Az egykori Magyar Királyi Testnevelési Főiskola a magyar sportképzés központi intézménye a megalakulása óta. Sportági oktatói a magyar szakemberek legnagyobb neveit soroltatják fel, akik leggyakrabban a nemzetközi sportélet alakítói is saját területükön. Az egyetem könyvtára és levéltára a hazai egyetlen testnevelési és sporttudományi szakkönyvtáraként feladatának tekinti a magyar testnevelés és sport szakembereinek, szervezeteinek, testületeinek és intézményeinek szakirodalmi információkkal való támogatását, valamint a hazai sporttudomány, testnevelés és sportfelsőoktatás dokumentumainak gyűjtését és megőrzését, így nyújtva biztos alapot az egyetem folyó kutatásoknak. Bár az egyetem neve többször változott, továbbra is a TF rövidítés határozza meg az egyetemet.right|thumb|200x200px| Az alapító szobra Az intézmény célja Az intézmény kezdeti fő célja a testnevelőtanár képzés volt, ami későbbiekben edzőképzéssel bővült. Később a testnevelés és a sport világa erőteljes fejlődésének következtében új tanszékek alakultak, új tantárgyak kerültek be a képzési programba, és egyre nagyobb hangsúly helyeződött a tudományos kutatómunkára.

Az egyetem állami feladatként ellátott alaptevékenysége

a sporttudománynak mint interdiszciplináris tudományterületnek és a humánkineziológiának a művelése, valamint az egészségtudománynak, elsősorban a prevenciónak a fejlesztése; testnevelési és sportszakemberek alap- és továbbképzése (idegen nyelven is); az alap-, közép- és felsőfokú oktatás teljes vertikumában, a sportmozgalom különböző területeire, a szabadidő, az iskolai és a versenysport, valamint a népegészségügy számára; az egyetem képesítési követelményeiben meghatározott feladatok; az alapfokú képzésben: sportoktatók képzése; a középfokú képzésben: sportedzők, sportszervezők-sportmenedzserek és rekreációs szakemberek képzése; a főiskolai szintű képzésben: szakedzők, sportmenedzserek, táncpedagógusok és rekreációirányítók képzése; az alapképzésben (BSc-n): sportszervezők, testnevelő-edzők, humánkinezológusok és rekreációs szakemberek képzése; az egyetemi szintű képzésben: testnevelő tanárok, humánkineziológusok, gyógytestnevelő tanárok és egészségtantanárok képzése; a mesterképzésben (MSc-n és MA-n): testnevelő tanárok, gyógytestnevelő tanárok, egészségfejlesztő tanárok, humánkineziológusok, szakedzők, sportmenedzserek és rekreációs szakemberek képzése; a felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon: sportpszichológusok, lovaskultúra oktatók és preventív mozgásterapeuták képzése; a posztgraduális szintű képzésben: doktoranduszok képzése; működési támogatásból fedezett, a megalapított szakok diszciplináihoz kapcsolódó tudományos kutatás, fejlesztés és tudományszervező tevékenység.

Az egyetem feladatai A megalapított akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, főiskolai és egyetemi szintű alap- és mesterképzés, főiskolai és egyetemi szintű szakirányú továbbképzés, doktori (PhD) képzés.

Az egyetem elhelyezkedése Az egyetem campusa Budapesten, a 12. kerületben Budán található, mely magába foglalja az Alkotás utca 42-48-ig terjedő központi részét, és a Csörsz utcában található Dr. Koltai Jenő Sportközpont is.

A vízi táborok elengedhetetlen színhelyeként kellemes helyen, a Duna partján található az egyetem római-parti vízitelepe.

Továbbá a Velencei-tónál található az egyetem sporthotele, a Sport Hotel Velence, mely többek között táborok és edzőtáborok helyszínéül szolgál.

Intézetek és tanszékek

Gazdaság és Társadalomtudományi Intézet

Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutatóközpont Sportjogi Tanszék Sportmenedzsment Tanszék Társadalomtudományi Tanszék

Sportági Intézet

Atlétika Tanszék Edzéselméleti és Módszertani Kutató Központ Küzdősportok Tanszék Lovassportok Csoport Rekreáció Tanszék Sportjáték Tanszék Technikai Sportok Csoport Torna, RG, Tánc és Aerobik Tanszék Úszás és Vízi Sportok Tanszék

Sport- és Egészségtudományi Intézet

Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék Kineziológia Tanszék Molekuláris Edzésélettani Kutató Központ Sport-táplálkozástudományi Központ Sportélettani Kutató Központ

Tanárképző Intézet

Pedagógia Tanszék Testnevelés-elméleti és Oktatásmódszertani Tanszék

Sportszaknyelvi Lektorátus

Kapcsolódó egységek Az intézménnyel egy időben alakult meg a Testnevelési Főiskola Sport Club (TFSC). A második világháborút követően, 1946 februárjában nyitotta meg újra kapuit a főiskola, az újjáalakuló sportklub a Testnevelési Főiskola Sportegyesülete (TFSE) néven kezdte meg működését. Jelenleg több mint 20 szakosztállyal Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (TFSE) néven érik el eredményeiket a sportolók. 1959-ben létesült a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet, amely 1969-től a Testnevelési Főiskola Kutatóintézeteként (TFKI) folytatta működését. Jelenleg széleskörű laboratóriumi szolgáltatások és különböző kutató központok (Sport-táplálkozástudományi Központ , Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ , Molekuláris Edzésélettani Kutató Központ) érhetők el a hallgatók, illetve az oktatók számára a Tudományos Iroda közreműködésével. 1975-ben megalakult a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete (TFTI), későbbi nevein TF Továbbképző Központja (TFTK), TF Továbbképző Intézete (TFTI). A felnőttképzés országos átalakítása után Sportvizsgaközpont néven teljesen megújult rendszerrel várja az érdeklődőket. Az egyetemen működik a Sporttudományok Doktori Iskola, vezetője Prof. Dr. Radák Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora. A Diana utca 35-37 alatt található az egyetem gyakorló iskolája, a Testnevelési Egyetem Gyakorló Sportiskolai Általános Iskola és Gimnázium.

Képzések Alapképzések edző rekreáció és életmód sportszervező Mesterképzések humánkineziológia rekreáció sportmenedzser szakedző tanári (gyógytestnevelő tanár) tanári (testnevelő tanár)

Osztatlan képzés

tanár (középiskolai testnevelő, gyógytestnevelő)

Szakirányú továbbképzések

Gyógytestnevelő mentortanár pedagógus Inkluzív sportoktató Lovaskultúra oktató Nemzetközi Sportkapcsolatok – Sportdiplomácia Rendezvényszervezés – sportbiztonság Sport-specifikus dietetika Sportlétesítmény-üzemeltető Sportmédia Sportpszichológiai szakpszichológia Sportteljesítmény-elemző Testnevelő mentortanár pedagógus

Továbbképzések Vándortábor-vezető pedagógus (gyalogos/vízi) Babaúszás oktató

A Sportvizsgaközpont középfokú szakképzései

Sportedző (sportágak szerint) Sportoktató (sportágak szerint) Sportszervező munkatárs Személyi edző

bélyegkép|366x366px|Szenátusi ülés és diplomaosztó, 2022

Az intézmény vezetői 1925–1928 – Dr. Gyulai Ágost (igazgató) 1928–1941 – Dr. Szukováthy Imre (igazgató) 1941–1944 – Dr. Misángyi Ottó (igazgató) 1945–1947 – Dollai Dobler Antal (igazgató) 1947–1951 – Dr. Hepp Ferenc (igazgató) 1951–1965 – Antal József (igazgató) 1965–1967 – Kerezsi Endre (igazgató) 1967–1973 – Dr. Terényi Imre (főigazgató) 1973–1978 – Dr. Koltai Jenő (rektor, 1975-től főigazgató) 1978–1984 – Zalka András (rektor) 1984–1994 – Dr. Istvánfi Csaba (rektor) 1994–2001 – Dr. Tihanyi József (rektor, 2000-től dékán) 2001–2007 – Dr. Nyerges Mihály (dékán) 2007–2011 – Dr. Tihanyi József (dékán) 2011–2012 – Prof. Dr. Tóth Miklós (dékán) 2012–2014 – Prof. Dr. Radák Zsolt (dékán) 2014–2021 – Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos (rektor) 2021– – Prof Dr. habil Sterbenz Tamás (rektor)

Díjak, kitüntetések

Honoris causa doktor Pro Universitate-díj Pro Facultate-díj Kerezsi Endre-díj Hepp Ferenc-emlékérem TF-MOB edzői nívódíj TF aranygyűrű

A TF története jobbra|bélyegkép|A Nemzeti Torna Egylet alapítói (1866) thumb|jobbra| A 120 éves évforduló emléktáblájaAz intézményt Klebelsberg Kuno kultuszminiszter fáradozása nyomán 1925-ben Magyar Királyi Testnevelési Főiskola néven nyitották meg, majd 1945-től Magyar Testnevelési Főiskola néven működött tovább. 1975-ben az ún. tudományegyetemek csoportjába sorolták, így egyetemi rangú intézménnyé vált, 1989-től a Magyar Testnevelési Egyetem elnevezést viselte. 2000 januárjától a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karaként működött. 2014. szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább.

Az egyetem 2003-ban a Semmelweis Egyetem égisze alatt elnyerte a Magyar Örökség Díjat. 1900-as évek eleje – Felmerült a korábban egyleti keretek között (elsősorban a Nemzeti Torna Egylet szervezésében) folyó tornatanárképzés állami kézbe vételének gondolata. 1909 – Az I. Országos Testnevelési Kongresszuson hivatalosan is megfogalmazódott egy tornatanárképző főiskola felállításának szükségessége. 1921 – Az úgynevezett testnevelési törvény parlamenti tárgyalása során elfogadott módosító javaslat szerint „a testnevelési tanerők képzésére országos testnevelési főiskolát kell felállítani, melynek fenntartásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedik”. 1925. október – Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jóváhagyta az 1921. évi LIII. törvénycikk alapján életre hívott főiskola szervezeti szabályzatát. 1925. december – A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola önálló intézményként megkezdte első tanévét a budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola épületében, közös igazgatójuk Gyulai Ágost volt. A főiskolán – hároméves tanulmányi időre tervezett szervezeti szabályzata és óraterve alapján – egyszakos testnevelőtanár-képzés indult meg. Ez idő tájt alakult meg a főiskola sportegyesülete (TFSC) és vetették meg a később országos hírűvé fejlődött testnevelési és sportszakkönyvtár alapjait. 1928 – Az intézmény élére új igazgató került Szukováthy Imre személyében. Az intézmény vezetése kezdettől fogva nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kapcsolatok ápolásának, az első külföldi hallgató 1928-ban iratkozott be, később a világ különböző országaiból számosan követték. 1929. szeptember – A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete alapján 4 évre emelték a képzési időt. 1920-as évek vége – Elkezdődtek a tudományos kutatások: elsősorban a sportorvoslás, majd ezt követően a sporttörténet témakörében. 1930 – Megkezdte működését az intézmény sportorvosi rendelőjéből kifejlesztett I. számú Állami Sportorvosi Intézet. 1938 – A Testnevelési Főiskolának ítélték a rangos nemzetközi elismerésnek számító Olimpiai Kupát. 1941 – A minisztérium Misángyi Ottót bízta meg az igazgatói feladatok ellátásával. 1945 – A fővárosban zajló háborús események nagy károkat okoztak a főiskola létesítményeiben. A legnagyobb veszteséget a főépület alagsorában tárolt felbecsülhetetlen értékű szakkönyvállomány és a sportmúzeumi tárgyak elpusztulása jelentette. 1946. február – Újra megnyitotta kapuit az intézmény, ahol ezután a középiskolák és a felsőoktatási intézmények számára egyszakos testnevelőtanár-képzés folyt. Újraalakult a főiskola sportegyesülete (TFSE) is. 1946. július – Az újonnan kinevezett igazgatót, Dollai Dobler Antalt az év közepén felmentették tisztsége alól, és 1947 decemberéig miniszteri biztos került az intézmény élére. 1948 – Egy kormányrendelet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatásköréből az Országos Sporthivatal felügyelete alá helyezte a TF-et. Elkezdődött a Csörsz utcai sporttelep építése. 1950-51 – Ebben a tanévben fejeződött be Hepp Ferenc igazgatósága alatt – az 1945-ös I. Sportkongresszus határozatai alapján – a tanszéki rendszer kialakítása. Megváltozott és kibővült a főiskola feladatköre: a magyar testnevelési és sportmozgalom legmagasabb szintű szakemberképző, illetve módszertani és tudományos intézményévé vált. 1951 – Antal Józsefet nevezték ki igazgatónak, aki 1965-ig töltötte be ezt a tisztséget. 1950-es évek eleje – Bevezették az esti és a levelező oktatást, s elkészültek az oktatómunka nélkülözhetetlen kellékei, a főiskola első tankönyvei. 1953-54 – Felépült a férfikollégium és az étterem, útjára indult az intézmény (azóta több címváltozást megélt) tudományos folyóirata.