A nagy zugpók (Eratigena atrica) a zugpókfélék családjába tartozó, Európában, Észak-Amerikában és Kis-Ázsiában honos pókfaj.
Megjelenése A nagy zugpók hímjének testhossza 10–14 mm, ebből a fejtor 6–7 mm. Lábainak fesztávolsága 25–75 mm közötti. Fejtora világosbarna. A feji rész valamivel sötétebb, a torrészen két sötét, előbb egyenes, majd sokszorosan karéjozott sáv látható. Mellpajzsa szürkésbarna, középen világos, hátul hegyesedő sávval, mellette 3-3 világos, sötéten keretezett folttal. Potroha szürkésbarna, vékony középsávja mellett több sor sárgás folttal. Csáprágóik kevéssé domborúak, vájulatuk hátulsó szegélyén a fogak szám a 4—6. Lábai sárgásszürkék, egyszínűek. A második láb másodvégízének csúcsán 6—7 tüske található. A hím tapogatójának lábszárán két nyúlvány található: az egyik az íz csúcsi harmadában, hegyes, háromszög alakú és előre irányul; a másik ez előtt, az íz csúcsán áll, kicsi, levágott végű, világos színű. A párzószerv gyűjtője és a tartója aránylag rövid.
A nőstény testhossza 11–16 mm, fejtora 6-8,5 mm-es. Színe, rajzolata a híméhez hasonló. Ivarlemezén középen egy elöl lekerekített, hátrafelé beszűkülő, majd ismét kiszélesedő középlemez látható; emellett kétoldalt az ivarlemeznek egy-egy fekete végű lemeznyúlványa van.
Előfordulása Európában (az Ibériai-félszigettől és a Brit-szigetektől Nyugat-Oroszországig ) és Kis-Ázsiában honos. Észak-Amerikába behurcolták.
Életmódja Sziklarepedésekben, faodúkban, üregekben, sűrű növényzetben, barlangokban él, de megtalálható épületekben is. Nagy, háromszög alakú, vízszintes tölcsérhálót sző nem ragadós pókfonálból. Nappal a tölcsérháló végében lévő rejtekhelyén, éjszaka a hálóján tartózkodik. A halóba beletévedő rovarokra gyorsan ráront és megmarja. Tapintása érzékeny, viszont látása nagyon gyenge. A hím nyár végén, ősszel vándorolni kezd és megkeresi a helyhez kötött nőstényt; többnyire ilyenkor téved be lakásokba, házakba; ha éjjel mosdóba, fürdőkádba téved, gyakran nem tud belőle magától kimászni. Az őszi párzás után a nőstény elraktározza a spermát és tavasszal termékenyíti meg petéit. A kikelő utódok félig fejletten áttelelnek és a következő évben válnak ivaréretté. A fejlődésük során többször vedlenek, de ennek száma változó, így a kifejlett egyedek mérete tág határok között változik. A párzást követően a hímek kb. másfél évesen elpusztulnak, a nőstények élettartama kb. két és fél év.
Ha megpróbálják megfogni, megmarhatja az embert. Csípése nem különösebben fájdalmas és a helyi duzzanat néhány óra alatt elmúlik. A megijedt pókok néha az ember felé futnak, amit támadásnak vélnek, de csak a sötét helyeket, árnyékokat keresik.
Kapcsolódó cikkek Magyarország pókfajainak listája
Források Loksa Imre: Pókok I. XVIII. kötet Arachnoidea 2 füzet Fauna hungariae 97. Tévhitek s tények Magyarország pókjairól marásáról, veszélyességéről II. Magyarország pókjai Eratigena atrica Araneae Eratigena atrica Spinnenforum Wiki Giant House Spider A-Z Animals Eratigena atrica GBIF
Kategória:Zugpókfélék Kategória:Pókszabásúfajok Kategória:Európa pókjai Kategória:Magyarország pókjai