A kányabangita (Viburnum opulus) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe, ezen belül a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjába tartozó faj. Kertekben termesztett változata a labdarózsa (Viburnum opulus var. roseum).Magyarország fontosabb élőlénytársulásai és élőhelytípusai

Elnevezései A kányabangita egyéb elnevezései: gána, kálenka, kalina, kalinafa, kalinka, kánya, kányafa, veres kánya.

Előfordulása A kányabangita csaknem egész Európában megtalálható. Ázsia mérsékelt övi részein, a Kaukázustól Japánig fordul elő. Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban is őshonos.

Változatai

Viburnum opulus var. americanum Viburnum opulus var. calvescens (Rehder) H. Hara Viburnum opulus var. opulus labdarózsa (Viburnum opulus var. roseum) Viburnum opulus var. sargentii Viburnum opulus subsp. trilobum (Marshall) R.T. Clausen

Megjelenése, felépítése Felálló szárú, gyors növekedésű, 2-5 méter magasra megnövő cserje vagy kis fa. Sekélyen gyökerezik, számos gyökérsarjat növeszt. Kérge sárgásszürke, hosszanti irányban repedezett.

Átellenesen álló, hosszú nyelű levelei a juharéhoz hasonló széles tojásdadok, 3 (ritkábban 5) karéjjal. A levelek válla lekerekített vagy gyengén szíves, széle egyenlőtlenül fogazott. Felül simák, kopaszak, világoszöldek, a fonákjuk szürkészöld, pelyhesen szőrös.

Az 5 pártacimpájú virágok laza, gazdagon ágas, végálló lapos bogernyőben nyílnak. A sárgás árnyalatú, apró, termős virágokat nagy (2,5 centiméteres) mutatós, hófehér meddő virágok veszik körül. A termős virágok sajátos illata vonzza a legyeket.

Termése borsónyi, gömb alakú, üvegesen fénylő piros, húsos, csonthéjas.

Életmódja A kányabangita nyirkos, meszes, humuszos talajon nő, árnyékos helyen, cserjésekben, ártéri és ligeterdőkben, olykor tölgyesekben. A síkságoktól az Alpokig, 1400 méter magasságig megtalálható.

Május–június között virágzik; legyek porozzák be. Termése a beporzás után gyorsan kifejlődik; gyakran egy időben láthatók ágain virágok és érett termések. A termés nyersen élvezhetetlen ízű, olyannyira, hogy amíg találnak mást, még a madarak is elkerülik — télen azonban, amikor nagy a hó és a hideg, a csonttollúak és a fenyőrigók mindet lecsipegetik.

Képek

Jegyzetek

Források

http://www.theplantlist.org/tpl/record/tro-6000037 USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Viburnum opulus in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Éva és Wolfgang Dreyer: Virágok és Évszakok. Növényhatározó. Sziget Kiadó, 2004.

Kategória:Pézsmaboglárfélék Kategória:Növényfajok Kategória:Magyarországon őshonos növények Kategória:Európa növényvilága Kategória:Franciaország növényvilága Kategória:Olaszország növényvilága Kategória:Kaukázus növényvilága Kategória:Ázsia növényvilága Kategória:Japán növényvilága Kategória:Kína növényvilága Kategória:Kanada növényvilága Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok növényvilága Kategória:Fák