A Csínom Palkó (más írásmódban Csinom Palkó) című népdal a kuruc lovaskatonák bizakodó táncdala volt és a Rákóczi-szabadságharc (1703 - 1711) első éveiben keletkezett, mint a többi hasonló, kuruc győzelmeket ünneplő vitézi énekek. Káldy Gyula gyűjteményében maradt fenn.

Egyes vélemények szerint a „csínom” szó a szlovák (čin = cselekedet, tett) eredetű, ami megközelítően a „rajta”, „tettre”, „férfias tettre” szólít fel.Käfer István: Zsolnai szlovák kalendáriumok történet-szemlélete a Rákóczi-szabadságharc koráról Más vélemény (Martinkó András) szerint a csin, csíny szóval függ össze, az -om végződés pedig ugyanaz, mint a vigalom, álom, fájdalom szavakban. A Csínom jelentése eszerint: ékességem, szépségem.Málnási Ferenc: Csínom Palkó, Csínom Jankó

Nemrég derült fény arra, hogy a kezdő sorban említett két név (Palkó, Jankó), nem férfi-, hanem lónév. A szerző így lovát szólítja meg, s a továbbiakban pedig katonaszerszámait sorolja fel.

A többi, mára elavult szó(alak) jelentése: kalabér = karabély lóding = lőporzacskó dali = daliás cifornya = szóvegyülés, cifra + cikornyaNépújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám), library.hungaricana.hu moskotér = muskéta, más néven magyarulSynonyms for musket, synonyms.net

1950-ben Farkas Ferenc operettben dolgozta fel, amelyből 1973-ban filmet is forgattak Nagy Gábor főszereplésével.

Csínom Palkó kuruc nóta 1. Csínom Palkó, Csínom Jankó, Csontos karabérom, Szép selymes lódingom, Dali pár pisztolyom. 2. Nosza rajta, jó katonák, Igyunk egészséggel! Menjen táncba ki-ki köztünk Az ő jegyesével. 3. Ne bánkódjék senki köztünk, Menjünk az Alföldre! Megrontatik kezünk által Az labanc ereje! 4. Szabad nékünk jó katonák Tisza-Duna közi, Labancságnak mert nincs sohult Ottan semmi közi. 5. Darulábú, szarkaorrú Nyomorult németség! Fut előttünk, retteg tőlünk, Nyomorult nemzetség! 6. Görbe hátú, mert lenyomta Füstös moskotéra, Elfárasztott, elbágyasztott Dióverő pózna. 7. Tüzes madzag, apró csollong, Lombos az gagyája, Tátva-nyitva mindeneknek Nagy éhelholt szája. 8. Toldott-foldott, tetves-redves Minden portékája, Kalapjának nedvessége, Lefügg kalimája, 9. Renddel állván, nagy sokaknak Meggyőzik az társát, Ebről ebre hagyják Békasütő nyársát. 10. Elig nyílik fel a szája Berdó kiáltásra, Korog-morog öres hasa, Siet jóllakásra. 11. Rendeletlen öltözeti, Csúfos pántlikája, Nem érne egy abadolmánt Minden portékája. 12. Lapos guta megütötte Bornyúbőr iszákját, Kebelében legelteti Sok ezer marháját. 13. Mely marhának tetű neve, Tartsa ő magának! Nyúzza rendre, jó lesz bőre Bornyúbőr iszáknak. 14. Mert ő igen gyenge nemzet, Szokott effélire, Országában eleget kap, Menjen hát helyire! 15. Mi is vitézkedünk ezért Jó kuruc vitézek, Mert ezeknek drágább kéncsét Én soha nem lelek. 16. De gyűlölöm, mert nyomorú Mégis kevélységre, Ládd, majd feldől, mégis indul Magyarok vesztire. 17. Kicsírázott eb-agyara Az magyar cipóra, De megváslik foga bele, Lészen még oly óra! 18. Sok tokosnak mentél te már Éltének végére, Szabadoson öszvementél Ütközetből véle. 19. Sok szerencsét próbáltál te Velünk német ellen, Holott soha nem voltál te Szerencsétlenséggel. 20. Sok cifornyás német urat Rabságra hajtottunk, Sok kalapot mezőségen Öszve is tapodtunk. 21. Nosza! Most is űzzük-vágjuk Mint ellenségünköt, Mutassuk meg nemzetünknek Jó vitézségünköt! 22. Fut az tokos, tüzes madzag Kihull az keziből, Őszi keserű gombája Kidől az fejéből. 23. Után, kuruc, után! Tiéd az puskája, Enyim pedig az kancája, Tied az lódingja! 24. Rajta Miska, rajta Az tüzes labancon! Mienk leszen a nyereség Mind, az derék harcon. 25. De mindezek fegyverekkel Nem érnek egy pénzt is, Hadd el, vedd el az szablyáját, Üsd le az fejét is! 26. A nagyszájú horvátnak is Fekete csizmája, Hosszu nyakú, kurta farkú Görcsös paripája. 27. Egy rossz, rozsdás kalabérja, Életlen szablyája, Csipás szemű kancájával Együtt van kvártélya. 28. Noha éhhel csak meg nem hal, Nincs benn takarmánya, Sokszor száznak sincs közöttök Egy pipa dohánya! 29. Az vitéz kurucnak Van szabott dolmánya, Sarkantyús csizmája, Futó paripája. 30. Az gyalog kurucnak Van frissen járása, Mint Pelagus lónak, Van sebes futása. 31. Vitéz karja lábaiban Karmazsin csizmája, Gyönggyel fűzött az bocskora, Ezüstös kapcája. 32. Hátán cifra farkasbőre, Kurta kis dolmánya, Nyakában függ gyönggyel fűzött Csontos kalabéra. 33. Fényességgel mind berakva Aranyas szablyája Nyuszttal béllett az süvege, Csillagos forgója. 34. Patyolat az kuruc, Gyöngy az felesége, Hetes vászon az labancság, Köd a felesége. 35. Szegén kuruc elveszett, mert Sokszor egyest isznak, Pohárt császár életiért Egymásra hagyítnak. 36. Nosza tehát, hadnagy uram, Dúljuk fel jószágát, Mind ellenségünknek Hajtsuk el marháját! 37. Ha rád támad az pénziért, Vágd be az ajtaját, Fúrd meg az hordaját, Idd meg mind az borát! 38. Az paraszt embernek Fogd meg az szakállát, Hajtsd el az marháját, Verd pofon ő magát! 39. Az labancság takarodjék Nemes országunkból, Hogy végtire szalagszíjat Ne vágjunk hátakból!

Kuruc nóta 1700-as évek eleje.

Feldolgozásai

bélyegkép|jobbra|265px|Portyázó kurucok rabszíjra fűzött labancokat hajtanak A Csínom Palkó ismert és gyakran idézett népdal. Jellegzetes kezdőütemeit felhasználta többek között Kodály Zoltán a Háry János és Czinka Panna balladája című operában, Vujicsics Tihamér A Tenkes kapitánya című tévéfilmsorozat főcímében, valamint újabban a Bëlga együttes is a Nemzeti Hip-Hop című számban.

Csínom Palkó (operett, 1950) 1950-ben a magyar operett új alkotással gazdagodott, Farkas Ferenc Csínom Palkó című történelmi darabjával. Ez a darab a Magyar Rádióban hangzott el elsőként.

Az 1950-es évek elején folyt a régi, klasszikus operettek kiirtása a Rádióból. Révai József többségüket burzsoá, káros produktumnak nyilvánította. Parancsára 1950–1951-ben elkezdődött a kommunista értékrendet tükröző zenés játékok, operettek gyártása.

Csínom Palkó (magyar film, 1973)

1973-ban bemutatásra került magyar zenés film, amely az azonos című daljátékból készült. Ez a film volt Keleti Márton utolsó filmje. A film készítése közben hunyt el, a végső munkálatokat már Mészáros Gyula végezte el.

A tánckoreográfiáért Barkóczy Sándor és Orsovszky István volt a felelős.

Szereplők Huszti Péter Benkő Péter Nagy Gábor Haumann Péter Horváth József Márkus László Turay Ida Szemes Mari Cs. Németh Lajos Hűvösvölgyi Ildikó Agárdy Gábor Tordy Géza Soproni Ági

Érdekesség A mozifilm az 1973-as év legnézettebb filmje volt 1,87 millió nézővel, megelőzve a Bob herceg című – szintén Keleti Márton által rendezett – zenés filmet (utóbbi eredetileg tévéfilm, de mozis bemutatót is kapott). A film készítői között felbukkantak az MTV Zenés TV színházához kapcsolódó készítők is: íróként Békeffi István vagy konzulensként Ruitner Sándor.

A népdal feldolgozásai Szerző Mire Mű Bárdos Lajos ének, zongora Pianoforte III. 4. dal Máriássy István zongora vagy ének és gitár Elindultam szép hazámból, 61. kotta Ludvig József ének, zongora Hej, Rákóczi, Bercsényi…, 5. kotta

Dallama és kottája

Források Weblapok:

Népdalgyűjtemények:

Tankönyvek:

Száz rejtély a magyar irodalomból (19. Csínom Palkó, Csínom Jankó - Kurucok vagy paripák?) Gesta Könyvkiadó, 1996 (2. kiadás)

Feldolgozások:

Jegyzetek

Felvételek

Kategória:Magyar népdalok Kategória:Katonadalok Kategória:Kottát és midifáljt tartalmazó lapok