bélyeg|264px|A Déri Múzeum főbejárata 1963-ban A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye. A történeti formákkal épült múzeum – előtte Medgyessy Ferenc szobraival – Debrecen belvárosának ékessége. A felújított múzeumot 2012 márciusában adták át. A Déri Múzeum filiáléja a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum.
Épülete A főépület Debrecenben, a Déri tér 1. sz. alatt található. Györgyi Dénes neobarokk épületei közé tartozik (Münnich Aladárral közös terv, 1923–1929), 1930. május 25-én, országos ünnepély keretében nyitották meg.
Ezt a minden oldalon nyugodt homlokzatú kompozíció, az épület jó arányai, a finom bejárat-alakítás, a helyes városszerkezeti és városképi beillesztés, valamint a kiállítási termek jó megvilágítása biztosítják. Az épület a hajdani Pap tava helyén létesített botanikus kert helyén áll.
A szobrok Az épületet díszítő szobrok Medgyessy Ferenc alkotásai: négy allegorikus szobor a múzeumi tevékenységgel összefüggésben: a Régészet, a Tudomány, a Művészet és a Néprajz szimbólumai.
A Déri téren még három Medgyessy, s egy Debreczeny Tivadar szobor is található. Medgyessy köztéri szobrai a téren: Debreceni Vénusz, Táncosnő, Móricz Zsigmond ülő alakja. Debreczenytől a Merengő című női aktszobor díszíti a teret.
Története bélyeg|264px|Koppay József: Déri Frigyes (1921) Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő adományából alakult meg a Városi múzeum 1902-ben. A múzeum fejlesztésében különösen kiemelkedő szerepe volt Zoltai Lajosnak (1905–1929), Ecsedi István etnográfusnak (1912–1929) és Sőregi János történésznek (1936–1950).
A Városi Múzeum gyűjteményének gyarapodását 1920-ban Déri Frigyes (1852-1924) bécsi selyemgyáros hatalmas kollekciójának (iparművészeti, művészeti, népművészeti, kelet-ázsiai és numizmatikai anyagok)Szép összeállítást jelentettek meg 2000-ben Déri Frigyes néprajzi, grafikai gyűjteményéről, lásd: A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Szerk. D. Kovács Júlia. Összeállította, a képeket válogatta Szelestey László. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 223 o. adománya lendítette fel, még ebben az évtizedben, 1920-as évek sor is került új múzeumi épület létesítésére.
A gyűjtemény A múzeum gyűjteménye évszázados fennállása alatt folyamatosan gyarapodott. Természettudományi gyűjteménye 3000 egyedi muzeális darabot, s 20 ezer ún. szekrénykataszterként leltározott anyagot tartalmaz. A régészeti tár 60 ezer körüli kiváló paleolit, neolit és népvándorláskori lelete, a történeti anyag negyvenezer, a néprajzi gyűjtemény huszonkétezer körüli, a képzőművészet tízezer, az iparművészeti anyag húszezer muzeális tárgyat mondhat magáénak.
A múzeum legnagyobb értéke a Munkácsy Mihály festette trilógia együttes kiállítása,Munkácsy kiállítás (Debrecen) - Déri Múzeum , derimuzeum.hu ezek a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo.
Állandó kiállításai
A Déri Múzeum állandó kiállításai:
„A csillagos ég lakói” – régészeti tárlat: a halálhoz kötődő emberi és társadalmi jelenségek. A gyűjtemény egyik részét a Hajdú-Bihar megyében a középső neolitikum és a honfoglalás közti korszak leletei adják, a másikat a múzeum egyiptomi gyűjteménye. Szamuráj-udvarház: a múzeum japán gyűjteménye, főként az Edo-korszakból (1603–1867). Fegyvertörténeti tárlat: a keresztény Európa, az Oszmán Birodalom, valamint a Távol-Kelet fegyverei képviseltetik magukat. Régi Képtár: 17–19. századi festmények a barokktól a klasszicizmuson át a történeti festészetig; portréfestészet, csendélet, tájképek és életképek. A grafikai alkotások Debrecen történetéhez kapcsolódnak. Déri-emlékterem: az alapító Déri Frigyes emlékének szentelt terem. A Munkácsy-trilógia: a múzeum leghíresebb kiállítása, Munkácsy „Ecce homo”, „Krisztus Pilátus előtt” és „Golgota” című festménye. Érdekesség, hogy a három képet maga a művész sem látta együtt; elsőként a Déri Múzeumban lehetett őket együtt megtekinteni 1995-ben. Nagyerdő: természetrajzi tárlat a debreceni Nagyerdő történetéről. Föld alatti Debrecen: a város területén folytatott feltárások eredményei, köztük egy 10. századi lakóház, amely a levéltári anyagokból ismerthez képest 100-150 évvel korábbra tolta ki a város történetét. Dobozi temető: Debrecen előkelők által használt temetőjének leletanyaga. A Debreceni Városháza: Debrecen bíráskodásának története, a régi városháza és a régi főbírók tárgyaival. Az Arany Egyszarvú patika: az egyik legszebb magyar gyógyszertári gyűjtemény. Debreceni kézművesség: céhemlékgyűjtemény, mely a város régi iparosainak, kézműveseinek világát mutatja be. Gubacsapó műhely: a régi, hírneves debreceni gubakészítő mestereinek emléket állító kiállítás. Mézeskalácsosság: a régi mézeskalácsosság emlékei. Kézműves műhely: közösségi tér, ahol a látogatók kézzelfogható módon ismerhetik meg a régi debreceni mesterségeket. A kert: Csokonai Vitéz Mihály alakjának és kultuszának bemutatása három kert, a Füvészkert, a Temetőkert és az Emlékkert által. A polgárosodó Debrecen: a kereskedőcsaládokból kialakuló városi polgárság élete, azoké, akik nagy hatással voltak a városkép alakulására is. 1848 emlékezete: Debrecen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején. A történetíró kultusza: Thaly Kálmán élete és munkássága. Múzeum a múzeumban: Debrecen első múzeuma, az 1902-ben alapított Városi Múzeum hangulatát megidéző kiállítás. Csodakamra: üveg- és ásványgyűjtemény.
A Munkácsy-trilógia A debreceni Déri Múzeum legnagyobb vonzereje Munkácsy Mihály világhírű trilógiája (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota). 1995-ben vált újra együtt láthatóvá a három kép a múzeumban, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal ma is láthatók. Munkácsy ezzel a trilógiával fejezte ki a keresztény Európához való tartozásunkat. Azokat az érzéseket és esendőségeket eleveníti meg a Bibliából, amelyek minden keresztény embert megindítanak.Együtt a Munkácsy-trilógiahttp://www.vagy.hu/tartalom/cikk/7217_csak_vasarnapig_lathato_a_munkacsy_trilogia Csak vasárnapig látható a Munkácsy-trilógia] A Golgota bár a múzeumba került, nem volt látható mindig, mert időnként le volt takarva, attól függően, hogy a tulajdonos és az állam közötti vita éppen milyen szakaszban volt.A Golgota kálváriája – avagy megint megbicsaklott a jogállam 2019. január 9-én azonban bejelentették, hogy a magyar állam 3 milliárd forintért (10 millió euró)A bejelentésben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a sajtótájékoztatón 3 milliárd forintos vételárról számolt be, míg más források úgy számoltak be erről, hogy az alkotást a 10 millió euróra becsült áron vásárolják meg. Pákh Imre 2018 őszén úgy nyilatkozott: elfogadta a kormány 10 millió eurós ajánlatát. A két összeg között a bejelentés napján hivatalos MNB árfolyam szerint +218 millió forint, vagy -677 ezer euró a különbség (2019.01.09: 321,78 EURHUF) megvásárolta Pákh Imre amerikai-magyar milliárdos műgyűjtőtől a Golgota című festményt. A trilógia képeinek tulajdonjogával összefüggő, több mint százéves kalandos jogi folyamat ezzel véget ért, és a három összetartozó festmény együtt, véglegesen Debrecen képzőművészeti attrakciójává vált.
Jegyzetek
Források, irodalom Magyarország múzeumai. Budapest : Vince Kiadó, 1998. Déri Múzeum l. 148–149. o. Czellár Katalin – Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. Déri Múzeum l. 602. o.
További információk Hivatalos oldal Déri Múzeum- CívisGIStory
Kategória:Debrecen múzeumai Kategória:Magyarország 20. századi építményei Kategória:Egyiptológiai gyűjtemények