İsmail Enver (oszmán-törökül: اسماعیل انور پاشا), ismertebb nevén Enver pasa (oszmán-törökül:انور پاشا, , 1881. november 22. – 1922. augusztus 4.) oszmán katonatiszt, az ifjútörökök vezetője, a Balkán-háború és az első világháború alatt az ország tényleges irányítója volt. Karrierje során egyre magasabb tisztségeivel együtt is emlegették a nevét, köztük Enver effendi, bej és pasaként, amelyek közül az utolsó volt a legmagasabb jelző, amit tábornoki kinevezésekor kapott meg.
Az 1908-as ifjútörök forradalom során részt vett II. Abdul-Hamid megbuktatásában. Az 1913-as ottomán puccs egyik vezetőjeként az országot 1918-ig irányító három pasa trivumvirátusának tagja lett Ahmed Dzsemal és Talaat pasa mellett, valamint a hadügyminiszteri posztot kapta meg a kormányban. Miniszteri posztja mellett kinevezték a birodalom főparancsnok-helyettesévé is (mivel a névleges főparancsnokság a szultáné volt), valamint a legerősebb kormányzati szereplővé vált, és így nagy szerepe volt az ország első világháborúba történő belépésében. Személyesen vezette a katasztrofális eredményű sarıkamışi csatát, amely után népszerűsége jelentősen csökkenni kezdett. A vereséget az örményekre hárította át, és nagy szerepe volt az örmény népirtásban is. A világháború után Németországba, majd a Szovjetunióba menekült, később azonban átállt a baszmacsi felkelőkhöz. 1922-ben vöröskatonák végeztek vele.
Fiatalkora bélyegkép|249x249px|Enver pasa (balra) apjával, Ahmet bejjel és testvérével, Nuri pasával Enver bej Isztambulban született 1881. november 22-én. Apja, Ahmet (1860 körül – 1947)Ancestry.com - Mediha Killigil Monasztirben volt hídőrMuammer Kaylan, The Kemalists: Islamic Revival and the Fate of Secular Turkey, (Prometheus Books, 2005), 75. vagy pedig egy kis balkáni város ügyészeként dolgozott,Handan Nezir Akmese, The Birth of Modern Turkey: The Ottoman Military and the March to WWI, (I.B. Tauris, 2005), 44. míg anyja, Ayşe albán paraszti származású volt.Mark Mazower, Salonica, City of Ghosts: Christians, Muslims and Jews 1430-1950, (HarperCollins, 2004), 255. Nagybátyja Halil pasa volt. Két fiútestvére, Nuri és Mehmed Kamil, valamint két lánytestvére, Hasene és Mediha volt. Az Oszmán Birodalom katonai iskoláiban tanult, 1903-ban végzett a Harp Akademisi-n, 1906-ban őrnagyi rangba került, majd a szaloniki 3. hadsereghez helyezték. Itt lett tagja az ifjútörök Egység és Haladás Bizottságának.
Út a hatalomig
bélyegkép|jobbra|120px|Enver az olasz–török háborúban bélyegkép|jobbra|200px|Alakja egy oszmán képeslapon, ami a szabadság bajnokának titulálja
Enver egyike volt az 1908-ban kirobbanó ifjútörök forradalom szervezőinek, és csatlakozott Mahmud Şevket pasa felszabadító hadseregéhez, amely az alkotmány visszaállítását és a parlament újra összehívását sikerrel kényszerítette ki II. Abdul-Hamidtól.Kerekesházy József: Az igazi Kemál. 2. kiadás, Terbess Kiadó, Budapest, 2000, , 54–57. o. A szultán azonban a következő évben megpróbálta visszaszerezni a hatalmat, ami a március 31-i incidens néven vált ismertté. Enver aktív szerepet játszott az ellenforradalom eltiprásában és a szultán megbuktatásában. 1910-ben katonai attaséként a Német Birodalomba került, ahol a német hadsereg csodálója lett.
1911-ben visszatért, miután az olaszok megtámadták Tripolitániát, kirobbantva ezzel az olasz–török háborút. Enver Tripoliban látott hozzá az ellenállás megszervezéséhez, mintegy katonát mozgósítva.Serdar Hakyemezoğlu, Buhara Cumhuriyeti ve Enver Paşa . Ezberbozanbilgiler.com. Accessed 24 June 2011.] 1912-ben Bengázi kormányzójává nevezték ki. Azonban a kitörő első Balkán-háború miatt az oszmán csapatokat visszahívták, az Ouchy-i békében pedig Líbia az olaszoké lett. Envert ezredessé léptették elő a harcokban játszott aktív szerepéért.Osmanlı Araştırmaları Sitesi, Enver Paşa Makalesi
Az 1912-es választáson a liberális Szabadság és Kiegyezés Pártja legyőzte a nacionalista Egység és Haladás Bizottságát. A Balkán-háború több százezer hadifogságba esett katonával járó vereségei azonban komoly népszerűségvesztéssel jártak számukra, és 1913. január 23-án Enver kétszáz tiszt élén puccsot hajtott végre, ami a modern török történelem első ilyen eseménye volt.Norman Stone: Turkey, a Short History, Thames&Hudson, London, 2012, , 139–140. o. A puccs során Enver és emberei agyonlőtték Nazım pasa hadügyminisztert, megbuktatták Kamil pasát és Mahmud Şevket pasa lett az új nagyvezír, aki azonnal megszakította a béketárgyalásokat. Şevket maga is merénylet áldozatává vált, és tényleges változást nem sikerült hozni a háborús helyzetben.Kerekesházy József: i. m. 90–92. o.
A második Balkán-háború során Enver vezérkari főnökként visszafoglalta Edirnét a bolgároktól, ezért sokan „Edirne visszafoglalójaként” emlegették.Kerekesházy József: i. m. 90–93. o. 1914. január 13-án hadügyminiszterré nevezték ki, és 1918-ig döntő befolyása volt az Oszmán Birodalomban két társával, Talaat és Dzsemal pasával; hármukat együtt csak a három pasaként emlegették. 1914. március 5-én az Oszmán-ház tagja lett Szulejmán herceg lányával, Emine Nadzsije hercegnővel való házasságkötését követően.Kerekesházy József: i. m. 94. o.
Első világháború bélyegkép|jobbra|220px|Enver (középen) és Dzsemal (jobbra) Jeruzsálemben a gallipoli hadjárat után
Belépés a háborúba
Az első világháború kitörése után kérdéses volt, hogy az Oszmán Birodalom melyik oldalra álljon. Többen kiálltak a függetlenség vagy a brit, esetleg a francia szövetség gondolata mellett, Enver és az ifjútörökök azonban a németekkel szimpatizáltak.Kerekesházy József: i. m. 96. o. Hogy a külföldi kapitulációktól megszabaduljanak, visszaszerezzék Szalonikát és saját kezükbe vegyék a gazdaság teljes irányítását, így ténylegesen függetlenné téve az országot a nyugati befolyástól, végül a németbarát orientáció kerekedett felül. Augusztus 2-án Enver, Dzsemal és Szaid Halim pasa nagyvezír titkos dokumentumot írtak alá a német nagykövet kertjében, a többi miniszter értesítése nélkül, amiben kölcsönös védelmet ígértek. Amikor az SMS Goeben és SMS Breslau német cirkálók az akkor még semleges török vizekre menekültek, török szolgálatba állították őket: a legénység fezeket kapott, Wilhelm Souchon német admirális pedig török szolgálatba lépett.Norman Stone: i. m. 144–145. o.
Október 29-én Souchon két cirkálójával és több török hajóval ágyúzta Odessza, Szevasztopol és Feodoszija orosz kikötőit a Fekete-tengeren, komoly károkat okozva. Az oroszok diplomáciai úton kértek magyarázatot, ám olyan választ kaptak, amit nem találtak kielégítőnek. November 2-án előbb Oroszország, majd a többi antanthatalom üzent hadat. Miközben Enver egy közép-ázsiai pántörök birodalom létrehozásának gondolatával vágott a háborúba, az antant által 1916-ban titokban megkötött Sykes–Picot-egyezmény az Oszmán Birodalom létét fenyegette. A németekkel való szövetség azonban időleges előnyöket is hozott. Az oszmán kormány megszüntette a külföldi kapitulációkat, hozzájárulva a nemzeti kereskedőosztály létrejöttéhez. Bár a hadsereg irányítása névlegesen a török tisztek kezében maradt, a tervezés, stratégiai és pénzügyi döntések a német tanácsadók kezébe kerültek. Enver, bár ő maga szabadkőműves volt, a szultán segítségével szent háborút, dzsihádot hirdetett az antant ellen, aminek azonban kevés befolyása volt a külföldön élő muszlimok viselkedésére.
Vereség a Kaukázusban
1914–1915 elején két helyen támadtak az oszmán erők: a Kaukázusban az oroszok ellen és a Sínai-félszigeten a Szuezi-csatorna elfoglalására. Előbbi ütközetnél Enver személyesen vezette a 3. török hadsereget, miután annak parancsnokát, Hasszán Izzet pasát december 6-án felmentette a parancsnokság alól, mivel nem volt hajlandó télen, mínusz 25 fokban támadást indítani. A sarıkamışi csatában hatalmas vereséget szenvedett, a hadsereg több tízezer katonát veszített a rossz időjárás és logisztika miatt, és ez volt az utolsó eset a világháborúban, hogy Enver személyesen vezetett egy egységet. A szuezi hadjárat szintén kudarcot vallott.Kerekesházy József: i. m. 112–113. o. A kaukázusi vereségért hivatalosan az örményeket okolta, és az ezt követő politikája, mint például az örmény katonák lefegyverzésére majd kivégzésére és az örmény lakosság elleni kegyetlenkedésekre adott parancsa az örmény népirtásban csúcsosodott ki.
Gallipoli védelme
Miután visszatért Isztambulba, átvette a parancsnokságot a főváros környéki erők felett. Winston Churchill, a brit Admiralitás első lordja úgy gondolta, ha a flotta támadást indít a Dardanellák ellen, könnyedén áttörhetnek, de a próbálkozás során három hajó elsüllyedt, négy megsérült.Norman Stone: i. m. 146. o. Enver átadta a parancsnokságot Otto Liman von Sanders német tisztnek, aki végül sikeresen védte meg a területet az antant szárazföldi támadásától, ezzel elkerülve az Oszmán Birodalom összeomlását.Kerekesházy József: i. m. 116. o. A csatában kitüntette magát Mustafa Kemal, Enver régi riválisa is, akivel később ismételten súlyos nézeteltérésük támadt hadseregszervezési kérdésekben, ezért Enver a mezopotámiai–palesztin frontra helyezte át. A győzelem valamennyire visszaállította Enver megtépázott tekintélyét.
További események
1917-re az Oszmán Birodalom nagyon rossz helyzetbe került, gyakoriak voltak a dezertálások, a banditizmus, irányíthatatlan infláció, éhezések és betegségek jellemezték az országot. Az összeomlást csak az antant tétlensége és az februári orosz forradalomnak köszönhetően sikerült elkerülni. A bolsevikok hatalomra jutása után a Kaukázus térségét kiürítették, és Enver hozzáláthatott saját pántörök tervei megvalósításához: a frissen létrehozott Kaukázusi Iszlám Hadsereg katonái egészen Bakuig nyomultak.Norman Stone: i. m. 148. o. Ez azonban nem gyakorolt lényeges befolyást a háború további alakulására.
1918 elejére a háború már nagyon népszerűtlen volt az országban, és Enver is elvesztette népszerűségét. A júliusban trónra lépő VI. Mehmed hamarosan elmozdította Envert a főparancsnok-helyettesi pozícióból.Kerekesházy József: i. m. 126. o. Az összeomlás a szomszédos Bulgáriában kezdődött el, ahol a III. doirani csata veresége után szeptember 30-án fegyverszünetet írtak alá. 1918. október 8-án a szultán elmozdította Envert a hadügyminiszteri pozícióból is, és az ifjútörök kormány tagjai 14-én mindannyian lemondtak, így egy új szultáni kormány írta alá a Mudroszi fegyverletételt október 30-án.
Száműzetés bélyegkép|jobbra|250px|Enver Batumiban
Az antanterők közeledésének hírére a volt kormány tagjai egy német motorcsónakon hagyták el a fővárost, ami egy tengeralattjáróra vitte őket, az pedig a német megszállás alatt lévő Odesszába. Sok más háborús vezetőhöz hasonlóan nem térhetett vissza oszmán területre, mivel mind az új kormány, mind az antant meg akarta büntetni őket háborús szerepük és az örményekkel való bánásmód miatt. 1919-ben távollétében halálra ítélték. Enver a bolsevik Oroszországban látta új lehetőségét és repülőgéppel indult Moszkvába, de a gép idő előtt tönkrement és néhány hónapot Kovnóban töltött fogságban. 1920-ban végül sikerült eljutnia úti céljához, és február 12-én találkozott Leninnel is,Kerekesházy József: i. m. 131. o. majd szeptemberben részt vett a Keleti Népek Kongresszusán is.