak fel, ezek végül a felhasznált anyagok 14%-át teszik ki. A végső dizájn kidolgozása során más technológiai újításokat is bevezettek: előregyártott paneleket, hézagok nélküli szárnypaneleket és modern rögzítő elemeket, köztük titánt is alkalmaztak. A nagyméretű, félkész alkatrészek és szerkezeti elemek használata lehetővé tette a törzsön lévő illesztések számának jelentős csökkentését; ennek következtében a szerkezet súlya kisebb, a repülőgép külső felületének minősége jobb, az anyagkifáradás valószínűsége alacsonyabb. Különös figyelmet fordítottak a szerkezet korrózióállóságának növelésére. Javult a hő- és hangszigetelési rendszer, a kabin alsó részébe vízelvezető szelepeket szereltek fel, és javították a felhasznált festékek minőségét.
A tervezési folyamat végeztével arról született döntés, hogy a Tu–204-eseket az Uljanovszkban gyártják majd.
Jellemzők A Tu–204-est modern, személy- és teherszállító repülőgépcsaládnak készült. Üzemeltetési költsége, üzemanyagfogyasztása és zajszennyezése alacsony. Aviadvigatyel PSZ-90-es vagy Rolls-Royce RB211-es hajtóművekkel szerelhető fel. A Tu–204-est a két legnagyobb oroszországi repülőgépgyártó üzemben gyártják Uljanovszkban és Kazányban.
A repülőgép utaskabinjának többféle elrendezése lehet a megrendelő igényei szerint: egyosztályos 210 fő részére illetve két- vagy háromosztályos 164-193 fős kapacitással. A Tu–204-es kargóváltozatát jelenleg európai és egyiptomi légitársaságok üzemeltetik.
Első-, másod- vagy turistaosztályú kabinokban 2+2 vagy 3+3 ülés kaphat helyet egy sorban. A másodosztályú elrendezésben a széksorok távolsága, bevett szokás szerint, 810 mm. Az utasteret mozgatható és teljesen eltávolítható válaszfallal vagy függönnyel lehet felosztani.
A Tu–204 új generációs orosz repülőgép, így olyan technikai újdonságokkal rendelkezik, mint a fly-by-wire rendszer, a szárnyfül, modern orosz és nyugati avionika vagy az áttekinthetőség miatt a kijelzőkkel felszerelt pilótafülke. A Tu–204-es az első orosz repülőgép, amely nyugati hajtóműveket is használ (Rolls-Royce RB211).
Típusváltozatok Tu–204–100 bélyeg|jobbra|250px|A kubai Cubana légitársaság Tu–204–100-as gépe A -100-as és -200-as a Tu–204-es gépcsalád első tagja orosz PSZ–90-es hajtóművekkel és orosz avionikával. A repüléshez szükséges engedélyeket 1995 januárjában kapta meg. A Tu–204-200-as nagyobb változat hosszabb távra. Csak egyetlen Tu–204-200-as készült Uljanovszkban, de szolgálatba nem állt. Ezt a típust ma Kazányban gyártják Tu-214-es néven.
A Tu–204-100SZ és a -200SZ teherszállító változatok. A géptörzs elején, bal oldalon nagyméretű teherajtó kapott helyet a teher be- és kirakodására. A -100C és a -200C a légitársaságok számára elérhető továbbfejlesztett PSZ90-A2 hajtóművekkel is, amelyek kevesebb karbantartást igényelnek.
Tu-204–120 Tu–204–200 Tu–204–220 Tu–204–300
A Tu–204–300-as, avagy Tu–234-es, a Tu–204-es alapváltozat rövidebb törzsű, hosszabb hatótávolságú és alacsonyabb üzemanyag-fogyasztású változata. Két alváltozata létezik: a nehezebb változat Aviadvigatyel PS 90–A2 hajtóművekkel van felszerelve, maximális felszállótömege 107,5 tonna, hatótávolsága 166 utassal 9300 kilométer; a könnyebb változat maximális felszállótömege 89 tonna, hatótávolsága 166 utassal 3500 kilométer. A Tu–204–300-as a Vladivostok Airnél állt szolgálatba, 2023-ban az Air Koryo az egyetlen civil üzemeltetője.
Tu–204SZ
Tu–2004–100SZ
Tu–204SZ3
Tu–204–210 Tu–204–230 Tu–204–400 Tu–204K A Tu–204 kriogén hajtású változatának terve, mely nem valósult meg. A gépre két darab PSZ–92 turbóventilátoros gázturbinás sugárhajtóművel felszerelését tervezték. Eredeti típusjelzése Tu–206 volt, később átnevezték Tu–204K-re (K – kriogennoje toplivo). A cseppfolyósított földgáz (LNG) tartályait a törzs felső részén, a pilótafülkétől a függőleges vezérsíkig végigfutó gerinc alatt helyezték volna el. A sorozatgyártású PSZ–90A sugárhajtómű vegyes üzemű változatának, a PSZ–92-nek LNG-vel üzemeltetve összességében negyedannyi károsanyag-kibocsátása volt, mint a PSZ–90-nek. Ezen belül a nitrogén-oxid kibocsátást 15 százalékkal, a szénmonoxid-kibocsátást 20 százalékkal sikerült csökkenteni. A 161 kN maximális tolóerejű PSZ–92 alkalmas kerozinnal történő üzemeltetésre is. A gép tervezett maximális felszálló tömege 110 750 kg, hasznos terhelése 25 200 kg volt. Maximális terheléssel 3600 km-es, normál terheléssel 5300 km-es hatótávolsággal rendelkezett volna.
Tu–214
A Tu–204 továbbfejlesztett, növelt hatótávolságú változata, melyet Jurij Vorobjov főkonstruktőr vezetésével dolgoztak ki a Tupoljevnél. 1996. március 21-én repült először, 1997 márciusában kapta meg a légügyi hatósági engedélyeket.
Oroszország Ukrajna elleni inváziója után 2022 tavaszán a Rostec bejelentette, hogy a nemzetközi szankciók miatt újraindulhat a Tu-214-esek sorozatgyártása. Ezt egy újabb bejelentés követte, miszerint a United Aircraft Corporation megkezdte 20 Tu-214-es összeszerelését, hogy azzal cseréljék le az orosz légitársaságok Airbus és Boeing gépeit. Összesen 70 gép összeszerelését tervezik a következő hat évben.
Tu–214F A Tu–214 növelt, 9000 km hatótávolságú teherszállító változatának terve (F – freight). Az üzemanyag mennyiségét megnövelik, a hasznos terhelés eléri a 30 tonnát. A Kazányi Repülőgépgyár tervezi a sorozatgyártását. Kialakításában és felszereltségében hasonló az Uljanovszkban gyártott Tu–204C-hez. A törzsön nincs ablak, a törzs bal oldalán, elöl nagyméretű teherajtó kap helyet.
Tu–214VIP A Tu–214 növelt komfortfokozatú (szalon-) változatának terve. Az orosz kormányzat és a fegyveres erők tervezik alkalmazását.
Tu–224 A Tu–214 Rolls-Royce RB.211–535E4 hajtóművekkel és nyugati avionikával felszerelt változata. Egyelőre terv.
Tu–204SZM A Tu–204 modernizált, továbbfejlesztett változata. Csökkentették a felszálló tömeget és a személyzetből elhagyták a fedélzeti mérnököt. Az utasférőhelyek száma kialakítástól függően 176–194 között változik. Modernizálták a gép avionikai berendezéseit, valamint új, gazdaságosabb üzemű PSZ–90A–2 gázturbinás sugárhajtóműveket kapott. Ugyancsak új a TA–18–200 típusú fedélzeti segédhajtóműve. A pilótafülkében minden felirat angol nyelvű (kivéve azokon a gépeken, amelyek kizárólag belföldi járatokon fognak üzemelni). A Tu–204SZM változat első prototípusa 2010. december 29-én emelkedett először a levegőbe az Uljanovszk Vosztocsnij repülőtérről. Az orosz Red Wings légitársaság mintegy 30 darab Tu–204SZM beszerzését tervezi a jövőben.
Üzemeltetők
Cairo Aviation Dalavia Air China Cargo Aviastar-TU Kavminvodyavia KrasAir Rossiya Vladivostok Avia Cubana Air Koryo Transaero Sirocco Aerospace Red Wings Airlines
További megrendelők
Ilyushin Finance Company Blue Wings Iran Air Tours
Jegyzetek
Források Szovremennaja aviacija Rosszii, Vojennij Parad, Moszkva, 2007, , pp. 106–109. Yefim Gordon, Vladimir Rigmant: OKB Tupolev – A History of the Design Bureau and its Aircraft, Midland, 2005, , pp. 267–276.
Külső hivatkozások A Tupoljev hivatalos oldala A sorozatgyártást végző Aviasztar-SZP honlapja (oroszul és angolul) A sorozatgyártást végző Kazányi Repülőgépgyártó Termelési Egyesülés (KAPO) honlapja A Tu–204 repülőgépcsalád műszaki ismertetője (Aviasztar-SZP repülőgépgyár, oroszul) A Tu–214 a gyártó Kazányi Repülőgépgyártó Termeléso Egyesülés (KAPO) honlapján (oroszul)
Kategória:Tupoljev utasszállító repülőgépek Kategória:Orosz utasszállító repülőgépek