Kuczka Péter (Székesfehérvár, 1923. március 1. – Budapest, 1999. december 3.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, tudományos-fantasztikus irodalmár, szerkesztő. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Élete A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanárképzőjét végezte el 1945-ben, majd számos munkahelyen dolgozott tisztviselőként, könyvelőként. A második világháború után kezdett el írni, az 1940-es évek közepétől a magyar irodalom és kultúra jelentős alakjává vált. 1947-ben az Emberség című irodalmi és kritikai folyóiratban jelentek meg versei. Első verseskötete 1949-ben jelent meg, amelyért a Baumgarten alapítványtól a „kisdíjban”, hivatalos elnevezéssel Baumgarten-jutalomban részesült a következő művészekkel együtt: Baumgarten-díj évdíjasok: Ignotus, Képes Géza, Szabó Pál, Trencsényi-Waldapfel Imre, Baumgarten-díj jutalmazottak: Benjámin László, Karinthy Ferenc, Kuczka Péter, Lakatos István, Nagy Sándor, Szigeti József.
Kuczka Péter költészetét harcos, közvetlenül, nyersen – nemegyszer prózaian fogalmazó – agitatív költészetnek tartja az irodalomtörténet.
1947 és 1956 között különböző tisztségeket viselt a szakszervezetben, az MDP kultúrpolitikai osztályának munkatársa és a Magyar Írószövetség szervezőtitkára volt. 1948-ban a Magvető és a Szabad Ifjúság című ifjúsági lapokban, a munkás- és parasztifjúság hetilapjaiban jelentek meg propagandisztikus képregényei.
Fokozatosan fordult el a sztálinizmustól. A Nyírségi Napló című művében az északkelet-magyarországi szegényparasztok nyomorúságát és a rendszer gyűlöletét írta meg.Tóbiás Áron (szerk.): In memoriam Nagy Imre – emlékezés egy miniszterelnökre, 154. o. Szabad Tér Kiadó, 1989. 1955-től egy új irodalmi folyóirat, az Életképek főszerkesztője lett, az első megjelenést azonban az 1956-os események megakadályozták. A forradalomban való részvétele (több politikai szervezet létrehozásában, illetve tüntetések megszervezésében vett részt) miatt 1964-ig eltiltották a publikálás lehetőségétől. 1956 után ezért nem jelenhettek meg művei, 1964-ig indexen volt. 1958-tól a Képcsarnok Vállalat, 1968-tól az Országos Idegenforgalmi Tanács volt munkahelye. 1976-tól a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője volt. Ekkor fordult érdeklődése a film, a tudományos-fantasztikus irodalom, a jövőkutatás és a futurológia felé.
Tudományos-fantasztikus irodalmi tevékenysége 1967-től a modern fantasztikus irodalom hazai terjesztője és lelkes művelője volt. Ebben az évben az Új Írás szeptemberi száma az ő válogatásában jelenhetett meg. 1969-től a Kozmosz Fantasztikus Könyvek szerkesztője volt, létrehozva és biztosítva egy folyamatosan magas színvonalú sci-fi regénykiadási sorozatot. Később a rövid életű Kossuth Fantasztikus sorozatot is szerkesztette. A sci-fi politikától távol eső menedéket jelentette számára. Politikai kapcsolatai ugyanakkor megmaradtak, ezért tekintélyét érvényesíthette magának a Móra Könyvkiadón keresztül. Így születtek meg a Kozmosz Fantasztikus Könyvek meg a Galaktika című folyóirat, amely színvonalas válogatást nyújtott a nemzetközi sci-fi irodalomból.A kommunista sci-fitől a gengszterkiadókig , mno.hu
bélyegkép|250px|jobbra|Zórád Ernő és Kuczka Péter Ő volt a Galaktika című tudományos-fantasztikus antológia alapítója és szerkesztője is (1972–1995), melynek volt olyan időszaka, amikor a példányszám világviszonylatban is élvonalbelinek számított, és hatalmas segítséget nyújtott a magyar tudományos-fantasztikus irodalom hazai terjesztésében, fejlődésében.
Szerkesztői alapelve volt, hogy a tudományos-fantasztikus műfajt komoly irodalmi vonulatnak tekintette. Ebből adódóan elvetette a tömegtermeléssel írt „ponyva sci-fi”-t és igyekezett a sci-fi humanista, filozofikus irányzatát bemutatni a magyar olvasóknak.
Nem tekintette a tudományos-fantasztikus irodalmat angolszász nemzeti sajátosságnak; szerkesztésében különféle nációjú írók művei rendre megtalálhatók. Ennek eredményeképp az általa bemutatott tudományos-fantasztikus irodalom rendkívül változatos, mind tartalmi, mind stilisztikai szempontból.
Szerkesztői munkássága csúcsának tekinthető, hogy Jorge Luis Borges műveit elsőként a Kozmosz Fantasztikus Könyvekből ismerhette meg a magyar olvasóközönség.
Kritika A rendszerváltás után néhány cikkben újból felszínre került Kuczka Péter propagandatevékenysége a Rákosi-korszakban, különös tekintettel a szerepre, amelyet Révai József fő bizalmasaként töltött be a kultúrairányítás gépezetében. Kuczka Péter olyannyira Révai József legfőbb bizalmasi köréhez tartozott, hogy 1949-ben Révai a már odaítélt Baumgarten-díj átadását Szabó Magdának megtiltotta, és helyette Kuczka Péter kapta a díjat. Kuczka Péter sematizmusa a kortárs költőket is megdöbbentette: Benjámin László meglepő bátorsággal állt ki a típusversei ellen, mondván, hogy a recept túl könnyű: haza, párt, béke, terv és készen van a típusvers; Kuczka Péter a gyártója ezeknek – tette hozzá.
Később számos ma már sikeres író kritikával fogalmazta meg vele kapcsolatban, hogy szigorú szerkesztési elvei miatt nem kapták meg anno a bemutatkozási lehetőséget, az akkor még Kuczka által egyeduralt kiadványokban és műfajágazatban. Érdekes párhuzam, hogy az amerikai sci-fi magazin, az Analog havilap egyszemélyes domináns döntéshozója John W. Campbell, Jr. is konfliktusba került az 1950-es években a szakmabeliekkel. Kuczka többször akadályozta meg az olyan témák megjelenését, amelyeket nem tartott érdekesnek vagy nem kedvelt, például Gene Roddenberry amerikai futurológus Star Trek című művét sem közölhették a Galaktikában.
Művei Hosszú sor közepén. Versek, Révai, Budapest, 1949Kuczka Péter: Hosszú sor közepén Versek Testamentum, Hungária Könyvkiadó, Budapest, 1949 Diadalmas zászló; versek Koreáról, Révai könyvkiadó nemzeti vállalat, Budapest, 1950 Az élet szép, Révai könyvkiadó nemzeti vállalat, Budapest, 1950 Mindenkinek! Mindenkinek! Versfüzér a Magyar Tanácsköztársaságról, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1953 Jónapot, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1955 Kuczka Péter – Harsányi Kálmán – Bóka László – Illyés Gyula: A vörös lobogó alatt, Magyar Munkásmozgalmi Intézet-Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1955antikvarium.hu A könyv címe: A vörös lobogó alatt Út a folyóhoz, Hét Krajcár, Budapest, 1994 Kuczka Péter – Száraz M. György – Ágoston Gábor – Dr. Borsodi Csaba – Pávai Patak Márta: Pannon Enciklopédia – A magyarság története, Dunakanyar 2000 Könyvkiadó Kft., 1994 A seregek ura, Hét Krajcár, Budapest, 1998, Határvidék. A science fictiontól a barkochbáig; Hét Krajcár, Bp., 1998 Az utolsó kenet; Hét Krajcár, Bp., 1998 Haláltánc. Versek. 1996. július – 1997. szeptember; Hevesi Gyula Alapítvány, Bp., 1998 Éveken át. A szerző válogatása életművéből, Trikolor kiadó, Budapest, 1999 A torony. A végtelen számú lehetőségből az egyik megvalósítható változat, 1960–1962; Hét Krajcár, Bp., 1999 Kuczka Péter titkolt szerelmei; szerk. Szepes Erika; Bíbor, Miskolc, 2000
Díjai 1949 – Baumgarten-díj jutalmazottja 1950 – József Attila-díj 1954 – Kossuth-díj 1998 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
Források Kuczka Péter profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján A Galaktika feltámadása Beszélgetés Európa legjobb sci-fi fordítójával – Németh Attila interjú, 2. rész Kuczka Péter. Jegyzet a Wordpressben Nemere István: A cenzúra a fejekben van
Jegyzetek
További információk
Kuczka Péter (1923–1999) haikui, terebess.hu Korga György: Kuczka Péter (festmény), pim.hu Kuczka Péter (fotó), pim.hu A Galaktikában megjelent írások (Készült a DIA szerkesztőségében, 2009)
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar sci-fi-szerzők Kategória:Digitális Irodalmi Akadémia-tagok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Székesfehérváriak Kategória:1923-ban született személyek Kategória:1999-ben elhunyt személyek Kategória:Baumgarten-díjasok