Aschaffenburg város Németországban, Északnyugat-Bajorországban. Aschaffenburg járás székhelye, de közigazgatásilag nem része. Ismert „a Spessart kapujaként” is, a hegységhez való közelsége miatt, illetve „bajor Nizzaként”, mert kellemes az éghajlata. Bár Bajorországban fekszik, lakói nem bajoroknak, hanem Frankföld lakóinak tartják magukat, annak ellenére, hogy a történelmi Frankföldnek Aschaffenburg nem volt része, mivel a mainzi érsekséghez tartozott. A településen található sok nagyvállalat, köztük a DPD futárcég is.
Fekvése A város a Majna két partján terül el, Németország délnyugati részén, Frankfurt am Maintól 41 kilométerre.
Népesség
Közeli települések Johannesberg, Glattbach, Goldbach, Haibach, Bessenbach, Sulzbach am Main, Niedernberg, Großostheim, Stockstadt am Main és Mainaschaff.
Kerületei
Aschaffenburg 10 kerületre oszlik:Aschaffenburger Anzeiger, 16. Mai 2007 sowie Präsentation der Stadt zur Bevölkerungsentwicklung (PDF-Datei; 2,9 MB)Die Einwohnerzahlen der Stadtteile sind angegeben mit Stand 31. Dezember 2014 nach Angaben der Stadtverwaltung. bélyegkép|balra|400px
Aschaffenburg (belváros), (Stadtmitte/Innenstadt és Stadtmitte/Aschaffenburg-Ost:) ca. 22.857 fő (2014-ben), 841 ha Damm: 13.013 fő, 731 ha Schweinheim: 10.848 fő, 1598 ha Nilkheim: 5.409 fő, 802 ha Obernau: 4.857 fő, 810 ha Leider: 3.302 fő, 317 ha Strietwald: 3.241 fő, 755 ha Österreicher Kolonie: 1.671 fő, 32 ha Gailbach: 1.705 fő, 316 ha Obernauer Kolonie: 941 fő, 45 ha A Majna bal partján csak Nilkheim és Leider fekszik.
Nevének eredete Az Aschaffenburg név (a középkorban Ascaffaburc, Ascapha vagy Ascaphaburg) eredeti jelentése „vár a nyárfás folyó partján”. Ezt az Aschaff folyóról kapta, ami a város egyes részein átfolyik.
Története bélyegkép|balra|260px|Schloss Johannisburg A Spessart nyugati peremén, a Majna partján épült városban és környékén a legkorábbi településnyomok a kőkorszakból származnak. Aschaffenburg eredetileg az Alamanni törzs egyik települése volt. Később római légiók állomásoztak itt; erődjük romjain a frankok építettek várat később. A középkorban a város Ascaffaburc, Ascapha vagy Ascaphaburg néven volt ismert.
Szent Bonifác kápolnát emelt Szent Márton tiszteletére és Benedek-rendi kolostort is alapított a városban. 989-ben Willigis érsek kőhidat építtetett a Majnán. 1122 körül Adalbert igyekezett növelni a város jelentőségét.
Történetére a würzburgi és mainzi püspökök, később herceg-érsekek rivalizálása nyomta rá bélyegét. Aschaffenburg 1814 óta tartozik Bajorországhoz.
Nevezetességek thumb|Osztrák emlékmű az Österreicher Kolonie kerületben|balra Johannisburg - A Majna partján magasodó Johannisburgot, mely eredetileg frank erőd volt a mainzi hercegérsekek második rezidenciájukká építették ki. Öt tornya közül a legrégebbi, mely fiatornyokkal ékesített még gótikus vonásokat mutat. A négy erőteljes saroktorony és a négyzetes épülettömb azonban 1605-1614 között épült késő reneszánsz stílusban, vöröses homokkőből. Belső termeit utóbb klasszicista stílus szerint korszerűsítették. Az épületet a második világháború után múzeum céljára állították helyre. Híres képtárában (Staatsgalerie) többek között az idősebb Lucas Cranach, Mathis Grünewald, Van Dyck, Rubens, Ruisdael alkotásai láthatók. Pompejanum - A Pompejanum nevű villa a Majna partján áll. I. Lajos bajor király építtette 1842-1849 között, mely egy Pompeiiben feltárt épület másolata. Városháza (Rathaus) - az egykori városfal tövében található. Stiftskirche St. Peter und Alexander - 12.-13. századi háromhajós, kereszthajós alapítványi templom. A rendház a templom északi oldalán helyezkedik el. Gyönyörű, 13. századi kerengőjének minden egyes oszlopfőjét növényi ornamentika díszíti. Az egykori kanonokházban (Stiftskapitelhaus) rendezték be a templom műkincseinek múzeumát. A múzeumban található többek között Matthias Grünewald utolsó festménye az 1525-ből való Krisztus siratása, Lukas Cranach 1520 körül készült Krisztus feltámadása című képe és Hans Vischer 1530 táján készült Madonna domborműve, valamint Tilman Riemenschneider a Három királyok imádása című alkotásának töredéke.
Közlekedés Közúti közlekedés A várost érinti az A3-as autópálya.
Vasúti közlekedés
Itt születtek, itt éltek Schafnaburgi Lampert - 1243-tól 1275-ig Egri püspök valamikor az 1200-as évek elején itt született. Lambertust még a tatárjárás idején IV. Béla magyar király hívta meg Magyarországra, az egri püspöki székbe. thumb|A Johannisburg kastély képe tükröződik a Majna vizében
Híres aschaffenburgiak
Helmut Vetter (1923–2009) német festő
Testvérvárosok Perth, Skócia (1956) St. Germain-en-Laye, Franciaország (1975) Miskolc, Magyarország (1996)
Jegyzetek
Források Hivatalos weboldal (német, angol, francia, olasz, héber) Webkamera Sándorfi György a Borsod megyei Halomvárral és Leányvárral kapcsolatos kutatásai Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980)
Kategória:Bajorország települései