bélyegkép|jobbra|200px|Az Első Magyar Tábori Színház látogatása a ballonosztagnál Majdanban (orosz front). Pázmán Ferenc és Komáromy Gizi útban 500 méter magasra Stanislau fölé bélyegkép|jobbra|200px|Pázmán Ferenc sírja a budapesti Új köztemetőben: 21/IV-1-299/230 Pázmán Ferenc, 1901-ig PichlerAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 43963/1901. Forrás: MNL-OL 30802. mikrofilm 787. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 26. oldal 46. sor (Bécs, 1873. szeptember 24. – Budapest, 1965. január 11.) magyar színművész, jól képzett bariton hangú énekes.

Életpályája

Pichler Ferenc és Jäger Teréz fiaként született. Énekelni tanult, majd Solymosi Elek színiiskolájába járt. Makó Lajos temesvári társulatában kezdte pályáját 1900-ban. 1903-tól 1906-ig a Népszínház, majd annak átnevezését követően 1907–1908-ban a Népszínház–Vígopera tagja volt. 1904. október 29-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Kasper Gizella színésznővel. Feleségével együtt utazva, 1908-tól 1912-ig német színpadokra szerződött (Bécs, Berlin, Hamburg). 1912-től a Népoperában, 1916-ban és 1917-ben Kassán és Brassóban lépett fel.

Az Uranus Magyar Mozgófényképgyár laborját 1916–1917-ben egy évre bérelte, mert négy filmet szándékozott forgatni (beceneve alapján az ún. Paci-filmeket). Az első világháborúban öt hónapig frontszolgálatot teljesített, majd a frissen létrehozott frontszínházban lépett fel. 1917 júliusától az Első Magyar Front Színház vezetője lett. Felesége is szerepelt itt, ahogy írták: „Tapsorkánnal jutalmazta a hallgatóság Pázmánné cselédnótáit, a Treszka-dalokat”.A német hadvezetés példáját követve az Armee Oberkommando 1917 márciusában kezdeményezte, hogy magyar színtársulatot szervezzenek a fronton harcoló katonák szórakoztatására. A előkészület munkáiba Roboz Elek vezetésével bekapcsolódott az Országos Színészegyesület. A szervezéssel Komjáthy János színigazgatót bízták meg. A társulat fizetését a kultuszminisztérium folyósította: havi négyezer koronát. A hadvezetés vasúti kocsit bocsátott rendelkezésükre – ez szolgált lakóhelyül is –, és tiszti ellátásban részesítette a művészeket.[]

Az újság híradása szerint: „Magyar szinészekből és szinésznőkből szintársulat alakult, mely a fronton előadásokat tart katonáinknak, hogy felüdítse lelküket a nemes szórakozással a harcok fáradalmai között. A fronszinház tagjai, akik a szerbiai körútjuk után Montenegróba és Albániába mentek a következők: Bálint Béla, Ujvári Károly, Vécsey Sándor, Ernyei Aurélia, Pázmán Ferenc, Gergely Zita, Jakabffy Jolán, Zilahy Gyula, Pázmán Ferencné, Jásó Miklós, Jász J. Szentesi János, Kovács Imre, Benes Ilona. A szintársulat katonai vezetője: Petykó József honvédszázados.”Huszadik század. Az első magyar front-színház Waljevoban.

1918 márciustól 1923 őszéig a Városi Színházhoz szerződött. Párhuzamosan 1917-ben a Városligeti Színkörben, 1918-ban a Vígszínházban, 1920-ban a Budai Színkörben, 1922-ben a Faun Kabaréban is fellépett (utóbbiban feleségével együtt).

Az 1920-as évek közepén egy időre visszavonult a színészettől, s írással is próbálkozott, s főként a Székely István rendezte filmekben vállalt szerepet. 1927-ben a Fővárosi Operettszínházban még szerepelt, de állandó szerződést már nem kapott.

Akvarisztikai működése Pázmán Ferenc neve fennmaradt, mint akvaristáé is. Külföldi szerződései alkalmával magával vitte akváriumait, így Hamburgban is vele voltak. Hamburg különleges e szempontból, mert a tengeri hajókon sokféle egzotikus szállítmány között halak is voltak. Már az 1900-as évek elején külön üzletággá fejlődött a díszhalak behozatala. Pázmán 1908-ban a bécsi Kertépítő Társaságtól („Gartenbau Gesellschaft”) emlékoklevelet nyert a társaság kiállításán bemutatott akváriumaival.Wiesinger Márton: Akvarisztika. Budapest, 1975.

Szerepei Színházi szerepei Ábris (Tóth Ede: A tolonc) Peti (Csepreghy Ferenc: A sárga csikó) Szepi (Jarnó György: Tengerész Kató) Orpheus (Offenbach: Orpheus a pokolban) Gratiano (William Shakespeare: A velencei kalmár. Nemzeti Színház, 1902.)

Filmszerepei

Jegyzetek

Források

[ Magyar színháztörténet II. Pázmán Ferenc] [ Lukács György drámakönyve.] Színészkatonák molinón Filmkultúra. Arcok. Dalszínházi felvétel, 1950-ből. Pázmán Ferenc filmszerepeiből Internetes Filmadatbázis. Pázmán Ferenc szerepei Hangosfilm

Kategória:Magyar színészek Kategória:Bécsiek Kategória:1873-ban született személyek Kategória:1965-ben elhunyt személyek Kategória:Baritonok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek