Strelisky Lipót, Streliszki (Brodi, 1816.Öröklét – Budapest, Terézváros, 1905. június 20.)Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 1210/1905. folyószáma alatt.A Kozma utcai izraelita temető nyilvántartása szerint. császári és királyi udvari fényképész,1888-tól viselte e címet. Magyarország tiszti cím- és névtára - 25. évfolyam, 1906. Felséges császári és királyi ház és udvartartása. Király Ő Felségének udvara. aranyműves, a magyar fényképészet úttörője.
Élete
Strelisker Dávid fia. Pályafutását ötvösként kezdte, de később elsajátította a dagerrotípia előállításának technikáját, és 1843-ban Pesten fotóműtermet nyitott.Dr. Gyulai Ferenc: Fényképészmester könyve. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1962. 9. old. 1849-ben többek között a szabadságharc tábornokait is megörökítette, de ezek a korai dagerrotípiák a második világháborúban megsemmisültek, csak fénykép-reprodukcióként maradtak fenn. 1850-ben ő volt, aki elkészítette az első magyar sztereodagerrotípiát. Fotóműhelyét már az 1880-as években fiával közösen vezette „Strelisky” elnevezéssel, így Sándor alkotásai ebben az időben elkülöníthetetlenek.Baji Etelka: Amikor még egy zenekar fotójához egyenként kellett fényképezni a zenészeket. Strelisky Sándor, az összemásolt képek mestere - Fidelio, FényképTár, 2019.06.06. Fia, Strelisky Sándor (1851–1923)Halálhír: Pesti Napló 74. évfolyam 45. szám (13. old.) - 1923. február 25. (online: adtplus.arcanum.hu apja halála után nagy sikerrel vitte tovább a vállalkozást, majd változatlan cégnéven özvegye folytatta a tevékenységet, így az több mint fél évszázadig, 1940-ig maradt fenn.Szemerédi Ágnes: Strelisky Lipót és fia, Sándor – A fényképészet úttörői. 2. rész, 2020. 11. 24.
Strelisky Lipót a pesti német színház hivatalos fényképésze volt, s fizetésképpen két zsöllyét is juttattak számára, így fia (Sándor) úgy nőtt fel, hogy estéit a színházban töltötte. Strelisky Lipót egyaránt fényképezte mind a főváros hétköznapi polgárait, mind a hírességeket, a jelentős színészeket. Később már mint a színházi világ fényképésze vált közismertté.
Merész művészként – az idő tájt szokatlan módon – még trikós szerepben„Pálmay Ilka selyemtrikós nadrágszerepei a Viktoriánus korban vérpezsdítő élményt kínáltak a tetőtől nyakig beöltöztetett női test formáinak néminemű kiszabadítása terén. Híres nadrágszerepként játszotta Suppe Boccaccio címszerepét, Strauss Cigánybáróját, vagyis Barinkayt és Strauss utolsó operettjének A királyné csipkekendőjének királyát”. Egy magyar operettprimadonna Londonban. Fidelio.hu Színpad. 2006. 07. 25. is készített fényképsorozatot két színésznőről, Pálmay Ilkáról és Vidor Pálnéról, felvételeit alig akarták az akkor rendezett országos kiállításonVagy az 1879. évi székesfehérvári, vagy az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállításon. bemutatni. Strelisky Lipót egyik jelentős munkája a Blaha Lujza főszerepeiről készített fényképsorozat, amelyet a Vasárnapi Ujság közölt le rendszeresen.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (1-5-5). Neje Slezinger Róza volt.
A fotográfia magyar úttörője Strelisky Lipót az elsők között készített chromotípiát, melyekből 1865-ben a bécsi Grabenen húsz színes fényképet ki is állított. Külföldön is elismerték képeit. 1867-ben a párizsi világkiállításon chromotípiáiért Mention honorable kitüntetést kapott.
Fia, Strelisky Sándor (1851–1922) az apa szakmáját választotta: ő is a kiváló magyar fényképészek közé tartozik, egy időben udvari fotográfusként is dolgozott.Gréczi Emőke: Cs. és kir. udvari fényképész. 2007. június 30. HunBook.hu
A híres Strelisky-műterem Strelisky Lipót 1846 májusában a Bálvány (ma Október 6.) utcai Blüchdorn-ház harmadik emeletén nyitott műtermet.Szentmártoni Szabó Géza közlése az Archaltfotokonzerv, alternativ/historikus fotoeljárásokkal és fotokonzerválással foglalkozó oldalon
Strelisky Lipót Lotz Károllyal festtette ki Hold utcai házának felső emeletét az 1870-es években fényképezéssel kapcsolatos jelenetekkel. Cs. Plank Ibolya: Fényképészműtermek Budapesten. Budapesti Negyed 1997., XV. évf./1. Az 1890-es években fokozatosan fiának, Sándornak engedte át a műterem vezetését, az 1896. évi ezredéves kiállításon már Strelisky műterem név alatt fia munkái szerepeltek. Az 1900-as évek elején a fotók verzóinak adatai szerint is, Pozsonyban fióküzletet nyitottak a Séta tér (később Kossuth Lajos tér) 23. szám alatt már főként Strelisky Sándor vezetése mellett, mely az 1910-es évekig fennállt. 1902-ben Pécsett is létesült Strelisky műterem.
Strelisky Lipót halála után a Strelisky-műterem 1910-ben a Dorottya utca 9. szám alatti műhelyből – ahol előzőleg több évtizeden át működött – átköltözött a Dorottya utca 1. szám alatt található a Gerbeaud-házba. Az új műhelyt Fellner Sándor által tervezett emeletráépítéssel alakították ki, és az épület egész felső szintjét elfoglalta. A műhely a következő helyiségekből állt: előcsarnok a vízmedencével, szökőkúttal, szobrokkal, fogadóterem, télikert, terasz, ahol télen havas felvételeket készítettek, nyáron pedig kertnek rendezték be. Mindegyikhez tartozott hívó-, másoló-, retusálószoba is. A felvételek készítésére három műtermet alakítottak ki: egy üvegműtermet, a nagy műtermet és az enteriőrképeknek berendezett helyiséget.Magyarország a XX. században. III. KÖTET. Kultúra, művészet, sport és szórakozás Az épület homlokzatán a Gerbeaud-név fölött helyet kapott a Jungfer Gyula és Ferenc tervei alapján készült hatalmas Strelisky felirat is, felette címert tartó szárnyas oroszlánokkal.
1909-ben Budapesten a Kecskeméti utca 19. szám alatt is nyílt egy Strelisky fiókműterem Horovitz (később Halmi) Béla üzletvezetése mellett, mely bár csak 1918-ig állt Strelisky Sándor egyedüli tulajdonában, az 1918-tól társtulajdonos, majd 1920-tól tulajdonos Horovitz azt továbbra is Strelisky fióküzletként működtette.L. Baji Etelka: Egy fényképész-dinasztia: a Strelisky-műterem közel százesztendős tevékenysége (részletek). Egyetemi szakdolgozatok 3. Fotóművészet, 1996. 3-4. szám, 86–91. oldal
A Strelisky-műterem mindvégig megmaradt a fotóipar keretein belül, főleg a portréfotózásnál: „képeik a magyar művészvilág, a kor színházi élete, az arisztokrácia, a nagypolgárság széles körű panorámáját adják, ezzel téve nevüket halhatatlanná a magyar fényképezés történetében”.L. Baji Etelka: Streliszky, egy fényképész dinasztia 100 éve.
Pártfogói tevékenysége Strelisky Lipót és Sándor voltak, akik felismerték a fotóműhelyükben még gyermekként alkalmazott László (Laub) Fülöp (1869–1937) – a később nemzetközi hírű, ünnepelt portréfestő – tehetségét, felkarolták a szintén náluk dolgozó mosónő fiát, és támogatták budapesti, majd müncheni tanulmányaiban.Buza Péter – Sajdik Ferenc: Kószálunk a régi Pesten. Múltidéző barangolás szövegben és rajzban (Budapest, 1986), 80–81. oldal. Bajcsy-Zsilinszky út„The de László Trust Archive” honlapja
Galéria
Jegyzetek
Kategória:Magyar fotográfusok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1816-ban született személyek Kategória:1905-ben elhunyt személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek