C. R. Leslie illusztrációja a IV. felvonás 3. jelenetéhez, 1886|400px|bélyegkép A makrancos hölgy, eredeti címén The Taming of the Shrew William Shakespeare egyik korai vígjátéka, amelyet vélhetőleg 1590 és 1594 között írhatott.Evans, G. Blakemore: "The Riverside Shakespeare", Houghton Mifflin Company, 1974, 106. oldal A darab egy keretjátékkal indul, amelyben egy részeg embert becsapnak, hogy nemesúrnak higgye magát. A vélt nemesúr nézi végig a tulajdonképpeni színdarabot, amelyben a Petruchio nevű nemesúr feleségül veszi az éles eszű és éles nyelvű Katarinát. Petruchio úgy manipulálja feleségét, hogy végül az megszelídül, és aláveti magát férje akaratának. A cselekmény mellékszála Katarina engedelmes és szelíd húgának a története.
Mivel hasonló címmel (The Taming of a Shrew) már létezett egy Erzsébet-kori dráma, a kritikusok hosszas vitákat folytattak a darab szerzőségéről. A vígjátékot több ízben feldolgozták, készült a nyomán opera, film és musical, köztük Cole Porter híres Kiss Me, Kate című változata.
Szereplők Eredeti névLévay JózsefVarró DánielBozai ÁgnesLeírásKatherina (Kate) MinolaKatalinKatalinKatalin (Kata)Baptista leányaBiancaBiankaBiancaBiankaBaptista leányaBaptistaBaptistaBaptistaBaptistapáduai gazdag nemesPetruchioPetruchioPetruchioPetruchioveronai ifjú.GremioGremioGremioGremioBianka kérőjeLucentioLucentio,LucentioLucentioVincentio fiaHortensioHortensio,HortensioHortensioBianka kérőjeGrumioGrumioGrumioGrumioPetruchio szolgájaTranioTranioTranioTranioLucentio szolgájaBiondelloBiondelloBiondelloBiondelloLucentio szolgájaVincentioVincentioVincentiopísai agg nemesWidowÖzvegyÖzvegyÖzvegyasszonyPedantVándorKereskedőEgy tudósHaberdasherDivatárusDivatárusTailorSzabóSzabóCurtisKurtaCurtisCurtisPetruchio szolgájaNathanielNathanáelNathanielPetruchio szolgájaJosephJózsefJózsefPetruchio szolgájaPeterPéterPéterPetruchio szolgájaNicholasMiklósMikolásPetruchio szolgájaPhilipFilepFülöpPetruchio szolgájaOfficertörvényszolgaChristopher SlyRavaszdi KristófHuncut KristófHostess of an alehouseCsaplárnéKocsmárosnéLordGrófLordBartholomewBertaApród (Bartholomew)apródLord's HuntsmanVadászokVadászokPlayersSzinészekVándor színészekServingmenSzolgákszolgákMessengerSzolga
Tartalom
Előjáték, I. szín thumb|506x506px|Az előjáték illusztrációja A mű egy kocsma előtt nyit, ahol Ravaszdi Kristóf és a csaplárné veszekednek. A veszekedés után Ravaszdi elveszti eszméletét, és a kocsmában hamarosan megáll egy Gróf, aki mélyen megbotránkozik a részeg Ravaszdi láttán. A Gróf úgy dönt egy tréfát fog játszani az eszméletlen emberen. Megparancsolja szolgáinak, hogy vigyék fel Ravaszdit a kastélyába és tegyenek úgy, mintha egy úr lenne, aki súlyosan beteg. A gróf mindenben eligazítja a szolgáit; apródját, Bertát pedig beöltöztetteti a frissen úrrá tett Ravaszdi feleségének. A kastélyban megáll egy színész csoport is, akiket a Gróf megkér, hogy adjanak elő egy darabot.
Előjáték, II. szín Miután Ravaszdi felébred, először nehezen hiszi el, hogy tényleg egy nemes ember lenne, de miután a gróf folyamatosan győzködi, lassan kezd neki hinni. Első rendelkezése, hogy látni szeretné a feleségét. Miután a szolgák behozzák Bertát, az apródot nőnek öltözve, Ravaszdi rögtön ágyba szeretné vinni. Berta az orvosra hivatkozva kerül ki a helyzetből, és javasolja, hogy nézzenek meg egy színdarabot a színészek előadásában.
Első felvonás, I. szín A színdarab Pádua egy terén kezdődik ahol Lucentio és szolgája, Trainio, Lucentio oktatásáról beszélgetnek. Megjelenik Baptista leányai, Bianka és Katalin társaságában, akik éppen Bianka kérőivel Hortensioval és Gremioval beszélgetnek. Baptista nem fogja engedni Biankát megházasodni, addig emeddig Katalinnak nem találnak férjet. Gremio felháborodva javasolja, Katalint inkább megbüntetni kellene a nagyszájúsága miatt. A kérők meghallják, hogy Bianka tanárt keres és Lucentio azt javasolja, cseréljenek ruhát a szolgálójával, hogy ő álruhában taníthassa Biankát, miközben Traino az egyetemen tanul. Minden kérő megegyezik abban, hogy Katalinnak férjet kell találniuk.
Első felvonás, II. szín Petruchio megérkezik Hortensio házához. Kiderül, hogy apja egy kisebb vagyont hagyott rá, de Petruchio szeretne tovább gazdagodni egy előnyös házasság megkötésével. Hortensio megemlíti Katalint, majd Petruchio ragaszkodik ahhoz, hogy bemutassák Katalinnak. Hortensio is álruhát ölt, az ő terve is az, hogy tanárnak álcázva férkőzik Bianka közelébe, és szeretné, ha Petruchio, mint ajándékot adná Baptistának.
Második felvonás, I. szín Baptista házában Katalin és Bianka éppen veszekednek, és az apjuknak kell megvédeni Biankát Katalin haragjától. Petruchio és Bianka kérői is megérkeznek, Lucentio és Hortensio tanárnak álcázva. Petruchio azonnal elmondja, hogy szeretné Katalint feleségül venni. A találkozásuk után a férfi Kata minden szavát ellene fordítja, és azt hazudja az apjának, hogy Kata beleegyezett a házasságba.
Harmadik felvonás, I. szín A tanároknak álcázott Hortensio és Lucentio Biankán veszekszik. Hortensio egy latin óra kereteiben felfedi igazi kilétét, de Bianka nem ígér neki semmit. Lucentio átnyújt egy szerelmes levelet Biankának zeneóra közben, miközben Hortensio aggódik Bianka érzései miatt. Biankát hamarosan elhívják, hogy segítsen az esküvői előkészületekben.
Harmadik felvonás, II. szín A következő felvonás már Petruchio és Kata esküvőjének napján nyit. A menyasszony és apja ideges mivel Petruchio késik. Amikor megjelenik, nincs alkalomhoz illően öltözve, és a szertartás alatt is borzasztóan viselkedik. A két felvonás között eltelt idő közben Bianka beleszeretett a magát tanárnak álcázó Lucentóba, és el akarnak szökni, de az apja már időközben odaígérte kezét a Traniónak, aki Lucentiónak van beöltözve.
Negyedik felvonás, I. szín Petruchio két szolgájának. Grumio-nak és Kurtának a párbeszédéből értesülünk az ifjú házasok utazásáról. Kurta megjegyzi, az ifjú férj inkább tűnik házsártosnak, mint felesége. Petruchio házába visszatérve az újdonsült férj felvázolja tervét, hogyan szelídítse meg újdonsült feleségét, azaz nem fogja engedi Katát enni és aludni.
Negyedik felvonás, II. szín Páduában Tranio (Lucentiónak öltözve) és Hortensio Bianka után kémkednek és látják, ahogy az igazi Lucento-val flörtöl. A felháborodott Hortensiot meggyőzi Tranio, hogy esküdjenek meg, egyikük sem veszi feleségül Biankát. Hortensio eldönti egy özvegyet vesz feleségül és oktatásért fordul Petruchiohoz, hogyan szelídítse meg a nőt. Tranio és Lucentio elkezd keresni valakit aki Vincentiónak (Lucentio apjának) álcázza magát.
Negyedik felvonás, III. szín Petruchio házában Kata könyörög Gurmio-nak hogy adjon neki enni. Miután ez nem történik meg Petruchio beszíni, hogy Kata és ő is hivatalosak Bianka esküvőjére. Kata új ruhát akar az esküvőre, de Petruchio szerint a ruhák nem fontosak. Hortensio aki éppen a makrancos hölgyek megszelídítését tanulja, úgy gondolja Petruchio igazán tehetséges ebben a tudományágban.
Negyedik felvonás, IV. szín Páduában Baptista éppen a házassági szerződést tárgyalja az ál-Lucentio ál-apjával miközben az igazi Lucentio és Bianka elszökik a templomba, hogy házasságot kössön.
Negyedik felvonás, V. szín Pádua felé az úton Kata és Petruchio ismét veszekszik. Ha Kata azt mondja a napot látja, Petruchio egyértelműen a holdnak hívja. Hortensio biztatására Kata elkezd egyetérteni Petruchioval mindenben. Az úton találkoznak Vincentioval, Lucentio igazi apjával.
Ötödik felvonás I. szín Páduába megérkezve Vincentiot a saját magának öltözött tudós fogadja, és olyan jó alakítást tesz, hogy mindenkit meggyőz, hogy az igazi Vincentio valójában egy csaló. Lucentio és Bianka időközben már megesküdött, és most mindent bevallanak. Szerencsére Vincentio egy megbocsátó apa, és mindannyian ellátogatnak a lagziba, amit Biankának és (a magát Lucentiónak álcázott) Tranionak terveztek eredetileg.
Ötödik felvonás, II. szín A lagziban a férfiak azon vitatkoznak, kinek van a legengedelmesebb felesége, és egy fogadást is kötnek erről. Minden férfi felesége visszautasítja, hogy előjöjjön, miután a férfiak hívják őket, kivéve Katát, aki még a többi feleséget is kioktatja arról, hogyan legyenek engedelmesek. Ezek után Petruchio lábához esik, királynak hívja, majd mindketten elmennek, otthagyva a meghökkent násznépet.
A szöveg keletkezésének ideje thumb|401x401px|A makrancos hölgy az első fólióban A színdarab keletkezésének idejéről nem sokat tudunk. A szöveg két változatban él, mindkettő ugyanabban az időben keletkezett, az egyik a The Taming a Shrew, a másik a The Taming of The Shrew angol címet viseli.Dunton-Downer, Leslie, and Alan Riding. Shakespeare Kézikönyv. Trans. Bozai Ágnes. Budapest: NEM MAGYAR KÖNYVKLUB RT., 2004. 480. Print. 171Shakespeare, William, and Brian Morris. The Taming of the Shrew. London: Arden Shakespeare, 2010. Print. A dolgot bonyolítja, hogy a Newington Butts színházban 1594. június 11-én egy The Taming of A Shrew című darabot adták elő, minden bizonnyal a Lordkamarás Emberei színtársulat előadásában. Erről a darabról nem tudni pontosan, hogy a Makrancos Hölgy egy változata volt-e vagy egy különálló darab. Az első említés A makrancos hölgy (The Shrew) előadásáról 1633-ból származik, miszerint siker volt a királyi udvarban. Ezt megelőzően viszont már megjelent az első fólióban. Azt pontosan nem tudjuk, milyen kapcsolat van a Taming of a Shrew és a Taming of the Shrew között (lehetséges, hogy a Makrancos Hölgy egy korábbi változata vagy csupán egy másolat) de a Taming of a Shrew 1594-ben került be a Stationer’s Registry-be.Shakespeare, William, and Ann Thompson. The Taming of the Shrew. Updated ed. Cambridge: Cambridge UP, 2003. Print. Ebből arra következtethetünk, hogy A makrancos hölgy valamikor Shakespeare Londonba érkezése után (1590) és 1594 között íródhatott. Ha elfogadjuk, hogy az A Shrew a Makrancos Hölgy egy változata akkor pontosabban le tudjuk szűkíteni az idő periódust. Az A Shrew idézeteket tartalmaz Marlowe Faustusából, ami azt jelenti A Shrew valamikor 1592 augusztusa és 1594 áprilisa között íródott.
A szöveg Habár az A Shrew már korábban megjelent nyomtatásban, a Taming of the Shrew először 1623-ban jelent meg az első folióban. A komédiák között tűnik fel és a 11. darab a fólióban. Abban szinte biztosak lehetünk, hogy a darab nem egy súgói változat alapján lett nyomtatva. A szövegből több kis szót is kihagytak, ami Morris szerint valószínűleg egy írnok műve lehetett. A Makrancos Hölgy és a Taming of A Shrew jogilag egyként voltak kezelve, ami azt jelentette, hogy mindkét színdarab szerzői jogai ugyanahhoz a személyhez tartoztak.
A mű forrásai Az előjáték forrása minden bizonnyal az Ezeregyéjszaka meséi lehettek, amiben ugyanígy bánnak egy eszméletlen emberrel, aki egy sikátorban alszik. Ez a motívum több történetben is feltűnik. Hasonló a helyzet a darab többi részével is, mivel nincs bizonyíték arra, hogy a Kata/Petruchio történetnek lenne egy bizonyos forrása. Hasonló történetek elterjedtek voltak a középkorban, és a népmesékben is.Oliver, H.J., ed. (1982). The Taming of the Shrew. The Oxford Shakespeare. Oxford: Oxford University Press. . Jan Harold Brunwald 1966-ban arra következtetésre jutott, hogy a történetnek nincs egy forrása, hanem Shakespeare egy ismert népmesei tradíciót vett át, és alakított az ő kedvére. A darab többi részét valószínűleg az olasz Ariosto I Sopposi (Az elcseréltek) című művének Gascoigne féle fordítása ihlette. A darab egy fiatal szerelmes férfi történetét meséli el aki tanítónak álcázza magát, hogy elnyerje szíve választottjának kezét.
A mű témái és kritikai története