A gyilokmadarak (Phorusrhacidae) a madarak (Aves) osztályába és kígyászdaru-alakúak (Cariamiformes) rendjébe tartozó fosszilis család.

Korábban ezt a madárcsaládot a darualakúak (Gruiformes) rendjébe sorolták.Mayr, Gerald (2005): "Old World phorusrhacids" (Aves, Phorusrhacidae): a new look at Strigogyps ("Aenigmavis") sapea (Peters 1987). PaleoBios (Berkeley) 25(1): 11-16 HTML abstractAlvarenga, Herculano M. F. & Höfling, Elizabeth (2003): Systematic revision of the Phorusrhacidae (Aves: Ralliformes). Papéis Avulsos de Zoologia 43(4): 55-91 PDF fulltext

Óriás röpképtelen, ragadozó életmódot folytató madarak voltak; közülük a legnagyobb elérte akár 3 méteres testmagasságot is. Az első képviselői Dél-Amerikában mintegy 62 millió évvel ezelőtt jelentek meg; a mintegy kétmillió évvel ezelőtt történt kihalásukig csúcsragadozók voltak.

Leírása A Phorusrhacidae család legtöbb tagja nem volt óriás termetű, testmagasságuk 60-90 centiméter közt lehetett. Az olyan beszélő neveket, mint a magyar „gyilokmadár” vagy az angol terror bird a család a csoport nagy termetű tagjairól kapta, amelyek élőhelyeik domináns ragadozói voltak a kardfogú macska Smilodon nemek megjelenéséig mintegy 2,5 millió évvel ezelőtt. Szárnyaikon húskampó-szerű karmok fejlődtek ki, amelyek segítségükre lehettek a zsákmány leterítésében.

A kis változatok és az óriások is legalább részben valószínűleg igen gyors futók voltak. Nem ismert, hogy magányosan, vagy csoportban vadásztak. Egy 2005-ös tanulmány szerint az óriás változatok zsákmányuk csontjait rúgásokkal törhették össze.

Legközelebbi ma élő rokonuk feltételezések szerint a 80 centiméteres magasságot is elérő kígyászdarufélék (Cariamidae).

Észak-Amerika A család egyetlen neme, a Titanis élt csak Dél-Amerikán kívül, amely a nagy amerikai faunacsere során került mintegy hárommillió évvel ezelőtt a korábban a dél-amerikai tömbtől tenger által elválasztott Észak-Amerikába. A Titanis az egyetlen ismert dél-amerikai ragadozó, amely a faunacsere során északra vándorolt. Fosszíliáit Texasban és Floridában találták meg.

A legnagyobb madár A középső miocénben élt Kelenken guillermoi faj, amelynek fosszíliáját 2006-ban fedezték fel Patagóniában, a koponya nagyságát tekintve a legnagyobb eddig ismert, röpképtelen húsevő madár. A csaknem teljes megtalált koponya mintegy 71 centiméter hosszúságú, a sok mai ragadozó madáréhoz hasonlóan horgas végű csőr ebből mintegy 45,7 centiméter.

A kutatók szerint e madarak magassága elérhette a 2,28–3 métert, testsúlyuk pedig a 230 kilogrammot. A Kelenken guillermoi fosszíliája ugyanazon állat lábcsontjainak egy részét is tartalmazza, amelyek cáfolják azt a korábbi véleményt, hogy a nagy testű gyilokmadarak nehézkesek és lassúk lehettek. A csontok alapján az állat akár 50 kilométeres óránkénti csúcssebességre is képes lehetett.[Anitei, Stefan, "The Largest Terror Bird - It had the largest bird skull" http://news.softpedia.com/news/The-Largest-Terror-Bird-38936.shtml]

Taxonómiája right|thumb|Múzeumi rekonstrukció thumb|100px|right|Titanis thumb|180px|right|Andalgalornis

A család rendszertani besorolását illetően a források nem voltak mindig egységesek, volt, ahol a darualakúak (Gruiformes) rend családjaként, és volt, ahol az abból különválasztott kígyászdaru-alakúak (Cariamiformes) rendjébe tartozó családként említették. Ma már tudjuk, hogy az utóbbiba tartoznak.

Alvarenga és Höfling rendszerezése (2003) alapján a családon belül 5 alcsaládot különböztetnek meg, ezeken belül és 17-18 nemet:

Brontornithinae alcsalád – óriás, 2 méternél magasabb fajok. Brontornis Moreno & Mercerat, 1891 - (korai-középső miocén) Paraphysornis (Alvarenga, 1982) - (késő oligocén/kora miocén, Brazília, São Paulo állam) Physornis Ameghino, 1895 - (középső - késő oligocén, Argentína, Santa Cruz tartomány) Mesembriornithinae alcsalád – középméretű fajok (1-1,5 méter magasak) Llallawavis Degrange et al., 2015 - (kora - késő pliocén) Mesembriornis Moreno, 1889 - (késő miocén - késő pliocén) Patagornithinae alcsalád – középteremtű, nagyon karcsú, mintegy másfél méter magas fajok Andalgalornis Patterson & Kraglievich, 1960 - (késő miocén - kora pliocén) Andrewsornis Patterson, 1941 - (középső - késő oligocén, Argentína) Patagornis Moreno & Mercerat, 1891 - (kora - középső miocén, Santa Cruz tartomány, Argentína) Phorusrhacinae alcsalád – óriás fajok, de valamivel kisebbek és jóval karcsúbb fajok, mint a Brontornithinae Devincenzia Kraglievich, 1932 - (késő miocén - kora pliocén, Argentína és Arroyo Roman, Uruguay) Kelenken Bertelli et al., 2007 - (kora miocén, Río Negro tartomány, Argentína (a legnagyobb ismert gyilokmadarak)) Phorusrhacos Ameghino, 1887 - (kora - középső miocén) Titanis Brodkorb, 1963 - (kora - késő pliocén) Psilopterinae alcsalád – kis, 70-100 centiméter magas fajok Eleutherornis Schaub, 1940 - (eocén, Franciaország, Svájc) Paleopsilopterus Alvarenga, 1985 - (középső paleocén, Itaboraí, Brazília) Procariama Rovereto, 1914 - (késő miocén - kora pliocén, Catamarca tartomány, Argentína) Psilopterus Moreno & Mercerat, 1891 - (középső oligocén, Argentína)

Az alábbi nemek még nincsenek alcsaládokba foglalva: Lavocatavis Mourer-Chauviré et al., 2011 - (eocén, Algéria) Patagorhacos - (kora miocén, Argentína)

Az európai Sophiornithidae nem szerepelt Alvarenga és Höfling rendszerében, erről kiderült, hogy a baglyok primitív rokonai.

A kultúrában Bár a dinoszauruszoknál kevésbé ismertek, a gyilokmadarak gyakran feltűnnek a fikció különböző műfajaiban. Szerepelnek többek közt Robert E. Howard 1931-es The Gods of Bal-Sagoth (Bal-Sagoth istenei) című novellájában, a BBC 2001-ben készült Ősállatok között (Walking with Beasts) című dokumentumfilm sorozatában, az Ősvilági kaland (Prehistoric Park) című dokumentum stílusú sorozatban (2006), a 2008-ban mozikba került I. e. 10 000 című filmben és a Primeval: New World (2012) sorozat egyik részében.

Jegyzetek

Fordítás

További információk Hooper Museum Terror Birds: Bigger and Faster (|Science) Darren Naish: Tetrapod Zoology: "terror birds" Darren Naish: Tetrapod Zoology: "Raven, the claw-handed bird, last of the phorusrhacids" includes links to other articles on phorusrhacids

Kategória:Madárcsaládok Kategória:Dél-Amerika állatvilága a paleocénben Kategória:Dél-Amerika állatvilága az eocénben Kategória:Dél-Amerika állatvilága az oligocénben Kategória:Dél-Amerika állatvilága a miocénben Kategória:Dél-Amerika állatvilága a pliocénben Kategória:Észak-Amerika állatvilága a pliocénben Kategória:Fosszilis madarak