bélyeg|Rivera arcképe Amedeo Modiglianitól (1916) bélyeg|Rivera feleségével, Frida Kahlo festőnővel (1932) bélyeg|Malu Block, Frida Kahlo és Diego Rivera (1932) thumb|right|Diego Rivera látogatása Berlinben 1956-ban bélyeg| A Nemzeti Palota freskóciklusának egy darabja, előtérben a teoretikus Marx alakja (1930–35) bélyeg|Rivera freskója az azték művészetről Diego Rivera (teljes neve: Diego María de la Concepción Juan Nepomuceno Estanislao de la Rivera y Barrientos Acosta y Rodríguez; Guanajuato, Mexikó, 1886. december 8. – Mexikóváros, 1957. november 24.) mexikói festő.
Életpályája
A mexikói képzőművészeti akadémián José Guadalupe Posada illusztrátor tanítványa volt, akitől megtanulta a rajzművészetet. Peseda szocialisztikus politikai nézeteit követte Rivera, munkássága a szocialista realizmus irányzatához sorolható.
1906–1910 közt Európában tanult és utazott, Spanyolországban festett, majd Párizsban megismerkedett Paul Cézanne, Pablo Picasso, Georges Braque művészetével. A Montmartre-on élt, mint a többi párizsi festő. Azon külföldi festők közé tartozott, akik nagyon sokat köszönhettek a Párizsi iskolának (École de Paris). Barátja lett Amedeo Modigliani olasz festő, aki többször is lefestette. Több kiállítása volt Párizsban, majd Madridban 1913-ban, és New Yorkban 1916-ban.
Európában tartózkodóan viselkedett, kívülállóként figyelte az itteni eseményeket. Visszatért Mexikóba, hogy felfedezze hazáját, stílusát kereste. Tanulmányozta ehhez a régi maja és azték kultúrát, művészetet.
1911-től 1920-ig ismét európai tanulmányutat tett. 1920. évi olaszországi utazásakor nagy hatással volt rá a trecento falfestészete, amely a monumentális formázás felé irányította figyelmét.
1922-ben feleségül vette Guadalupe Marínt. 1929-ben nősült másodszor, felesége Frida Kahlo forradalmár és festőművész, aki 20 évvel fiatalabb volt nála. Sokat festettek együtt, szenvedélyesen és viharosan szerették egymást. 1939-ben elváltak, majd újból összeházasodtak. Rivera nem volt hűséges természetű,ennek ellenére házasságuk Frida 1954-ben bekövetkezett halálával ért véget. Rivera ez után újból megnősült, Emma Hurtadót vette el, aki 1946-tól a művészeti ügynöke volt.
1944-től Mexikóvárosban a Colegio Nacional tanáraként működött.
Rivera 1957. november 24-én hunyt el, szívinfarktusban.
Politika, filozófia, gondolkodásmód 1921-től Mexikóban élt és a kormány által támogatott falfestményeket készített, melyek a kommunista politikát történelmi kontextusban ábrázolták. Mozgalmat szervezett, amelynek eredménye a mexikói nemzeti festőiskola megalapítása lett. Az állam támogatta törekvéseiben, sok megrendeléssel látta el, ennek eredményeképp születtek murális alkotásai.
Londonban Karl Marx írásaival ismerkedett meg. 1930-1935 közt Marx alakját megfestette a Mexikói Nemzeti Palotában készített freskóciklusán.
Híre a Szovjetunióba és Amerikába is eljutott. 1927–28-ban a Szovjetunióban, 1931–33-ban az USA-ban dolgozott. Amerikai alkotói tevékenysége nem volt zavartalan. A New York-i RCA épület (Rockefeller Center) számára készített 1933-as freskóját 1934-ben elbontották, mert állítólag Lenin arcképe szerepelt rajta. Rivera nem zavartatta magát, egy év múlva saját hazájában, a mexikói Szépművészeti Múzeumban újra megfestette. Hasonlóképpen, a Hotel de Prado (Mexikó) számára készített 1948-as freskó ezt a mondatot tartalmazta: „Isten nem létezik”. Ezt a részt 9 évig eltakarták a publikum elől.
Az 1930-as évek végén Rivera és felesége barátkozott Lev Trockijjal, aki a közbenjárásukra kapott menedékjogot a mexikói államtól. Rivera barátsága Trockijjal hamarosan megszakadt.
Művészete
Rivera rendkívül termékeny alkotó volt, csak Mexikóvárosban 100-nál több freskót festett. Freskóinak témáját Mexikó történelme, politikai- és társadalomtörténete és a népi felkelések ihlették. Rivera irányításával látták el a főváros épületeit és parkjait szobordíszekkel. Mindezek mellett születtek a „kis” képei. Nagyon értékesek murális munkáihoz készített grafikái és festményei, amelyeket előtanulmányoknak szánt. Művészete arról tanúskodik, hogy a XX. század első felének valamennyi európai vezető festészeti irányzatát behatóan ismerte és beolvasztotta azok stíluselemeit saját alkotásaiba úgy és akkor, ahogyan és amikor az ő mondandója megkívánta. Otthon volt a kubista, az expresszionista ábrázolástól kezdve a szürreális ábrázolásig minden területen. Alak- és tájábrázolása, kompozícióteremtő képessége a világ legnagyobb monumentális festői közé emeli. Sajátosan hazai és modern stílusának metamorfózisa, s derűs koloritja jótékony befolyást gyakorolt az új mexikói képzőművészet fejlődésére.
Művei (válogatás) 1912 Toledo látképe (Vista de Toledo) (olaj, vászon, 112 x 91 cm; Fundación Amparo de Espinosa, Puebla) 1922 A remény alakjának kezei : tanulmány a Bolívár csarnok dekorációjához (grafika, krétával papírra, 49,53 cm x 64,14 cm; SFMOMA) 1923 A filozófia története 1923 Tehuantepeci tájkép (grafittal papírra, 21,59 cm x 33,99 cm; SFMOMA) 1925 A virágok ünnepe (Festival de las flores) (olaj, vászon, 147,3 x 120,7 cm; County Museum of Art, Los Angeles) 1926 Indián kislány korall nyaklánccal (olaj, vászon, 94,31 cm x 68,58 cm; SFMOMA) 1930–31 Egy kínai asszony portréja (freskó, 58,1 cm x 58,1 cm; SFMOMA) 1935 A virágárusok karrierje (The Flower Vendor) (olaj, tempera, 121,92 cm x 121,29 cm; SFMOMA) 1935 Kontyvirágok 1938 Lupe Marín : (ülő alakos portréfestmény) (olaj, vászon, 171,3 x 122,3 cm; Museo Nacional de Arte Moderno, Mexico) 1940 Szimbolikus tájkép (olaj, vászon, 121,6 cm x 152,72 cm; SFMOMA) 1941 Önarckép Iréne Richnek dedikálva (olaj, vászon, 61 x 43 cm; Smith College Museum of Art, Northampton) 1950 Amerika a hispániai hódítás előtti korban (América Prehispanica) : (szürreális kompozíció) (olaj, vászon, 70 x 92 cm; Colección Licio Lagos, Mexico) 1954 A festő műterme (Estudio del pintor) : (szürreális kompozíció) (olaj, vászon, 178 x 150 cm; Colección de la Secretaría de Hacienda Crédito Público, Mexico)
Köztéri művei (válogatás)
1922 A Mexikói Egyetem Bolívar csarnokának dekorációja (Mexikóváros) 1923–1928 A Közoktatásügyi Államtitkárság dekorációja (Mexikóváros) 1926–1927 Champingói mezőgazdasági főiskola falfestményciklusa 1932 Freskók az elektromosság témájáról az Institut of Fine Artsban (Detroit, USA) 1934 Freskópanel Az ember a szocializmus és a kapitalizmus keresztútjánEnnek a freskónak az első változatát bontották el New Yorkban. címmel a Palacio de Bellas Artesban (Mexikóváros) 1930–35 Freskóciklus a Mexikói Nemzeti Palotában A munkások forradalma címmel (Mexikóváros) 1942–1946 Freskók a Palacio de Bellas Artesban a modern történelem jeleneteivel 1947 Hotel de Prado dekorációja (Mexikóváros) 1951 Lerma Vízművek mozaikdekorációi 1952 Az egyetemi város stadionjának színes kőmozaikjai (Mexikóváros)
Freskóciklusa a Nemzeti Palotában (részletek)
Érdekességek
2010-2017 között Diego Rivera és felesége, Frida Kahlo portréi díszítették a mexikói 500 pesós bankjegyet.http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/MEX/MEX-GENERAL/MEX0126.htm
Források
A modern festészet lexikona. Budapest : Corvina, 1974. Diego Rivera ld. 316-317. o. Művészeti lexikon. 3. kiad. 4. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981-84. Diego Rivera l. 77-78. o.
Jegyzetek
További információk The Virtual Diego Rivera Web Museum – hivatalos Diego Rivera honlap Diego Rivera életpályája és hat képe Diego Rivera fantasztikus életéről
Kategória:Mexikói festők Kategória:1886-ban született személyek Kategória:1957-ben elhunyt személyek Kategória:Ikrek