bélyegkép|jobbra|200px|A fehérterror egyik áldozata Magyarországon A fehérterror fogalmát több korszakban és több államföldrajzi térre értelmezve is lehet használni. Általában a vörösterror ellentéteként használják.
Néhány történeti előfordulása Franciaország Ellenforradalmi terror általában. A fehér szín ellenforradalmi jelentése a nagy francia forradalom idejére nyúlik vissza, akkor alakult ki a fehér-vörös ellentétpár. A Bourbon-ház liliomos fehér zászlaja jelképezte az ellenforradalmat, a jakobinusok radikális szárnyának vörös zászlaja pedig a forradalom továbbvitelének szándékát jelezte. Franciaországban 1815-ben tombolt fehérterror.
Magyarország Magyarországon kb. az 1919 augusztusa és 1921 decembere közötti időszakra használt elnevezés, amelyeket fegyveres különítményesek követték el a legfelsőbb vezetés, például a Hadügyminisztérium tudtával, sőt kifejezett parancsára.Fehérterror: gyilkosságok felsőbb parancsra – index.hu Kegyetlenkedéseik, gyilkosságaik célpontja az 1919 március–július közötti kommunista Tanácsköztársaság vezetői, támogatói vagy szimpatizánsai, a vörösterror alatt elkövetett véres atrocitások résztvevői, baloldali értelmiségiek, illetve a berendezkedő Horthy-rendszerrel szemben állók voltak. Hírhedtek voltak a Prónay Pál, Héjjas Iván és Ostenburg-Moravek Gyula által vezetett különítmények. (A további, ismertté vált különítményesek között említhető például a Héjjas-féle különítményhez tartozó Francia Kiss Mihály.) A Tanácsköztársaság bukása után megindult a nemkívánatos személyek internálása, amelyről egy, a belügyminiszter által kibocsátott bizalmas utasítás rendelkezett. Internálhatóvá váltak azok a kommunisták is, akik konkrét politikai bűncselekmény elkövetésével nem voltak gyanúsíthatóak. Született ugyanezen napon egy belügyminiszteri rendelet a letartóztatásokról is, mely szerint bizonyítékok hiányában is letartóztathatóvá vált az, akiről feltételezhető volt, hogy kommunista érzelmű.
A „fehérterror” a kommunista bűntettek (vörösterror) helyszíneit járta végig, és azok valódi vagy vélt elkövetőit, felelőseit vonta felelősségre, sokszor igen erőszakos, kegyetlen módszerekkel. Egyszerre jellemezte önbíráskodás, bosszúállás és a nem közvetlenül érintettek megfélemlítésének szándéka. Gyakran összekapcsolódott antiszemita felhangokkal, pogromokkal. A mozgalomnak a higgadtabb történészi értékelések szerint nagyságrendileg ugyanannyi áldozata volt, mint a megelőző vörösterrornak (500-600 között, esetleg több, de jóval 1000 alatt), bár a Horthy- és a Kádár-rendszerre, valamint a baloldali emigrációra is jellemző volt, hogy az ellenpólus által elkövetett gyilkosságok számát igyekeztek eltúlozni (Böhm Vilmos hadügyi népbiztos, ill. a szintén emigráns Jászi Oszkár pl. teljesen irreálisan 5000 körülire tette az áldozatok számát); ezeknek a túlzásoknak időnként a külföldi történelemtudomány is hitelt adott).Püski Levente: A Horthy-korszak Magyarországon. Hozzáférés: 2010. szept. 2.Török Bálint: Trianon magyar szemmel. Magyar Szemle, 2010. jún. Létezik 300-as becslés is.Romsics Ignác: Rendszerváltások és számonkérések 1918–1920 . (Előadás írott változata). Hozzáférés: 2010. szeptember 2. Teljes körű és megbízható lista az áldozatokról természetesen egyik esetben sem maradt fenn, így minden ilyesfajta adat becslésnek tekintendő. A két „terrorhullám” értékelése mindmáig – erős ideológiai (időnként aktuálpolitikaivá váló) töltetű – történészi viták tárgya.
1920 végére Horthy Miklós felszámolta a különítményeket, azonban kormányzói amnesztiával mentesítette a gyilkosságok tetteseit a felelősségre vonás alól.
Váry Albert a vörösterror áldozatainak névsorához hasonlóan a fehérterror áldozatainak névsorát is elkezdte összeállítani, ám munkáját nem tudta befejezni.Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon, HOGYF EDITIO, Budapest (a mellékelt életrajz)
Amerikai Egyesült Államok Az Egyesült Államokban is használják a kifejezést, de ott elsősorban fehér bőrű, nem iszlamista terrorizmust értenek alatta, mint például az 1995-ös Oklahoma City-i robbantás vagy a 2013-as bostoni robbantás. Az USA-ban működő feketeellenes társaság, a Ku-Klux-Klan jellemzésére is használják.
Jegyzetek
Irodalom Resnick: The White Terror and the Political Reaction of 1815–1816 in France, 1962. Sutherland: France 1789–1815. Revolution and Counter-revolution, 1986. Magyarország története tíz kötetben. 1918–1919, 1919–1945. Főszerk. Ránki György. Budapest, 1978. Markovits Györgyi: Magyar pokol. A magyarországi fehérterror betiltott és üldözött kiadványok tükrében. Budapest, 1964.
További információk A fehérterror Magyarországon. A Brit Szakszervezeti Kongresszus és a Munkáspárt közös delegációjának jelentése, 1920. május Kádár Gábor–Vági Zoltán: Törvényen kívül: fehérterror és lakossági pogromhullám 1919–1921 Konok Péter: Az erőszak kérdései 1919–1920-ban. Vörösterror–fehérterror – In: Múltunk, 2010/3. szám Vörösterror és fehérterror vidéken 1919–1921 – Térkép, Konfliktuskutató.hu Vörös és fehér. A vörös és fehér uralom hátországa. 1919 vidéken; szerk. Nagy Szabolcs; Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, Veszprém, 2013 (A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára kiadványai) Kóródi Máté: Adattár a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokról, 1919. augusztus 3–1921. október 23.; Clio Intézet, Budapest, 2020 (Clio kötetek) 1919 – A Nagy Szétesés. Szerk. Hermann Róbert, Ligeti Dávid. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2021 Kántás Balázs: Rongyosan és titkosan a hazáért. Töredékek a két világháború közötti irreguláris katonai alakulatok és különleges katonai műveletek történetéből; Hungarovox, Budapest, 2022 Bodó Béla: A fehérterror. Antiszemita és politikai erőszak Magyarországon, 1919–1921; ford. Konok Péter; Napvilág, Budapest, 2022 Kóródi Máté: A fehérterror áldozatai és elkövetői. Adattár a Magyar Nemzeti Hadsereg és más fegyveres alakulatok által elkövetett gyilkosságokról, 1919–1921; 2. jav. kiad.; Erőszakkutató Intézet, Budapest, 2024 Karsai Elek: A fehér terror. Művelt Nép Könyvkiadó, 1951
Kapcsolódó szócikkek Bacsó Béla és Somogyi Béla A fehérterror áldozatai Vörösterror Gyorsított bűnvádi eljárás Terror
Kategória:Horthy-korszak Kategória:Terrorizmus Kategória:Forradalom Kategória:Antikommunizmus Kategória:Antiszemitizmus