Bókai Bókay János, ifj. (1896-ig Bókai,„Az ifjú Bókai Jánost (később, amikor nemességet kapott, változott neve Bókayra)” A Gyermekklinika (Bókay utcai részleg) története a kezdetektől (Semmelweis.hu)„A fiatal Bókay »ifj. Bókai János«-nak írja magát a Millenniumig, csak ezután tér át az y-os írásmódra.” Dr. Miltényi Miklós: Emlékezés ifjú Bókay Jánosra. Orvosi Hetilap, 124. évf., 22. szám, 1983. május 29., 1327–29. o.„Prof. Bókay János jun. (1858–1937), aki édesapja halálától, 1884-től a Budapesti Tudományegyetem gyermekgyógyászati tanszékén apjának utódja volt, 1896-ig nevét szintén »i«-vel írta. A millenniumi ünnepségek alkalmából kapták prof. Bókay János jun[ior] és leszármazói a nemességet, és ettől kezdve írta ő is, családja is, »y«-nal a nevét.” A Bókay János utca névadója (Dr. Bókay János főorvos cikke, Magyar Nemzet, 1974. január 25. (30. évfolyam, 20. szám) Pest, 1858. április 19. – Budapest, 1937. július 6.) magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Bókay Árpád belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár fivére, idősebb Bókai János fia.

Életútja Idősebb Bókai János (1822–1884) és szántói Szabó Judit (1831–1916) fia. Orvosi tanulmányait a budapesti tudományegyetem orvosi karán végezte, 1880-ban avatták orvosdoktorrá. 1883-tól a Stefánia-gyermekkórház főorvosa. 1885-től a gyermekgyógyászat magántanára, 1892-től rendkívüli tanára, majd 1907-től nyilvános rendes tanár a budapesti Pázmány Péter Egyetemen. Működése idején, 1916-ban lett a gyermekgyógyászat kötelező szigorlati tantárgy. 1923-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1929-ben vonult nyugalomba.

1896. április 11-én Bókay János egyetemi orvostanár nemességet, családi címert, valamint a „bókai” nemesi előnevet szerezte I. Ferenc József magyar királytól.K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 18 - 22. oldal bélyeg|200px|A Bókai/Bókay-család sírja Budapesten. Kerepesi temető: J. 490.

Házassága és gyermekei Feleségül nemes Tömöry Adrienne-t, nemes Tömöry György (1842–1887), fővárosi bizottsági tag, bankigazgató, kereskedő és Pscherer Emma (1847–1882) lányát vette. A házasságukból született: bókai Bókay János (1892–1961) író bókai Bókay Edit. Férje dr. Koós Ödön (1877–1954) volt.

Tudományos munkái, kutatási és érdeklődési területei 1912-ben jelent meg A gyermekorvoslás tankönyve c. műve, amely 1920-ban Bókay Zoltán és Flesch Ármin társszerzőkkel átdolgozva újra megjelent. Tankönyvét évtizedekig használták, német nyelven is megjelent. Bevezette hazánkban a diftéria (torokgyík) intubációs kezelését, majd szérumgyógyítását. Nemzetközi felkérésre klinikailag ellenőrizte a Behring-féle diftériaellenes gyógysavóoltás hatását. Jelentős szerepe volt a herpes zoster (övsömör) és a varicella (bárányhimlő) közti kóroktani összefüggés kimutatásában. Közreműködött a poliomyelitis (Heine-Medin-kór, járványos gyermekbénulás) kórtanának tisztázásában. Jelentős munkásságot fejtett ki a gyermekek kórházi ellátásának megszervezése terén. Fontos szerepet töltött be a társadalmi csecsemővédelemben. Állást foglalt a skarlát (vörheny) kezelésében új irányt jelentő eljárás mellett.

Művei Közlemények a heveny fertőző kórokról, Budapest, 1892 Az intubatiós traumáról, Budapest, 1901 A gyermekorvoslás tankönyve, Budapest, 1912 (Flesch Árminnal és Bókay Zoltánnal közösen) Transparentia vizsgálatok hydrocephalusos gyermekeken, Budapest, 1929

Nemzetközi ismertsége Mint a gyermekgyógyászat nemzetközileg elismert művelője, tagja volt a Jahrbuch für Kinderheilkunde című lap négytagú szerkesztőbizottságának. A Deutsche Gesellschaft für Kinderheilkunde 38. összejövetelét az ő tiszteletére 70. születésnapja alkalmából Budapesten rendezték meg. A nemzetközi és a magyar gyermekgyógyászat szempontjából az a legnagyobb érdeme, hogy munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekorvostan tartalmilag az újszülöttkortól a serdülőkorig azok belgyógyászati, sebészeti területeit is felöleljék.

A sokoldalú tudós Bókay írta le a hazánkban talált 6–7 cm magas bronzkori agyag szopóedényeket. Aktív muzsikus és zeneszerző volt. Mozart halálának oka címen tanulmányt írt. Foglalkozott Ludwig van Beethoven fülbajával, a világ legnagyobb muzsikusainak koponyájával. Elnöke volt annak a bizottságnak, amely az amerikai gyermeksegélyező akciót Magyarországon az első világháború után irányította. Állandó résztvevője volt a külföldi tudományos kongresszusoknak is, sok tudományos társaság választotta levelező vagy tiszteletbeli tagjává.

Róla írták Bókay János jun. születésének 100. évfordulójára. Orvosi hetilap 99., 1958. 22. 738–739. Ferencz Gábor: Ifj. Bókay János. A gyermekgyógyászat nagyhírű művelője. Egészségügyi munka 7., 1960. 12. 182–184. Gegesi Kiss Pál: Bókay János junior a tanítvány szemével. Gyermekgyógyászat 34., 1983. 2. 149–153. Gegesi Kiss Pál: Bókay János junior a tanítvány szemével. Orvosi hetilap 124., 1983. 22. 1329–1330., 1333–1334. Miltényi Miklós: Emlékezés ifj. Bókay Jánosra. Gyermekgyógyászat 34., 1983. 2. 145–148. Miltényi Miklós: Emlékezés ifj. Bókay Jánosra. Orvosi hetilap 124., 1983. 22. 1327–1329. Boda Domokos: Bókay János jun., a Magyar Gyermekorvos Társaság alapítója. Gyermekgyógyászat 34., 1983. 2. 154. Szénásy József: A hydrocephalus kezelésének története a századfordulótól napjainkig. (Tekintettel hazai viszonyainkra). (Orvostörténeti közlemények 123–132. 1989/1990. 101–110.)

Emlékezete A Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium (Budapest VIII. kerület, Csobánc u. 1.) névadója

Jegyzetek

Források http://www.hik.hu

Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar gyermekgyógyászok Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Pestiek Kategória:1858-ban született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek