A mezei varfű (Knautia arvensis) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe sorolt loncfélék (Caprifoliaceae) családjában a varfű (Knautia) nemzetség egyik faja. Egyéb megnevezései: kelésfű, vargyógyítófű, koszfű, rühfű, fekélyfű;Dr. Szabó László Gy.: Gyógynövényismeret Apostein fű, gombos kóró, kuzupa, rühsikkantyú, sennyedékfű, sennyedék ellen való fű vagy seprőfű. Kivonatával régen bőrbetegségeket gyógyítottak, innen ered magyar megnevezése is. A nemzetség nevét Christopher Knaut német botanikusról (1654–1716) kapta.
Elterjedése, élőhelye
Európában, Közép-Ázsiában, Szibériában és a Kaukázusban honos, de sokfelé behurcolták. Löszpusztaréteken, félszáraz gyepeken, útszéleken, kaszálókon, hegyi réteken – többnyire meszes talajon – fordul elő; Magyarországon főleg a Dunántúlon található réteken.
Nem túlságosan érzékeny a talajra,Phillips. R. & Rix. M. Perennials Volumes 1 and 2. Pan Books 1991 de a száraz,Launert. E. Edible and Medicinal Plants. Hamlyn 1981 Clapham, Tootin and Warburg. Flora of the British Isles. Cambridge University Press 1962. meszes talajtGrieve. A Modern Herbal. Penguin 1984 kedveli. Napfénykedvelő.Brickell. C. The RHS Gardener's Encyclopedia of Plants and Flowers Dorling Kindersley Publishers Ltd. 1990 A hideg teleket igen jól tűri, akár a −25 °C-ot is elviseli. Alfajok Knautia arvensis subsp. arvensis – tetraploid Knautia arvensis subsp. pannonica (Heuff.) O. Schwarz – diploid Knautia arvensis subsp. pseudolongifolia (Szabó) O. Schwarz Knautia arvensis subsp. serpentinicola Smejkal ined.
Jellemzők 40–120 cm magas, felálló, lágy szárú, évelő növény. A szár alsó részében serteszőrös, néha mirigyes, a felső rész kopasz vagy molyhos. A nagy méretű levelek átellenesek, szürkészöldek. Az ép, hosszú nyelű, gyakran tagolatlan alsó levelek tőlevélrózsát alkotnak, visszás-tojásdadok. Az átellenes felső levelek szárnyasan hasogatottak, ép szélűek vagy fűrészesek, ritkán nyelesek. Általában kétlaki növény, de tisztán nőivarú virágokat tartalmazó példányok is előfordulnak (gynodioecia vagy günodiőcia).Higher pollinator effectiveness by specialist than generalist flower-visitors of unspecialized Knautia arvensis (Dipsacaceae) A hosszú, vékony kocsányú, hímnős virágok 2–4 cm átmérőjű lapított félgömbös virágzatba tömörülnek. A tölcsér alakú párta ibolyakék, 4 szirmú, alul forrt. A szélső virágok nagyobbak. A gallérszerű murvalevelek a virágzat peremén túlnyúlnak. 2-4 porzó, és egy hosszú, rovátkolt bibeszál található a virágban. Május-október között virágzik. Méhek, lepkék porozzák be.Baines. C. Making a Wildlife Garden.International Bee Research Association. Garden Plants Valuable to Bees. International Bee Research Association. 1981 A magház alsó állású. Termése 5–6 mm-es, hengeres, szőrös kaszattermés, melyhez hozzákapcsolódik a tollas csésze. A magokat hangyák terjesztik.
Hatóanyagok
Triterpén-szaponinok (knautozid, szaponozid), iridoidok (dipszakán), flavonoidok, cserzőanyagok.
Felhasználása Elsősorban a föld feletti, virágzó hajtásrészeket (régen a gyökerét is) használják fel. A népi gyógyászatban krónikus bőrbetegségek (ekcéma, csalánkiütés, rühösség) kezelésére, továbbá köhögésre, torokgyulladásra, hólyaghurutra is adták. A homeopátia légúti megbetegedésekre, emésztési gyengeség kezelésére használja.
Hasonló fajok Knautia nemzetségen belül: magyar varfű (Knautia drymeia) erdei varfű (Knautia dipsacifolia) – levelei mélyen fűrészesek Kitaibel-varfű (Knautia kitaibelii) galambszínű ördögszem (Scabiosa columbaria) – levelei szálasak
Képek
Források
Plants for a Future database
További információk Kép a pollenjéről
Jegyzetek
Kategória:Növényfajok Kategória:Loncfélék Kategória:Gyógynövények