bélyegkép|250px|jobbra|A Gyulay-kastély (erdészeti kutatóintézet) bélyegkép|250px|jobbra|Az arborétum egyik tava bélyegkép|250px|jobbra|Szomorúfűz az arborétumban bélyegkép|250px|jobbra|Az arborétum patakja bélyegkép|250px Dédács () egykor önálló település, ma Piski városrésze Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése Piski (Piskitelep) északnyugati, a Maroshoz közel fekvő városrésze.
Nevének eredete Magyar neve személynévi eredetű lehet, az 1270-ben feljegyzett Dedach királyi comes volt. Először 1377-ben Dedachfolua, majd 1453-ban Dedaacz alakban említették. Román neve (1733, Bitzkárje) talán a 'halastó' jelentésű pescărie szóból ered.
Népessége 1785-ben 213 lakosa volt. Ugyanazon évben 27 ortodox családfőt, míg 1786-ban tíz római katolikus hívőt írtak benne össze.Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet 1850-ben 340 lakosából 316 volt román, 15 cigány és 9 német nemzetiségű; 331 ortodox és 9 református vallású. 1900-ban 648 lakosából 449 volt román, 158 magyar és 39 német nemzetiségű; 449 ortodox, 103 római katolikus, 72 református, 11 zsidó és 10 unitárius vallású.
Története A 18. században a Gyulay család birtoka volt. 1733-ban 16 unitus, 1760–62-ben viszont már harminc ortodox család lakta. 1784-ben a család birtokközpontját a felkelők feldúlták. Leányágon a Kuun családra szállt, 1848-ban a nemesi birtok ismét károkat szenvedett. A piski csata idején itt állomásozott Bem székelyekből álló hátvédje, míg a falusiak az aranyi Kenyér-hegyre menekültek. 1849. augusztus 18-án itt tette le az oroszok előtt a fegyvert a honvédség maradványa, Beke József ezredes vezetésével. Azon három Hunyad vármegyei falu egyike volt, amelynek határát a legkorábban, már 1871 előtt tagosították.Iosif Kovács: Desființarea relațiilor feudale în Transilvania. Cluj, 1973, 121. o. 1874-ben hozzácsatolták az 1867-ben alapított Piskitelepet, bár annak területe eredetileg nem tartozott a falu határához. 1925-ben viszont a falut csatolták Piskitelephez.
Az egykori falu területén 1990 óta Waldorf-középiskola működik.
Látnivalók Arborétuma 67 hektár alapterületen fekszik, bár külső része inkább a Maros ártéri erdejének tekinthető. A 18. század második harmadában kezdte kialakítani Gyulay Ferenc. Erdélyben itt ültettek először akácot. A jellegzetes angolparkról rajongással írt Kazinczy Ferenc, aki 1816-ban a család vendége volt. A Kuun család után 1918-ig Fáy Béla, a két világháború között Ocskay István volt a park birtokosa, aki újabb fajokkal gazdagította. 1952-ben kísérleti erdészeti teleppé nyilvánították, 1954-ben erdészeti kutatóintézetté szervezték. 250 európai, ázsiai és észak-amerikai fa- és cserjefaj található meg benne. A város felőli fronton áll az eredetileg 1700 körül épített, mai formájában klasszicista stílusú Gyulay-kastély. Kazinczy kedvenc helyén emlékkövet találunk. Az arborétum naponta reggel nyolc és este nyolc óra között látogatható.
Híres emberek Itt élt Gyulay Lajos naplóíró és Gyulay nevelőjeként Döbrentei Gábor író. 1816-ban négy hetet töltött itt Kazinczy Ferenc.
Jegyzetek
Források Ioachim Lazăr – Camelia Stârcescu Enăchiță: Monografia orașului Simeria. Deva, 2008 Az arborétum honlapja A Waldorf Líceum honlapja
Kategória:Romániai települések városrészei Kategória:Hunyad vármegye települései Kategória:Románia megszűnt települései