A Német Szövetség (), a német államoknak 1866-ig fennállott, a bécsi kongresszus 1815. június 8-ai szövetségi aktáján nyugvó szövetsége. Célja volt fenntartani Németország belső és külső biztonságát és az egyes német államok területi épségét. Tagjai voltak az összes német államok, szám szerint 35 (végül 41) monarchikus állam és 4 szabad város (Lübeck, Frankfurt am Main, Bréma és Hamburg), továbbá Ausztria is osztrák és cseh tartományai után, tagja volt Luxemburg is, vele együtt a mai Belgium déli Luxembourg tartománya 1839-ig, Németalföld bizonyos keleti területei (Limburg) és a Dániával perszonálunióban álló Holstein. A Porosz Királyság tartományai között Nyugat-Poroszország, Kelet-Poroszország és Posen nem tartozott hozzá. A Bund (szövetség) területét 1815-ben  km²-re, a lakosság számát pedig főre, 1864-ben pedig főre becsülték, és ebből körülbelül 37 millió német ajkú volt. A szövetség ügyeit a szövetségi gyűlés, az ún. Bundestag intézte, amelynek székhelye Frankfurt am Mainban volt és az egyes államok megbízottjaiból alakult, Ausztria elnöklete alatt.

A szövetség az 1848-as népek tavasza hatására felbomlott, és a helyét a frankfurti nemzetgyűlés vette át, amely azonban nem rendelkezett hadsereggel és nemzetközi elismertséggel, és miután IV. Frigyes Vilmos porosz király elutasította a neki felajánlott császári címet, a katonaság szétkergette azt. A Német Szövetség 1850-ben alakult újjá, miután az Osztrák Császárság hadseregének mozgósításával és háborús fenyegetéssel az olmützi punktációban (Olmützer Punktation) rákényszerítette a Porosz Királyságot, hogy az formálisan is elismerje Ausztria vezető szerepét (Präsidialmacht) a szövetségen belül. A Német Szövetség működését egészen 1866-ig folytatta, amikor a porosz–osztrák háborúban elszenvedett osztrák katonai vereség és a prágai békeszerződés megkötése után az Osztrák Császárság kiszorult a szövetségből, amely Északnémet Szövetséggé alakult, immár Poroszország irányítása alatt.

A Német Szövetség államai border|20px Osztrák Császárság – a Magyar Királyság (Erdéllyel és Horvátországgal együtt), a Lombard–Velencei Királyság, Bukovina, Dalmácia és Galícia kivételével border|20px Porosz Királyság – Kelet-Poroszország és Posen kivételével border|20px Bajor Királyság border|20px Szász Királyság border|20px Hannoveri Királyság border|20px Württembergi Királyság border|20px Badeni Nagyhercegség border|20px Hesseni Nagyhercegség border|20px Luxemburgi Nagyhercegség border|20px Mecklenburg–Schwerini Nagyhercegség border|20px Mecklenburg–Strelitzi Nagyhercegség border|20px Szász–Weimar–Eisenachi Nagyhercegség border|20px Oldenburgi Nagyhercegség border|20pxHesseni Választófejedelemség border|20px Holsteini Hercegség border|20px Nassaui Hercegség border|20px Braunschweigi Hercegség border|20px Szász–Lauenburgi Hercegség border|20px Szász–Hildburghauseni Hercegség (1826-ig)A Wettin-ház szász-gotha-altenburgi ágának kihalása után I. Frigyes Ágost szász király újra felosztotta a szász hercegségeket. Szász-Hildburghausen területét Szász-Meiningen és az újonnan létrehozott Szász–Coburg–Gotha kapta, Frigyes herceg pedig a szász-altenburgi hercegi címet kapta. border|20px Szász–Altenburgi Hercegség (1826-tól)Szász-Altenburg Szász-Gotha-Altenburg feldarabolásából jött létre, a hercegi címet pedig Szász-Hildburghausen hercege kapta. border|20px Szász–Coburg–Saalfeldi Hercegség (1825-ig)Szász-Coburg-Saalfeld területét Szász-Meiningen és az újonnan létrehozott Szász-Coburg-Gotha kapta. border|20px Szász–Gotha–Altenburgi Hercegség (1826-ig)Szász-Gotha-Altenburg területét az újonnan létrehozott Szász-Altenburg és Szász-Coburg-Gotha között osztották fel. border|20px Szász–Coburg–Gothai Hercegség (1826-tól)Szász-Coburg-Gothai Hercegséget Szász-Coburg-Saalfeld és Szász-Gotha-Altenburg területéből hozták létre. border|20px Szász–Meiningeni Hercegség border|20px Anhalt–Kötheni Hercegség (1847-ig)Henrik herceg 1847-es halálával az Ascani-ház anhalt-kötheni ága kihalt. A hercegi cím IV. Lipót anhalt-dessaui hercegre szállt, aki 1853-ban létrehozta az Anhalt-Dessau-Kötheni Hercegséget. border|20px Anhalt–Bernburgi Hercegség (1863-ig)Sándor Károly herceg 1863-as halálával az Ascani-ház anhalt-bernburgi ága kihalt. A hercegi cím IV. Lipót anhalt-dessau-kötheni hercegre szállt, aki így újra egyesítette Anhaltot. border|20px Anhalt–Dessaui Hercegség (1863-ig)1853-tól Anhalt–Dessau–Kötheni Hercegség. 1863-ban Anhalt–Bernburggal egyesül. border|20px Anhalti Hercegség (1863-tól)1863-ban Anhalt–Köthen, Anhalt–Bernburg és Anhalt–Dessau egyesülésével jön létre. border|20px Hohenzollern–Sigmaringeni Fejedelemség border|20px Hohenzollern–Hechingeni Fejedelemség border|20px Liechtensteini Fejedelemség border|20px Lippei Fejedelemség border|20px Schaumburg–Lippei Fejedelemség border|20px Schwarzburg–Sondershauseni Fejedelemség border|20px Schwarzburg–Rudolstadti Fejedelemség border|20px Reussi Fejedelemség (idősebb vonal) border|20px Reussi Fejedelemség (ifjabb vonal) border|20px Waldeck–Pyrmonti Fejedelemség border|20px Limburgi Hercegség (1839-től)1839-ben a belga szabadságharcot lezáró londoni egyezmény értelmében Luxemburg nyugati részét az újonnan alapított Belga Királysághoz csatolták. A Német Szövetség kárpótlásul a Hollandia keleti részéből létrehozott Limburgi Hercegséget kapta. border|20px Hessen–Homburgi Tartománygrófság border|20px Bréma Szabad Hanza-város border|20px Hamburg Szabad és Hanza-város border|20px Lübeck Szabad és Hanza-város border|20px Frankfurt Szabad Város

Jegyzetek

Források A Pallas nagy lexikona Dr. Gönczi Katalin, Dr. Horváth Pál, Dr. Révész, Dr. Stipta István, Dr. Zlinszky János: Egyetemes Jogtörténet I., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009, , 367–369. o. Mezey Barna: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet, Osiris Kiadó, 2003, , 286–290. o. Takács Tibor: A modern állam és jog történeti alapjai, Bíbor Kiadó, 2002, ISSN 1589-0007, 21–24. o.

Kapcsolódó szócikkek Németország egyesítése Német királyok listája.

Kategória:Németország történelme Kategória:Katonai szövetségek Kategória:Ausztria történelme Kategória:Német–osztrák kapcsolatok