thumb|right|250px|Krónikakészítő műhely
Az oszmán kori török könyvillusztrációknak két fő típusa létezik: miniatúra és kalligráfia
Oszmán miniatúrafestészet Története Az oszmán könyvdíszítés keleti-török gyökerekkel bír, ez iszlám művészeti hatásokkal párosult. Az iszlám művészetben vallási okokból a festészet szinte csak a könyvek illusztrálását szolgálta, az épületek díszítése nagyrészt geometrikus elemekből állt. A miniatúrafestészet korai szakasza II. Mehmed (1451-1481) uralkodásának idejére tehető. A legkorábbi fennmaradt emlékek Konstantinápoly bevétele (1453) utáni évekből származnak. A 16. század második felében már jelentős nyugati mesterek is érkeztek a Portához, többek közt Gentile Bellini, aki II. Mehmed arcképét megfestette. Ettől a kortól hivatalos udvari költők éneklik meg a szultán hőstetteit. A miniatúrafestészet a török porta privilégiuma lett, fő témájává az oszmán uralkodók és egyéb illusztris személyek portréja vált. thumb|right|250px|Mohácsi csata A 16. második században felében a birodalom katonai ereje és politikai hatalma kiteljesedett. Ekkor keletkeztek a szultánok dicső tetteit, hadjáratait megörökítő krónikák. Jelentős számban ábrázoltak magyar vonatkozású eseményeket. A csatajelenetek a nyugati táblaképekkel mutatnak hasonlóságot. A Portán működő miniatúrafestő közösségek legkiemelkedőbb művei közé sorolható az első igazi oszmán sehnáme, az I. Szulejmán (1520-1566) uralkodásának eseményeit megörökítő Szülejmánnáme, és a miniatúrafestészet csúcspontján, III. Murád oszmán szultán (1574-1595) idejében készült Hünernáme. Az Oszmán Birodalom hanyatlásával és a 18. században induló megújulási folyamatokkal egy időben a könyvdíszítés is visszaszorult. A festészetben pedig, bizonyos mértékben az iszlám hagyományokkal történő szakítás és az erőteljes európai hatás eredményeképp előtérbe került a perspektíva, a térbeliség ábrázolása.
Miniatúrafestők
Az oszmán krónikakészítő műhelyben a krónikás, a kalligráfus és a miniatúrafestő dolgozott. A nevesebb alkotók közé tartozik Nigarî, más néven Haydar Reis (†1572), Nagy Szulejmán híres portréfestője. Alkotásai egy egész oldalt betöltő portrék, nem illeszkednek szervesen a szövegbe. Első fennmaradt műve Barbarossza Hajreddínről, az oszmán flotta tengernagyáról készített félalakos képe. Matrakçı Nasuh (†1561) az új topografikus-kartográfiai szemlélet megalkotója. Egyik legjelentősebb alkotása 1537-ben készült, Isztambult ábrázolja madártávlatból. Nagy számban maradtak fenn magyar vonatkozású miniatúrái. Kortársa volt Piri Reis (†1554), az első oszmán világtérkép megalkotója. A miniatúrafestészet legnagyobb művészei a 16 század végén, a 17. század elején, III. Murád és III. Mehmed (1595-1603) szolgálatában alkotó Nakkaş Osman és Seyyid Lokman voltak. Napjaink kiemelkedő miniatúrafestője Nusret Çolpan, Matrakçı Nasuh követője, főleg térképszerű miniatúrákat alkot.
Kéziratok
A legjelentősebb miniatúrákat tartalmazó kéziratok a 16. század második feléből valók:
Süleymanname (1558-ban készült)
Şehname-i Selim Han (1581 körül)
Hünername (négy kötetes mű, 1584-1589)
Sûrname (1587)
Oszmán kalligráfia thumb|right|250px|II. Szulejmán tugrája A kalligráfia (arabul hatt (ﺧﻄ) ’írás’ ) jelentős szerepe vallási okokra vezethető vissza. A szépírásnak meglehetősen szigorú szabályai vannak. Három alapeleme a pont (.), az alif (ﺍ), és a kör (○), ezekből alakult ki az írás geometriája. Az arab írás különféle stílusirányzatai a 10. század elejére kialakultak, az oszmánoknál sajátos udvari írástípusok jelentek meg. Ezek közül a legjellegzetesebb a tuğra, azaz az uralkodó díszes aláírása vagy pecsétje, amelyben az uralkodó neve és címe olvasható. Az első fennmaradt tuğra a 15. század elejéről való, Szulejmán edirnei szultán rendeletén találjuk. A neszhi írás egyik leszármazottjából, a szulusz írásduktusból alakult ki.
További információk A Bábur-Náme miniatúrái. Budapest, 1979 Dévényi Kinga – Iványi Tamás, Az arab írás 2. Az arab írás története. Budapest, 1987 Fehér Géza, Török miniatúrák a magyarországi hódoltság koráról. Budapest, 1975 And, Metin, Turkish miniature painting. İstanbul, 1987 (4th ed.) Bağçı, Serpil et al. Osmanlı resim sanatı. Ankara, 2006 Török művészet, magyar nyelvű Török miniatúrákról, török nyelven A Topkapı palota miniatúrái, angolul Kisfilm Nusret Çolpanról, török nyelven Nusret Çolpan kétnyelvű (török és angol) honlapja
Kapcsolódó szócikkek márványozás miniatúra
Oszman konyvillusztracio Kategória:Török művészet Kategória:Iszlám kultúra