A fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) egyik alfaja, illetve egyes szerzőkD. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 8. szerint önálló faj (Pulsatilla nigricans). Ismert feketéllő kökörcsin névalakja is. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.
Megjelenése, felépítése
Bókoló, egyesével álló virágai csaknem teljesen feketék (enyhén lilásbíbor színűek). Levelei szeldeltek, szőrözöttek, selymesen borzasak. Sok hosszú, gyapjas, megcsavarodott bibeszállal ékes termése tollforgóra emlékeztet.
Életmódja, termőhelye
Félszáraz gyepek, sziklagyepek, sztyeppek növénye. Szereti a homokos talajt, a meleg, déli lejtőket, még a futóhomokon is megtelepszik.
Március–áprilisban virágzik. Gyakran nyílik együtt a tavaszi hériccsel és a leánykökörcsinnel. Szőrbóbitás magvait a szél messze röpíti, és azok árvalányhajéhoz hasonlóan, dugóhúzószerűen fúródnak a talajba. Magyarország több tájegységén megtalálható növényfaj, többek között a Cserhátban, a Jászságban, a Kisalföldön, a Keszthelyi-fennsíkon, a Pilisben, a Mátrában, valamint a Csombárdi-réten.
Felhasználása
Mérgező növény, de gyógyhatású anyagokat is tartalmaz. Gyógyítottak vele juhhimlőt, de alkalmazták festésre is.
Jegyzetek
Források Az első hazai vadvirágok Dr. Endrédi írása D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 8.
Kategória:Növényalfajok Kategória:Kökörcsinek Kategória:Mérgező növények Kategória:Magyarországon védett növények