Az alternatív történelem olyan gondolatkísérlet, ahol az ismert történelem jellemzően valamely mérföldkőnek tekinthető eseménynél más irányt vett, ezzel más történelmi eseményláncolatot idézve elő, vagy ahol valami a múltból eredeztethetően érzékelhetően másmilyen, mint ahogy közismert. Ez sokkal inkább a történet- és társadalomtudományokhoz kapcsolódik a természettudományok helyett, ezért sokan nem tartják sci-fi-nek, mindazonáltal népszerű regény és filmalapanyag is. Az alternatív történelmi regény kifejezés csak néhány évtizede terjedt el mindazon művek gyűjtőneveként, amelyek sosem létezett történelmi múltba kalauzolják el olvasóikat. Viszont a műfaj jóval korábban született. Számos szerepjátéknak is bizonyos alternatív történelem szolgál hátteréül. Kapcsolódhat viszont a sci-fihez is, amennyiben időutazás vagy temporális tér-idő anomália okoz alternatív idővonalat, alternatív történelemmel (például Star Trek).

Meghatározás Az alternatív történelem olyan világban játszódik, ahol a történelem eltér a megszokott történelem-szemlélettől. Az alternatív történelmi irodalom arra keresi a választ, „mi lett volna, ha a történelem másként alakult volna”. A műfajhoz sorolt művek többsége valóságos történelmi eseményeken alapszik, de olyan társadalmi, geopolitikai vagy ipari körülményeket teremt, amelyek egészen másként fejlődtek, mint ahogy mi ismerjük. A műfaj olyan fikciót tartalmaz, amelyben a változás vagy az eltérés a múltban megy végbe, és az emberi társadalom fejlődését az általunk ismertnél teljesen más irányba befolyásolja. Alapelvei: A „mi lett volna, ha…” kérdése akkor termékeny, ha a reális lehetőségeket gondolja végig. A szerző kora előtti történelem egy pontján történő változás, amely megváltoztatja a világunkat; változás, amely megváltoztatja a ma ismert világot; e változás elágazásainak vizsgálata. Azt viszont szinte mindenki alapszabályként kezeli, hogy az alternatív történeteknek nem kell a múltban játszódniuk, nem kell elmagyarázniuk a divergáló pontot, nem kell világot megváltoztató eseményekkel foglalkozniuk és nem kell híres emberekről szólniuk.

Verziók Az alternatív történetírás jellemzően a jelenre fókuszál. A múltat csak eszközként használja. végkifejlet alapján kétfelé osztható: Fantasztikus vagy rémálom forgatókönyv Gavriel Rosenfeld felosztása A fantasztikus a múlt „javítása” által egy tökéletesebb jelent szeretne A rémálomszerűnél a múlt változtatása rosszabbá teszi a jelent „Műfaj” szempontjából nem sorolhatóak be, ugyanis a krimitől kezdve a családregényen át a sci-fi-ig bármilyen lehet:http://galantai.sfblogs.net/2009/03/07/alternativ-tortenelem-3-a-legnepszerubb-temak/

krimi (Robert Harris: Führer-nap, 1992) disztópia (Philip K. Dick: Ember a fellegvárban, 1962) utópia (Harry Harrison: A Transatlantic Tunnel, Hurrah, 1972) apokaliptikus regény (Richard Matheson: Legenda vagyok, 1954) történelmi regény (Harry Turtledove: Guns of the South, 1992) sci-fi (Stephen Baxter: Voyage, 1996) fantasy (John M. Ford: The Dragon Waiting, 1984) steampunk (historikus steampunk) (Tim Powers:The Anubis Gates, 1983)

Történészi fogadtatás

Az alternatív történet megjelenése olyan drámai volt, hogy azt a tömegkommunikáció is nyomon követte, s még a legellenségesebb kritikusainak tábora, a történész társadalom is – nehézkesen bár, de – elfogadta létezését, sőt néhány tagja lelkesen igyekszik megalapozni az egykor hivatásuk fattyú sarjadékának tartott alternatív történetírás legitimációját, történeti esszék, ihletett monografikus védőbeszédek és tudományos elemzések segítségével. Összegezve, mint ahogy azt viharos karrierje mutatja, az alternatív történetírás a korabeli nyugati kultúra meghatározó jelenségévé vált Gavriel Rosenfeld

Történelem, vallás, kultúra A valódi történelemre is igaz, hogy számtalan fehér foltját az emberi kultúra mindig is hajlamos volt feltételezésekkel, legendákkal kitölteni, és ezzel önkéntelenül is egyfajta alternatív történelmet teremteni. Rengeteg mítosz keletkezett az ókorban vagy a középkorban, akár valós történelmi események, akár természettudományok mentén, amelyek csak később nyertek igazolást vagy cáfolatot, miután a különböző tudományok fejlődése erre lehetőséget adott. Igaz ez az évezredes múlttal rendelkező ókori Egyiptomra,7 tudományos tény, ami baromira nem stimmel A múmiában PORT.hu, 2024. május 12. vagy történelmi és vallásokhoz kötődő szimbolikus személyekre is, akikről nem tudható, hogy néztek ki pontosan, de az igen, hogy úgy nem nézhettek ki, ahogy későbbi korokban ábrázolták őket, ezért lényegében az alternatív verzióik terjedtek el a kultúrában. Két markáns példa Buddha, illetve Jézus. Az i. e. 5.–6. században élt Buddha személyéhez később párosítottak egy i. u. 10. századi kövérkés, kopasz, kínai szerzetest, Csi-Ce-t, aki Pu-Taj néven az ázsiai folklór része lett, miután a legenda szerint egyfajta „ázsiai Mikulásként” egy zsákból osztogatott ajándékokat gyerekeknek. Pu-Taj a jó szerencse szimbólumává vált és ezzel idővel összemosódott Buddhával, aminek köszönhetően kinézetben Buddha ezután egy kövér, kopasz, általában nevető emberré vált.Buddha nem volt se kövér, se kopasz Index, 2014. október 12. Jézus esete másképpen alakult: a Galileában született Jézus antropológusok szerint is aligha lehetett olyan fehérbőrű férfi, mint amilyennek évszázadokkal később ábrázolták, az ottani régióban született emberek sötétebb bőrű, fekete hajú emberek voltak; Jézus későbbi ábrázolásait a keresztény vallásban betöltött vezető szerepe, illetve a hozzá kötödő különböző legendák, majd az idővel változó korszakok szempontjai befolyásolták, ennek fényében változott a külleme, a bőrszíne, az öltözéke stb., míg a 20. századra már fehér bőrű, világosabb hajú Jézus vált általánossá a nyugati világban, ugyanakkor más kultúrkörben léteznek más külsejű jézusábrázolások is.Hogy lett a közel-keleti zsidó Jézusból angyalarcú fehér férfi? Index, 2020. július 23. Sok olyan állítólagos szentekhez kötött ereklye is létrejött, amelyek hitelessége igazából kezdettől fogva kérdéses volt, ezért idővel feledésbe is merültek, például sok ékszerekkel feldíszített csontváz, amik személyazonossága sosem nyert bizonyítást.Ékszerrel díszített, szentnek hitt csontvázak, amiket aztán jobbnak látott elfelejteni a katolikus egyház Telex, 2022. május 26. Más ismert történelmi személyek életét is hajlamosak voltak utólag túldicsőíteni, mint például Caesar-ét.Caesar tényleg kalózokat feszíttetett keresztre? 24.hu, 2026. augusztus 9. Voltak elméletek a középkor kitalált mivoltáról, de más publikációk is árnyalni próbálták a történelmi személyekhez és eseményekhez kötődő hagyományosan rögzült nézőpontokat.Otto English: Hamisított történelem - Hogyan formálták a világot a múlt hazugságai?, HVG Könyvek, Az olyan történelmi eseményeket feldolgozó filmek kapcsán, mint A halál ötven órája, az Aki legyőzte Al Caponét, A hazafi, a Schindler listája, a Kódjátszma, a Zero Dark Thirty, a Mennyei királyság, Az Argo-akció vagy A piszkos hadviselés minisztériuma pedig tudható, hogy dramaturgiai vagy egyéb okokból megmásították a cselekményüket a valósághoz képest, így azok szintén a történelem részben alternatív verzióját interpretálták.CIA-ügynök: Nem így ért véget az Argo-akció Index, 2013. február 20.12 dolog, amit nem tudtál az Aki legyőzte Al Caponét című filmről PORT.hu, 2023. július 23.A történelem nagy csatái - és ahogy Hollywood bemutatja őket PORT.hu, 2023. július 23.Mi igaz és mi nem Guy Ritchie új háborús filmjéből? PORT.hu, 2021. január 17.5 film, amit a hitelességéért dicsértek, mégis elferdítette a tényeket PORT.hu, 2026. június 6. Christopher Nolan 2026-os Odüsszeia című fimje kapcsán is felmerült, hogy félreértette, és modern felfogással interpretálta a bronzkori eredetű történetet.Héroszok alkonya, avagy hogyan értette félre Nolan a bronzkort? maszol.ro, 2026. július 29.

Multiverzumok Az elmúlt évtizedekben a párhuzamos univerzumokról szóló írások gyakran idézték a különböző univerzumok igazolására a kvantummechanika sok-univerzum interpretációját (multiverzum), amelyet 1957-ben Hugh Everett fogalmazott meg. Néhány sci-fi-író az univerzum kettéhasadását az emberi döntési képesség és szabad akarat hangsúlyozására használja fel, míg mások a káoszelmélet pillangóhatására támaszkodnak, hogy az atomi és szubatomi szinten meglévő véletlenszerű különbségeket a történelem bizonyos pontján bekövetkező makroszkopikus eltéréssé erősítsék; akárhogy is, a sci-fi-írók általában egy bizonyos történelmi divergáló pontból vezetnek le minden változást.

A „sok-univerzum” elmélet természetesen több univerzumot foglal magába, jobban mondva az univerzumok folyamatosan szétrobbanó rendjét. A kvantumelmélet szerint az új univerzumok minden kvantumszinten szaporodnak, és még ha az író emberi döntéseket használ is, minden döntés, amit különbözőképpen lehet meghozni, más idősíkon valósul meg. Larry Niven „All the Myriad Ways” című munkája, ahol az összes lehetséges univerzum valósága öngyilkossági és bűnözési járványhoz vezetett, mivel az emberek ebből azt a következtetést vonták le, hogy választásaiknak nincs erkölcsi jelentősége. Poul Anderson Időjárőr-sorozata Poul Andersonnál egy kocsma az összekötő kapocs az alternatív történetek között. Így történhet meg, hogy az „Operation Chaos” amerikai alternatív történetének egyik figurája megjelenik az „A Midsummer's Tempest” (Tomboló vihar) angol polgárháborújában A Sliders sci-fi-sorozat alternatív történeteket mutatott be a tudomány ihlette multiverzumban A Minden, mindenhol, mindenkor című kalandfilm cselekménye átlagemberek különböző alternatív verziói körül bonyolódik.

David Deutsch fizikus, a kvantummechanika sok-univerzum értelmezésének szószólója is hasonlóan érvel: „Jó választásokkal és helyes cselekedetekkel erősítjük azokat az univerzumokat, amelyekben a különböző változataink élnek. Ha sikeresek vagyunk, akkor minden utánzat, amely ugyanezt a döntést hozta, sikeres lesz. A jó cselekedetek növelik a multiverzum azon részét, ahol jó dolgok történnek.”

Művek Az Alternate History List honlapon több mint 1900 ilyen témájú regény található.

Kezdetek Az a gondolat, hogy a tényekkel szembemenő hipotéziseket állítsunk föl, egészen a nyugati történetírás kezdetéig visszavezethető. Thuküdidész arról ír, hogy mi lett volna, ha a perzsa hadak legyőzik a görögöket. Titus Livius: Róma története c. művében Nagy Sándor nem kelet felé indul, hanem Rómát támadja meg. Geoffroy-Chateau műve, a Napoléon et la conquête du monde 1812–1823, histoire de la monarchie universelle (Napóleon és a világ meghódítása 1812–1823, avagy az egyetemes monarchia története) 1836-ban jelent meg, ez tekinthető az első modern alternatív történelmi regénynek, ebben Napóleon a valóságtól eltérően egy új európai birodalmat hoz létre. Sir John Squire esszégyűjteménye korabeli jeles történészekkel a „mi lett volna ha…” témájában. Például Winston Churchill: „Mi lett volna, ha Lee nem győz Gettysburgnél?” Szvasztika-éj (Murray Constantine, 1937) – Ez inkább jövőregény.

Steampunk A steampunk egy olyan alternatív világot képzel el, amely a 19. század ipari forradalmát követő, főleg mechanikus és gőzüzemű gépeinek a valósnál sokkal jelentősebb elterjedését hozza magával a viktoriánus korszak külsőségeivel; mechanikus gépek, eszközök, gőzüzemű járművek, léghajók jellemzik ezt a világot. A legismertebb kortárs képviselője Jules Verne, noha a kifejezés jó száz évvel a korszak után, a '80-as években terjedt el, és vált önálló műfajjá; Verne regényei is addig leginkább egyszerű kalandregényekként voltak számon tartva. Később több sci-fi- és fantasyelemmel is bővült ez a műfaj.

Náci uralom

Alaptézise: Miközben minden lehetséges eszközzel ellenőrzés alatt tartják polgáraikat – egy olyan fiktív világot emelnek köréjük, amely a múlt bizonyos pontjainak totális meghamisítására épül.

A regények többsége két sarokpontot jelöl ki a világháború menetében, ahol megfordulhatott volna a kocka: