A boglárkalepke-félék (Lycaenidae) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó család. Egyéb nevei: boglárkalepkék, hangyaboglárka lepkékKőrösi Ádám: Doktori értekezés avagy lángszinérfélék.
Rendszerezésük
A boglárkalepke-félék rendszertana messzemenően nem tisztázott: az egyes szerzők már az alcsaládokat is rendkívül eltérő módon adják meg.
A BioLib szerint a családba az alábbi alcsaládok tartoznak: Tűzlepkék (Lycaeninae) Curetinae Miletinae Poritiinae
Vannak olyan szerzők,Lamas, G., 2004, Atlas of Neotropical Lepidoptera; Checklist: Part 4A; Hesperioidea-Papilionoidea akik szerint az alcsaládok szintjén csak három taxon megkülönböztetése indokolt: Tűzlepkék (Lycaeninae) alcsalád 3 nemzetséggel: Corrachiini, Euselasiini, Stygini; Nemeobiinae alcsalád 1 nemzetséggel: Stygini és 11, nemzetségbe nem sorolt nemmel;
Riodininae alcsalád 7 nemzetséggel: Eurybiini Helicopini Mesosemiini Nymphidiini Riodinini Stalachtini Symmachiini és 11, nemzetségbe nem sorolt nemmel.
Egy Magyarországon meglehetősen elfogadott felosztásPILISI DOLOMITKOPÁROK ÉS FEKETEFENYVESEK NAPPALI LEPKE-FAUNÁJA ugyancsak három alcsaláddal: csücsköslepkék (Theclinae) – hernyóik általában fákon és cserjéken élnek; tűzlepkék (Lycaeninae) – a nedves élőhelyekhez kötődnek; valódi boglárkák (boglárkák, sokboglárú lepkék, boglárkaformák, Polyommatinae)
MásokNAPPALI LEPKÉK (Rhopalocera) további alcsaládokat vezetnek be. Ilyen pl. kockáslepkék (Hamearinae) alcsaládja, aminek mindössze egy faja, a Hamearis lucina él Európában és így Magyarországon. Éppen ezért ezt a fajt magyarul egyszerűen kockáslepkének nevezzük.
Származásuk, elterjedésük
A család fajai a sarkvidékek kivételével valamennyi kontinensen megtalálhatók, de legtöbbjük a trópusokon.
Magyarországon előforduló fajok
Nagy tűzlepke(Lycaena dispar rutilus) Közönséges tűzlepke(Lycaena phlaeas) Kis tűzlepke(Lycaena thersamon) Lápi tűzlepke(Lycaena helle) Havasi tűzlepke(Lyacaena hippothoё) Aranyos tűzlepke(Lycaena virgaureae) Barna tűzlepke(Lycaena tityrus) Ibolyás tűzlepke(Lycaena alciphron) Déli tűzlepke(Lycaena ottomanus)(egyetlen példány) Tölgyfalepke(Favonius qercus) Nyírfalepke(Thecla betulae) Zöldfonákú lepke(Callophrys rubi) Szilfa-csücsköslepke(Satyrium W-album) Szilvafa-csücsköslepke(Satyrium pruni) Kökény-csücsköslepke(Satyrium spini) Tölgyfa-csücsköslepke(Satyrium ilicis) Akác-csücsköslepke(Satyrium acaciae) Vándorboglárka(Lampides boeticus) Déli boglárka(Leptotes pirithous) Bengeboglárka(Celastrina argiolus) Törpeboglárka(Cupido minimus) Hegyi törpeboglárka(Cupido osiris) Ékes boglárka(Cupido argiades) Palakék boglárka(Cupido alcetas) Fakó boglárka(Cupido decolorata) Apró boglárka(Pseudophilotes vicrama schiffermuelleri) Szemes boglárka(Scolitandies orion) Magyar boglárka(Jolana iolas) Szürkés hangyaboglárka(Maculinea alcon) Nagyfoltú hangyaboglárka(Maculinea alcon) Sötét hangyaboglárka(Maculinea nausithous) Vérfű-hangyaboglárka(Maculinea teleius) Nagyszemes boglárka (Glaucopsyche alexis) Ezüstös boglárka(Plebejus argus) Tintakék boglárka(Plebejus argyrognomon) Északi boglárka(Plebejus idas) Fóti boglárka(Plebejus sephirus) Szerecsenboglárka(Aricia agestis) Bükki szerecsenboglárka(Aricia artaxerxes) Gólyaorr-szerecsenboglárka(Aricia eumedon) Aprószemes boglárka(Cyaniris semiargus) Fénylő boglárka(Polyommatus dorylas) Ibolyaszín boglárka(Polyommatus thersites) Közönséges boglárka(Polyommatus icarus) Csíkos boglárka(Polyommatus damon) Bundás boglárka(Polyommatus admetus) Bronzfényű boglárka(Polyommatus ripartii)(egy,két adata van Budapestről) Escher boglárka(Polyommatus escheri)
Megjelenésük, felépítésük
Igen változatos színezetű és formájú fajaik közül a legbizarrabb külsejűek a trópusokon élnek. A csücsköslepkék hátsó szárnyukon rövid faroknyúlványt viselnek. Szárnyaik fonákján finom, fehéres vonalkák rajzolódnak ki, eltérően a többi boglárkalepkefélétől, amelyek szárnyfonákja különböző méretű szemfoltocskákkal tarkázott; ezek mintázata fontos rendszertani bélyeg (Ronkay, 1986).
Életmódjuk, élőhelyük
A csücsköslepkék hernyói általában fákon és cserjéken élnek. A tűzlepkék a nedves élőhelyekhez kötődnek.
A boglárkalepkék több fajának hernyói hangyákkal élnek együtt, tehát csak azokon a helyeken tudnak megtelepedni, ahol a megfelelő hangyagazda jelen van.
„A védett boglárkalepkék hernyói a Myrmica hangyáknál fejlődnek (szociálparaziták). A hernyók kezdetben egy tápnövény magkezdeményeit fogyasztják, majd (az esetek kb. 1%-ában) egy megfelelő fajú Myrmica dolgozó a fészkébe cipeli (adoptálja) és ott a hernyókat a hangyák etetik, vagy a hangyalárvákkal táplálkoznak. Ennek oka, hogy a hernyók a hangyalárvák szagát utánozzák.”Tartally András (2008): A Maculinea boglárkalepkék mirmekofíliája a Kárpát-medencében. Phd Értekezés, Debreceni Egyetem
Jegyzetek
Források
Ronkay, 1986: Ronkay László: 88 színes oldal a nappali lepkékről. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest. . . Nappali lepkéink- Dr Gergely Péter, Gór Ádám, Hudák Tamás, Ilonczai Zoltán, Szombathelyi Ervin
Kategória:Rovarcsaládok