I. Lajos Fülöp francia király

Orléans-i Lajos Fülöp (Louis-Philippe d’Orléans) (Párizs, 1773. október 6. – Claremont, Surrey grófság, Anglia, 1850. augusztus 26.), Chartres grófja, a Bourbon-ház orléans-i ágából származó francia királyi herceg, „Egyenlőség Fülöp” („Philippe-Égalité”) herceg (1747–1793) fia, 1773–1785-ig Valois hercege, 1785–1793-ig Chartres hercege, 1793–1830-ig III. Lajos Fülöp néven Orléans hercege. Az 1830. júliusi forradalom során Franciaország régense (lieutenant-général), majd 1830 augusztusától 1848 februárjáig I. Lajos Fülöp néven „a franciák királya”, (Louis-Philippe Ier, Roi des Français), közismert melléknevén „Polgárkirály” („le roi bourgeois”, majd „le roi citoyen”), valamint Andorra társhercege (coprince). Az 1848. februári forradalom nyomán lemondott, ezután angliai száműzetésben élt Neuilly grófja néven.

Élete Származása, ifjúkora left|65px Orléans-i Lajos Fülöp herceg a párizsi Palais-Royalban született 1773. október 6-án. Édesapja a Bourbon-ház orléans-i ágából való Louis Philippe Joseph d’Orléans (1747–1793) volt, Louis Philippe d’Orléans hercegnek (1725–1785) és Louise Henriette de Bourbon–Conti hercegnőnek (1726–1759) fia. Apja a francia forradalom során felvette a polgári „Egyenlőség Fülöp” („Philippe Égalité”) nevet, ennek ellenére a jakobinusok 1793. november 6-án Párizsban halálra ítélték és nyaktiló alá küldték.

Édesanyja a Bourbon-ház Condé-ágából való Louise Marie Adélaïde penthièvre-i hercegnő (1753–1821) volt, Louis Jean Marie de Bourbon hercegnek (1725–1793) és Marie Victoire Sophie de Noailles-nak (1688–1766), Gondrin márkinőjének leánya, XIV. Lajos francia királynak (a Napkirálynak) és szeretőjének, Françoise Athénaïs de Rochechouart-nak (Madame de Montespan márkinénak) dédunokája. Hat testvérből csak négyen érték meg a felnőttkort. Mint az uralkodó királyi család tagjai, valamennyien viselhették a királyi vérből való hercegi/hercegnői címet (prince/princesse du sang).

Egy halva született fiú (*/† 1771). Louis-Philippe (1773–1850), Chartres hercege, 1830-tól I. Lajos Fülöp néven a franciák királya. Louis Antoine Philippe d’Orléans (1775–1807), Montpensier hercege. Louise Marie Adélaïde Eugénie d’Orléans (1777–1847), Chartres kisasszonya (Mademoiselle de Chartres), nem ment férjhez, bátyjának bizalmas tanácsadója maradt. Egy leány, Adélaïde hercegnő ikerhúga (1777–1782), Orléans kisasszonya, kisgyermekként meghalt. Louis Charles d’Orléans (1779–1808), Beaujolais grófja, aki 1792-től felvette az Alphonse Léodgard keresztneveket.

Apjának, Orléans hercegének különféle, házasságon kívüli kapcsolataiból Lajos Fülöpnek két féltestvére is volt: Victor Leclerc de Buffon (1792–1812), akit St.Paul lovagnak (chevalier de St.Paul) is neveztek, és aki Marguerite Françoise Bouvier de la Mothe de Cépoy-től, Buffon bárónőjétől (1767–1808), az idősebb Lajos Fülöp orléans-i herceg hivatalos szeretőjétől (maîtresse en titre) született. Pamela Brûlart de Sillery (1777–1831), akinek anyja Stéphanie Félicité du Crest de Saint-Aubin, Genlis grófnéja (1746–1830) volt, a kor jó nevű irodalmára.

Különféle udvari intrikák eredményeképpen a testvérek nevelését apjának szeretőjére, Genlis grófnéra bízták, aki komoly pedagógiai érzékkel rendelkezett. A gyermekekben erős személyes kötődést fejlesztett ki saját maga iránt, a gyermekek jobban ragaszkodtak hozzá, mint saját édesanyjukhoz.

Ifjúkora, tanulmányai A Bourbon-ház idősebb és ifjabb („orléans-i”) ágának közös őse XIII. Lajos volt. Az idősebb ágból kerültek ki az ancien régime utolsó uralkodói. A Bourbon-ház kihalása esetén a trónöröklés az orléans-i ágra szállt, ennek megfelelően az idősebb ág tagjai bizalmatlanságot tápláltak az orléans-i ág tagjának politikai szándékait illetően. Az orléans-i ág el is hagyta az udvart, tagjai a felvilágosodás eszméit tették magukévá, elmélyültek az irodalomban és a tudományokban.

Lajos Fülöp herceget 1782-től kezdve testvéreihez hasonlóan apjának szeretője, Genlis grófné nevelte. A grófné beleoltotta a fiúba a liberális gondolkodás iránti vonzalmat. Voltaire munkássága hatással volt Lajos Fülöp katolicizmusára is. Amikor nagyapja, a legidősebb Louis Philippe d’Orléans herceg (1725–1785) elhunyt, apja örökölte Orléans hercegének címet, Lajos Fülöp pedig apjának címét kapta meg, Chartres hercege lett.

1788-ban a francia forradalom kitörésének küszöbén, az ifjú Lajos Fülöp herceg többször kimutatta liberális nézeteit. Egy alkalommal, amikor Genlis grófné társaságban meglátogatta a Mont-Saint-Michelt, látványosan megrongálta egy börtöncella ajtaját. 1788 végétől 1789 októberéig az Orléans-család lakóhelye, a párizsi Palais-Royal a forradalmárok találkozóhelye volt.

A forradalom katonája, majd dezertőre Az 1789-es francia forradalom során Lajos Fülöp királyi herceg, Chartres hercege apjához hasonlóan a forradalmi eszmék híve lett. Apja, Louis Philippe Joseph d’Orléans az 1789-es rendi gyűlésben a harmadik rendhez csatlakozott, és felvette a polgári „Egyenlőség Fülöp” (Philippe Égalité) nevet. Magát Lajos Fülöp herceget országszerte „Chartres polgártárs” (citoyen Chartres) vagy az „ifjabb Égalité” (Égalité fils) néven emlegették. Belépett a köztársaság Északi Hadseregébe, tábornoki (lieutenant général) rangban részt vett az első koalíciós háborúban, harcolt Valmynál, Jemappes-nál és Neerwindennél.

A forradalom radikalizálódásával azonban félresiklott az élete. A neerwindeni csatavesztés nyomán 1793 áprilisában parancsnoka, Dumouriez tábornok ellen vizsgálat indult. A tábornok Ausztriába szökött. Lajos Fülöp vele együtt dezertált. Szökésük hazaárulással ért fel. Apja, Philippe Égalité a Nemzeti Konventben árulónak bélyegezte tulajdon fiát és példás megbüntetését kérte. A girondisták ennek nyomán letartóztatták és börtönbe vetették Lajos Fülöp testvéreit. Szabadulásuk után külföldre menekültek. Lajos Fülöpnek két öccse is fiatalon, emigrációban hunyt el: Antoine, Montpensier hercege 1807-ben Angliában 34 évesen, Louis Charles, Beaujolais grófja 1808-ban Máltán, 29 évesen halt meg. Mindkettőjüket tuberkulózis vitte el, amit a francia forradalom börtönében szereztek.

Néhány hónappal később, 1793 novemberében Lajos Fülöp apját, „Egyenlőség Fülöpöt” is elérte végzete: őt már a jakobinusok végezték ki a girondistákkal való együttműködés vádjával.

Száműzetésben A forradalmat követő években Lajos Fülöp külföldön bolyongott, főleg Angliában tartózkodott. Az Egyesült Államokba is eljutott, négy éven át élt Philadelphiában. Bonaparte tábornok hatalomra jutása után sem térhetett haza, a Császárság évei alatt is külföldön kellett maradnia. Angliai tartózkodása során 1804-ben eljegyezte Erzsébet brit királyi hercegnőt (1770–1840), III. György király leányát, de a házasság terve meghiúsult.

1808-ban, a spanyol trónviszályt kihasználva a brit kormány Lipót nápoly–szicíliai királyi herceget, a Bourbon-házi spanyol király másodszülött fiát a latin-amerikai spanyol gyarmatokra akarta juttatni, hogy ott a herceg a nápolyi Bourbonok nevében puccsszerűen foglalja a spanyol királyi trónt. Mivel Lipót herceg ekkor még nem volt nagykorú, a britek Lajos Fülöp herceget adták mellé. Gibraltárban tervezték őket hajóra tenni, közben azonban Spanyolországban kitört a francia megszállók elleni aranjuezi felkelés, ennek során Lipót herceg apját, IV. Ferdinánd nápolyi királyt kiáltották ki spanyol királlyá. A brit hatóságok leállították a tervezett puccsot, a Dél-Amerikába készülő Lipótot és Lajos Fülöpöt őrizet alatt visszavitték Palermóba. Lajos Fülöp itt ismerkedett meg Lipót herceg nővérével, Mária Amália Terézia hercegnővel.

thumb|right|180px|Mária Amália francia királyné (Louis Hersent festménye, 1830, Chantilly, Condé-kastély.)

Házassága, gyermekei 1809. november 25-én Orléans-i Lajos Fülöp, Chartres hercege Palermóban feleségül vette a Bourbon-házból való Mária Amália Terézia nápoly–szicíliai királyi hercegnőt (1782–1866), IV. Ferdinánd nápolyi király (1751–1825) (a későbbi I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király) és Mária Karolina Lujza főhercegnő (1752–1814) leányát. A feleség apai ágról III. Károly spanyol király, anyai ágról I. Ferenc német-római császár német–római császár (1708–1765) és Mária Terézia császárné (1717–1780) unokája volt.

Mária Amália hercegnő anyja a kivégzett Marie Antoinette francia királyné nővére volt, így Mária Amália XVI. Lajos király unokahúga volt, de emellett unokatestvére volt a bebörtönzött XVII. Lajos királynak és Mária Lujza francia császárnénak, I. Napóleon császár második feleségének is.

Tíz gyermekük született, akik valamennyien a királyi vérből való herceg(nő)i (princ(ess)e du sang) címet viselték, majd 1830-tól, Lajos Fülöp trónra lépésétől francia királyi herceg(nő)i (prince royal, princesse royale) címet is felvehették: Ferdinand Philippe d’Orléans (1810–1842), Chartres hercege, 1830-tól trónörökös, Orléans hercege (duc d’Orléans), aki 1837-ben Helene Luise Elisabeth zu Mecklenburg-Schwerin német hercegnőt (1814–1858) vette feleségül. Kocsibalesetben veszítette életét. Louise-Marie Thérèse d’Orléans (1812–1850), aki I. Lipót belga király felesége, 1832-től Belgium első királynéja lett. Marie Christine Caroline d’Orléans (1813–1839), jónevű szobrász, 1837-től Alexander Friedrich Wilhelm von Württemberg herceg (1804–1881) felesége. Louis Charles Philippe Raphael d’Orléans (1814–1896), Nemours hercege, aki 1840-ben a Szász–Coburg–Gothai-házból származó Viktoria Franziska Antonia von Sachsen–Coburg–Saalfeld–Koháry (1822–1857) német hercegnőt, csábrághi és szitnyai Koháry Mária Antónia Gabriella (1797–1862) hercegnő legifjabb leányát vette feleségül. Françoise Louise Caroline d’Orléans (1816–1818), királyi hercegnő (princesse de France), kisgyermekként meghalt. Marie Clémentine Caroline Léopoldine Clotilde d’Orléans (1817–1907), királyi hercegnő (princesse de France), 1830-tól Clémentine d’Orléans, aki 1843-ban a Szász–Coburg–Gothai-házból való August Ludwig Viktor von Sachsen–Coburg–Saalfeld–Koháry német herceghez (1818–1881), csábrághi és szitnyai Koháry Mária Antónia Gabriella (1797–1862) hercegnő második fiához ment feleségül. François Ferdinand d’Orléans (1818–1900) tengernagy, Joinville hercege, aki 1843-ban a Bragança-házból való Franciska Karolina brazil császári hercegnőt (1824–1898), I. Péter brazil császár leányát vette feleségül. Charles Ferdinand Philippe Emmanuel d’Orléans (1820–1828), Penthièvre hercege, gyermekként meghalt. Henri Eugène Philippe Louis d’Orléans (1822–1897), Aumale hercege, tábornok és neves műgyűjtő, aki 1844-ben unokanővérét, a Bourbon-házból való Mária Karolina Auguszta nápoly–szicíliai királyi hercegnőt (1822–1869), Lipót János József salernói herceg (1790–1851) és Habsburg–Lotaringiai Mária Klementina főhercegnő (1798–1881) leányát, I. Ferenc császár unokáját vette feleségül. Antoine Marie Philippe Louis d’Orléans (1824–1890), Montpensier hercege, aki 1846-ban a Bourbon-házból való Lujza Fernanda spanyol infánsnőt (1832–1897), VII. Ferdinánd spanyol király leányát vette feleségül.

A Bourbon-restauráció idején 1814-ben, I. Napóleon császár lemondása után Lajos Fülöp herceg visszatért Franciaországba. Visszakapta orléans-i hercegi címét és lakóhelyét, a párizsi Palais-Royalt is. Napóleon visszatérésekor ismét elmenekültek. Mária Amália hercegné négy kisebb gyermekével Angliába utazott. London közelében, a twickenhami Orleans House-ban éltek, 1817-ben tértek haza, és Neuillybe költöztek. 1828-ig a család nyugodtabb életet élhetett, bár a mélyen vallásos, konzervatív és ultra-royalista Mária Amália Terézia hercegné világnézete ellentétben állt férjének liberális nézeteivel. Lajos Fülöp liberális gondolkodása gyanakvást keltett az ugyancsak ultrakonzervatív X. Károly királyban és tanácsadóiban.