bélyegkép|250px|Kalcit bélyegkép|250px|Sziderit
A karbonát- és rokon ásványok képezik az ásványrendszertani osztályozás egy ásványosztályát, amelybe a karbonát és nitrát anion alapú ásványok tartoznak. Egyes osztályozások ide sorolják a borátokat is, azonban ezeket a legelterjedtebb rendszerezés, a Nickel–Strunz-ásványrendszertan legújabb változata önálló ásványosztályba sorolja.
Előfordulásuk A karbonátok a természetben igen elterjedtek. A -ion főleg két vegyértékű kationokkal (Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Ba, Sr, Pb) vegyül, a 3 vegyértékű fémek karbonátjai ritkábbak. A legismertebb karbonátásvány a kalcit (CaCO3), mely a tengerek fenekén rakódik le vastag rétegben. Az így létrejövő üledékes kőzet a mészkő, amely nagy nyomás hatására márvánnyá alakul. A kalcium-karbonátban a kalcium melegvizes oldatok hatására más fémionokra ( Mg, Fe, Mn… ) cserélődhet, dolomitot (CaMg(CO3)2), szideritet (FeCO3), rodokrozitot (MnCO3) képezve. A borátok és nitrátok jóval csekélyebb mennyiségben vannak jelen a természetben.
Jellemzőik A karbonátok esetében a -ion főleg közepes vagy nagy rádiuszú, kétértékű kationokkal kapcsolódik. Ezek a Ca, Mg, Fe, Zn, Mn, Ba, Sr, Pb. A kisebb méretű, három vegyértékű fémek ritkábbak és rendszerint egyéb fémekkel együtt épülnek be víztartalmú vegyületekbe. A négy- és ötvegyértékű fémeknek nincsenek karbonátjai. A vízmentes karbonátok keménysége 3 és 5 között van. Vízben csak egyes kis vagy nagy kationú, főleg OH-t tartalmazó, valamint víztartalmú karbonátok oldódnak. Minthogy átmeneti jellegű kationok is részt vehetnek a rácsfelépítésben, egyes karbonátok színesek, a többiek színtelenek, esetleg allokromásak.
A nitrátok közül a legfontosabbak a Na és K vegyületei. Vízben könnyen oldódnak, kis keménységűek, a legerősebben ionos, azaz sótermészetű vegyületek. Különösen sivatagi vidékeken gyakori bepárlási képződmények, evaporitok formájában.
A borátok sajátos kristálykémiai csoportot alkotnak. Rendszerezésükkor figyelembe kell venni a bór koordinációs sajátságait, a komplexgyök-képzés variációit, s e szerkezetekben az esetleges OH- és H2O-tartalom helyét, ill. helyezkedését is. A bór az oxigénnel egyrészt – a rezonanciakötésű CO, és NO, mintájára – BO3-csoportot alkot, másrészt az SiO4 és GeO4-hez hasonlóan tetraéderes [BO4]-komplexet tart össze. Három vegyértékű fémek (Al) borátjai állékonyak, keménységük nagy (5-6).
Vízben csak egyes (OH)-tartalmú ásványok oldódnak. A nitrátok vízben könnyen oldódnak, kis keménységűek, erősen sótermészetűek. A borátok állékonyabbak, csak az (OH)-tartalmú vegyületek oldódnak vízben.
Rendszerezésük A Dana-féle rendszer A hagyományos Dana-féle rendszerezéstől eltérően az új rendszer 16 osztályra bontja a karbonátok, nitrátok és borátok ásványosztályát. Ebből hat osztály karbonátos, három osztály nitrátos, három osztály jodátos, négy osztály pedig borátos vegyületeket tartalmaz:
V - 13 Karbonátok 13.0 Osztályozatlan karbonátok 13.0.0.0 Aldzhanit CaMgB2O4Cl·7(H2O) 13.0.0.0 Balavinskit Sr2B6O11·4(H2O) 13.1 Változó összetételu" savas karbonátok 13.1.1.1 Nahcolit NaHCO3 13.1.2.1 Kalicinit KHCO3 13.1.3.1 Teschemacherit (NH4)HCO3 13.1.4.1 Trona Na3(CO3)(HCO3)·2(H2O) 13.1.5.1 Nesquehonit Mg(HCO3)(OH)·2(H2O) 13.1.6.1 Wegscheiderit Na5(CO3)(HCO3)3 13.1.7.1 Sergeevit Ca2Mg11(CO3)9(HCO3)4(OH)4·6(H2O) 13.1.8.1 Barentsit Na7AlH2(CO3)4F4 13.1.9.1 Thomasclarkit-(Y) (Na,Ce)(Y,REE)(HCO3)(OH)3·4(H2O) V - 14 Vízmentes karbonátok 14.1 A+CO3 felépítésű vízmentes karbonátok 14.1.1 Kalcitcsoport 14.1.1.1 Kalcit CaCO3 14.1.1.2 Magnezit MgCO3 14.1.1.3 Sziderit FeCO3 14.1.1.4 Rodokrozit MnCO3 14.1.1.5 Sphaerocobaltit CoCO3 14.1.1.6 Smithsonit ZnCO3 14.1.1.7 Otavit CdCO3 14.1.1.8 Gaspeit (Ni,Mg,Fe)CO3 14.1.2.1 Vaterit CaCO3 14.1.2.2 Gregoryit (Na2,K2,Ca)CO3 14.1.3 Aragonitcsoport 14.1.3.1 Aragonit CaCO3 14.1.3.2 Witherit BaCO3 14.1.3.3 Stroncianit SrCO3 14.1.3.4 Cerussit PbCO3 14.1.4.1 Rutherfordin UO2(CO3) 14.1.5.1 Widenmannit Pb2(UO2)(CO3)3 14.1.6.1 Nátrit Na2CO3 14.1.6.2 Zabuyelit Li2CO3 14.1.7.1 Cejkait Na4(UO2)(CO3)3 14.2 A+B++(CO3)2 felépítésű vízmentes karbonátok 14.2.1 Dolomitcsoport 14.2.1.1 Dolomit CaMg(CO3)2 14.2.1.2 Ankerit Ca(Fe,Mg,Mn)(CO3)2 14.2.1.3 Kutnohorit Ca(Mn,Mg,Fe)(CO3)2 14.2.1.4 Minrecordit CaZn(CO3)2 14.2.2.1 Norsethit BaMg(CO3)2 14.2.2.2 Paralstonit BaCa(CO3)2 14.2.2.3 Olekminskit Sr(Sr,Ca,Ba)(CO3)2 14.2.3.1 Benstonit (Ba,Sr)6(Ca,Mn)6Mg(CO3)13 14.2.4.1 Ewaldit (Ba,Sr)(Ca,Na,Y,Ce)(CO3)2 14.2.5.1 Alstonit BaCa(CO3)2 14.2.6.1 Baritokalcit BaCa(CO3)2 14.3 A+2B++(CO3)2 14.3.1.1 Butschliit K2Ca(CO3)2 14.3.2.1 Eitelit Na2Mg(CO3)2 14.3.3.1 Fairchildit K2Ca(CO3)2 14.3.3.2 Zemkorit (Na,K)2Ca(CO3)2 14.3.4.1 Nyerereit Na2Ca(CO3)2 14.3.5.1 Natrofairchildit Na2Ca(CO3)2 14.3.6.1 Juangodoyit Na2Cu(CO3)2 A+2B++2(CO3)4 14.4.1.1 Shortit 14.4.2.1 Sahamalit-(Ce) (Mg,Fe)Ce2(CO3)4 14.4.3.1 Huntit CaMg3(CO3)4 14.4.4 Burbankitcsoport (hexagonális) 14.4.4.1 Burbankit (Na,Ca)3(Sr,Ba,Ce)3(CO3)5 14.4.4.2 Khanneshit (NaCa)3(Ba,Sr,Ce,Ca)3(CO3)5 14.4.4.3 Kalcioburbankit Na3(Ca,REE,Sr)3(CO3)5 14.4.5 Burbankitcsoport (monoklin) 14.4.5.1 Remondit-(Ce) Na3(Ce,La,Ca,Na,Sr)3(CO3)5 14.4.5.2 Petersenit-(Ce) (Na,Ca)4(Ce,La,Nd)2(CO3)5 14.4.5.3 Remondit-(La) Na3(La,Ce,Ca)3(CO3)5 14.4.6.1 Carbocernait (Ca,Na)(Sr,Ce,Ba)(CO3)2 V - 15 Víztartalmú karbonátok 15.1 A+(XO3)·x(H2O) víztartalmú karbonátok 15.1.1.1 Thermonátrit Na2CO3·(H2O) 15.1.2.1 Nátron Na2CO3·10(H2O) 15.1.3.1 Monohidrokalcit CaCO3·(H2O) 15.1.4.1 Ikait CaCO3·6(H2O) 15.1.5.1 Barringtonit MgCO3·2(H2O) 15.1.6.1 Lansfordit MgCO3·5(H2O) 15.1.7.1 Hellyerit NiCO3·6(H2O) 15.1.8.1 Joliotit (UO2)(CO3)·n(H2O), (n=2?) 15.1.8.2 Blatonit UO2CO3·(H2O) 15.1.8.3 Oswaldpeetersit (UO2)2CO3(OH)2·4(H2O) 15.2 A+mB++n(XO3)p·x(H2O), (m+n):p>1:1) víztartalmú karbonátok 15.2.1.1 Pirssonit Na2Ca(CO3)2·2(H2O) 15.2.2.1 Gaylussit Na2Ca(CO3)2·5(H2O) 15.2.3.1 Kalkonátronit Na2Cu(CO3)2·3(H2O) 15.2.4.1 Baylissit K2Mg(CO3)2·4(H2O) 15.2.5.1 Andersonit Na2Ca(UO2)(CO3)3·6(H2O) 15.2.6.1 Grimselit K3Na(UO2)(CO3)3·(H2O)
*15.3 A+mB++n(XO3)p·x(H2O), (m+n):p = 1:1 víztartalmú karbonátok U, Th, Zr, Y tartalommal
15.3.1.1 Zellerit Ca(UO2)(CO3)2·5(H2O) 15.3.1.2 Metazellerit Ca(UO2)(CO3)2·3(H2O) 15.3.2.1 Liebigit Ca2(UO2)(CO3)3·11(H2O) 15.3.3.1 Bayleyit Mg2(UO2)(CO3)3·18(H2O) 15.3.3.2 Swartzit CaMg(UO2)(CO3)3·12(H2O) 15.3.4.1 Donnayit-(Y) Sr3NaCaY(CO3)6·3(H2O) 15.3.4.2 Mckelveyit-(Y) Ba3Na(Ca,U)Y(CO3)6·3(H2O) 15.3.4.3 Mckelveyit-(Nd) (Ba,Sr)(Ca,Na,Nd,REE)(CO3)2·3-10(H2O) 15.3.4.4 Weloganit Sr3Na2Zr(CO3)6·3(H2O) 15.3.5.1 Voglit Ca2Cu(UO2)(CO3)4·6(H2O) 15.3.6.1 Fontanit Ca[(UO2)3(CO3)2O2]·6(H2O)
*15.4 Víztartalmú karbonátok 15.4.1.1 Calkinsit-(Ce) (Ce,La)2(CO3)3·4(H2O) 15.4.2.1 Lanthanit-(La) (La,Ce)2(CO3)3·8(H2O) 15.4.2.2 Lanthanit-(Nd) (Nd,La)2(CO3)3·8(H2O) 15.4.2.3 Lanthanit-(Ce) (Ce,La)2(CO3)3·8(H2O) 15.4.3.1 Tengerit-(Y) Y2(CO3)3·2-3(H2O) 15.4.4.1 Lokkait-(Y) CaY4(CO3)7·9(H2O) 15.4.5.1 Kimurait-(Y) CaY2(CO3)4·6(H2O) 15.4.6.1 Tuliokit BaNa6Th(CO3)6·6(H2O) 15.4.7.1 Shomiokit-(Y) Na3Y(CO3)3·3(H2O) 15.4.8.1 Adamsit-(Y) NaY(CO3)2·6(H2O) 15.4.9.1 Galgenbergit-(Ce) Ca(REE)2(CO3)4·(H2O) V - 16a Karbonát-hidroxilok vagy halogének 16a.1 Bastnasit/Shynchysit/Parasit csoportok 16a.1.1 Bastnasit alcsoport 16a.1.1.1 Bastnasit-(Ce) Ce(CO3)F 16a.1.1.2 Bastnasit-(La) La(CO3)F 16a.1.1.3 Bastnasit-(Y) Y(CO3)F 16a.1.2 Bastnasit alcsoport(Hidroxilbastnasit-sor) 16a.1.2.1 Hidroxilbastnasit-(Ce) Ce(CO3)(OH) 16a.1.2.2 Hidroxilbastnasit-(La) La(CO3)(OH) 16a.1.2.3 Hidroxilbastnasit-(Nd) Nd(CO3)(OH) 16a.1.3 Synchysit alcsoport 16a.1.3.1 Synchysit-(Ce) CaCe(CO3)2F 16a.1.3.2 Synchysit-(Y)) CaY(CO3)2F 16a.1.3.3 Synchysit-(Nd) CaNd(CO3)2F 16a.1.4.1 Huanghoit-(Ce) BaCe(CO3)2F 16a.1.5 Parisit alcsoport 16a.1.5.1 Parisit-(Ce) Ca(Ce,La)2(CO3)3F2 16a.1.5.2 Parisit-(Nd) Ca(Nd,Ce,La)2(CO3)3F2 16a.1.6.1 Rontgenit-(Ce) Ca2(Ce,La)3(CO3)5F3 16a.1.7.1 Cordylit-(Ce) Ba(Ce,La)2(CO3)3F2 16a.1.7.2 Lukechangit-(Ce) Na3Ce2(CO3)4F 16a.1.8.1 Zhonghuacerit-(Ce) Ba2Ce(CO3)3F 16a.1.8.2 Kukharenkoit-(Ce) Ba2Ce(CO3)3F 16a.1.8.3 Kukharenkoit-(La) Ba2(La,Ce)(CO3)3F 16a.1.9.1 Cebait-(Ce) Ba3Ce2(CO3)5F2 16a.1.9.2 Cebait-(Nd) Ba3(Nd,Ce)2(CO3)5F2 16a.1.10.1 Horvathit-(Y) NaY(CO3)F2 16a.1.11.1 Decrespignyit-(Y) (Y,REE)4Cu(CO3)4Cl(OH)5·2(H2O) 16a.2 (AB)3(XO3)2 karbonát-hidroxilok vagy halogének 16a.2.1.1 Azurit Cu3(CO3)2(OH)2 16a.2.2.1 Hidrocerussit Pb3(CO3)2(OH)2 16a.2.3.1 Beyerit (Ca,Pb)Bi2(CO3)2O2 16a.3 (AB)2(XO3) karbonát-hidroxilok vagy halogének 16a.3.1 Rosasitcsoport 16a.3.1.1 Rosasit (Cu,Zn)2(CO3)(OH)2 16a.3.1.2 Glaukosphaerit (Cu,Ni)2(CO3)(OH)2 16a.3.1.3 Kolwezit (Cu,Co)2(CO3)(OH)2 16a.3.1.4 Zincrosasit (Zn,Cu)2(CO3)(OH)2 16a.3.1.5 Mcguinnessit (Mg,Cu)2(CO3)(OH)2 16a.3.2 Malachitcsoport 16a.3.2.1 Malachit Cu2(CO3)(OH)2 16a.3.2.2 Nullaginit Ni2(CO3)(OH)2 16a.3.2.3 Pokrovskit Mg2(CO3)(OH)2·0.5(H2O) 16a.3.3.1 Georgeit Cu5(CO3)3(OH)4·6(H2O) 16a.3.4.1 Foszgenit Pb2(CO3)Cl2 16a.3.5.1 Bismutit Bi2(CO3)O2 16a.3.6.1 Brenkit Ca2(CO3)F2 16a.3.7.1. Kettnerit CaBi(CO3)OF 16a.3.8.1 Dawsonit NaAl(CO3)(OH)2 16a.3.9.1 Northupit Na3Mg(CO3)2Cl 16a.3.10.1 Shannonit Pb2OCO3 16a.3.11.1 Sheldrickit NaCa3(CO3)2F3·(H2O) 16a.4 (AB)5(XO3)2 karbonát-hidroxilok vagy halogének 16a.4.1.1 Hidrozinkit Zn5(CO3)2(OH)6 16a.4.2.1 Aurikalcit (Zn,Cu)5(CO3)2(OH)6 16a.5 Változó összetételu" karbonát-hidroxilok vagy halogének 16a.5.1.1 Plumbonacrit Pb10(CO3)6O(OH)6 16a.5.2.1 Tunisit NaCa2Al4(CO3)4(OH)8Cl 16a.5.3.1 Loseyit (Mn,Zn)7(CO3)2(OH)10 16a.5.3.2 Sclarit (Zn,Mg,Mn)4Zn3(CO3)2(OH)10 16a.5.4.1 Sabinait (Na,Ca)4Zr2Ti(CO3)4O4 16a.5.5.1 Rouvilleit Na3Ca2(CO3)3F V - 16b Karbonát-hidroxilok vagy halogének 16b.1 (A)m(B)n(XO3)pZq ahol (m+n):p=1:1 karbonát-hidroxilok vagy halogének 16b.1.1 Ancilit csoport 16b.1.1.1 Ancilit-(Ce) SrCe(CO3)2(OH)·(H2O) 16b.1.1.2 Kalcio-ancilit-(Ce) CaCe(CO3)2(OH)·(H2O) 16b.1.1.3 Kalcio-ancilit-(Nd) CaNd(CO3)2(OH)·(H2O) 16b.1.1.4 Gysinit-(Nd) Pb(Nd,La)(CO3)2(OH)·(H2O) 16b.1.1.5 Ancilit-(La) Sr(La,Ce)(CO3)2(OH)·(H2O) 16b.1.1.6 Kozoit-(Nd) (Nd,La,Sm,Pr)(CO3)(OH) 16b.1.1.7 Kozoit-(La) La(CO3)(OH) 16b.1.2.1 Thorbastnasit Th(Ca,Ce)(CO3)2F2·3(H2O) 16b.1.3.1 Indigirit Mg2Al2(CO3)4(OH)2·15(H2O) 16b.1.4.1 Schuilingit-(Nd) PbCu(Nd,Gd,Sm,Y)(CO3)3(OH)·1.5(H2O) 16b.1.5.1 Shabait-(Nd) Ca(Nd,Sm,Y)2(UO2)(CO3)4(OH)2·6(H2O) 16b.1.6.1 Astrocianit-(Ce) Cu2(Ce,Nd,La)2(UO2)(CO3)5(OH)2·1.5(H2O) 16b.1.7.1 Kamphaugit-(Y) Ca(Y,REE)(CO3)2(OH)2·3(H2O) 16b.2 (A)m(B)n(XO3)pZq·x(H2O), ahol (m+n):p=3:2 karbonát-hidroxilok vagy halogének 16b.2.1.1 Dundasit PbAl2(CO3)2(OH)4·(H2O) 16b.2.1.2 Dresserit BaAl2(CO3)2(OH)4·(H2O) 16b.2.1.3 Strontiodresserit (Sr,Ca)Al2(CO3)2(OH)4·(H2O) 16b.2.1.4 Petterdit PbCr2(CO3)2(OH)4·H2O 16b.2.1.5 Kochsandorit CaAl2(CO3)2(OH)4·H2O 16b.2.2.1 Hidrodresserit BaAl2(CO3)2(OH)4·3(H2O) 16b.2.3.1 Alumohidrokalcit CaAl2(CO3)2(OH)4·3(H2O) 16b.2.3.2 Para-alumohidrokalcit CaAl2(CO3)2(OH)4·6(H2O) 16b.2.4.1 Bijvoetit-(Y) (Y,REE)8(H2O)25(UO2)16O8(OH)8(CO3)16·14(H2O) 16b.3 AmBn(XO3)pZq·x(H2O), (m+n):p = 2:1 karbonát-hidroxilok vagy halogének 16b.3.1.1 Artinit Mg2(CO3)(OH)2·3(H2O) 16b.3.1.2 Klórartinit Mg2(CO3)Cl(OH)·3(H2O) 16b.3.2.1 Otwayit Ni2(CO3)(OH)2·(H2O) 16b.3.3.1 Kamotoit-(Y) (Y,Nd,Gd)2U4(CO3)3O12·14.5(H2O) 16b.4 (A)m(B)n(XO3)pZq·x(H2O), ahol (m+n):p=8:1 karbonát-hidroxilok vagy halogének 16b.4.1.1 Zaratit Ni3(CO3)(OH)4·4(H2O) 16b.4.2.1 Defernit Ca6(CO3)2-x(SiO4)x(OH)7(Cl,OH)1-2x (x=0,5) 16b.4.2.2 Holdawayit Mn6(CO3)2(OH)7(Cl,OH) 16b.4.3.1 Clarait (Cu,Zn)3(CO3)(OH)4·4(H2O) 16b.4.4.1 Peterbaylissit Hg3(CO3)(OH)·2(H2O) 16b.4.4.2 Clearcreekit Hg3(CO3)(OH)·2(H2O) 16b.5 Változó képletu" karbonát-hidroxilok vagy halogének 16b.5.1.1 Callaghanit Cu2Mg2(CO3)(OH)6·2(H2O) 16b.5.2.1 Uránkalkarit Ca(UO2)3(CO3)(OH)6·3(H2O) 16b.5.3.1 Montroyalit Sr4Al8(CO3)3(OH,F)26·10-11(H2O) 16b.6 Karbonát-hidroxilok vagy halogének 16b.6.1 Sjorgrenit-Hidrotalcit csoport (Sojogrenit alcsoport: hexagonális)