A Kígyós-főcsatorna a Duna vízgyűjtő medencéjébe tartozó nem hajózható vízfolyás. A Felső-Bácska legjelentősebb vízforrása. Hossza 129 km,Más forrás szerint a folyó teljes hossza 126,47 km, melyből 74 km Magyarország, 52,47 km pedig Szerbia területén található. cf. Vladimir Stojanović, Dušan Mijović : Evaluation of geodiversity of the Western Backa Danube region in the planning documents and opportunities for improvement melyből 92 km Magyarország, 37 km pedig Szerbia területén található. Összesen nyolcszor szeli át a magyar-szerb államhatárt egy rövid, körülbelül 15 km-es szakaszon.
Nevének eredete Az eredetileg mind magyarul, mind szerbül Kígyósként ismert vízfolyás, feltehetőleg a kanyargós, kígyózó jellegéről kapta nevét. Szerb oldalon a mai hivatalos elnevezése : Plazović.
magyarul : Kígyós, Kígyós-csatorna, Kígyós-ér szerbül : Kiđoš (Киђош), Plazović (Плазовић)
Történelem A Kígyós bácsalmási ágát 1926-ban szabályozták. 1952-ben a régiót ért szárazság következtében teljesen kiszáradt. Ellenben, 1970-es és 2004-es év során a felduzzadt Kígyós jelentős árvízkárokat okozott a környező falvakban.
Leírás A főcsatorna a Jánoshalmai járás területéről indul, eleinte dél felé, majd a Bácsalmási járás területén folyik tovább délnyugati irányban kanyarogva. Monostorszegtől (Bački Monoštor) 3 km-re éri el a Ferenc-csatornát, mely nagyobb ágának neve szerbül Велики канал / Veliki kanal, a kisebbik ága pedig a Mali kanal / Мали канал.
Két oldalági vízfolyás táplálja: a Mátételki-Kígyós csatorna és a Bokodi-Kígyós csatorna.
Oldalágai Mátételki-Kígyós csatorna A Mátételki-Kígyós csatorna Tataházától északra ered. A falut elhagyva déli irányba Mátételke felé veszi az útját. A szerb államhatár előtt Bácsalmás és Madaras között éri el a Kígyós-főcsatornát.
Ez a vízfolyás két patak összefolyásából alakul. Az egyik ága Borota községnél, míg a másik Rém községnél ered. A két patak Felsőszentiván határában egyesül és folytatja útját déli irányba Bácsbokod és Bácsborsód érintésével. A Kígyós-főcsatornát, a szerb-magyar államhatár szerb oldalán, Regőce és Katymár között éri el.
Jellemzői A Kígyós-főcsatorna vízhozama igen alacsony, csak természetes vízkészlettel rendelkezik, így Bács-Kiskun vármegye egyik legkedvezőtlenebb vízminőségű vízrendszere, mert a legkisebb szennyező hatásokat sem képes mérsékelni.
Átlagos szélessége 3–5 m, mélysége 40–100 cm.
Települések a csatorna mentén Kéleshalom Jánoshalma Mélykút Bácsalmás Madaras Katymár Regőce (Риђица / Riđica) (Szerbia) Bácsszentgyörgy Bácskörtés (Крушевље / Kruševlje) (Szerbia) Béreg (Бачки Брег / Bački Breg) (Szerbia) Küllőd (Колут / Kolut) (Szerbia) Haraszti Bezdán (Бездан / Bezdan) (Szerbia) Monostorszeg (Бачки Моноштор / Bački Monoštor) (Szerbia)
Megjegyzés
Kategória:Szerbia folyói Kategória:Magyarország folyóvizei