Az American Motors Corporation (AMC) egy amerikai autógyártó volt 1954-től 1987-ig. A vállalat 1954. január 4-én jött létre a Nash-Kelvinator Corporation és a Hudson Motor Car Company egyesítésével, az amerikai vállalattörténelem addigi legnagyobb értékű vállalategyesítésével. Az 1970-es évek végén a csökkenő eladások és a növekvő verseny arra kényszerítették az AMC-t is, hogy stratégiai szövetségest keressen, és ennek eredményeképpen a francia Renault-val jött létre egy szövetség, amely egészen 1987. március 2-áig tartott, amikor a Chrysler Corporation felvásárolta az AMC-t. Ezzel a felvásárlással az AMC és Renault márkanevek megszűntek az amerikai piacon, a Jeep márkanév viszont használatban maradt, az Eagle modellnévvel együtt.
Története Az alapítás 1954 januárjában kezdődött el a Nash-Kelvinator Corporation és Hudson Motor Car Company cégek egyesítése és az American Motors létrehozása, és 1954 tavaszán ért véget ez a folyamat, amivel az USA negyedik legnagyobb autógyártója jött létre 355 millió dollár értékű cégvagyonnal és 100 millió dollár működő tőkével."Answer from the Hustlers", Time Magazine, January 25, 1954 , Hozzáférés ideje: 2008-07-16 Az új cégnek a Hudson CEO-ja, A.E. Barit a tanácsadója maradt és az igazgatótanács tagja lett. A Nash vezetője George W. Mason elnök és CEO lett az új cégnek.
Mason, az egyesülés kitalálója, szilárdan hitt abban, hogy az Egyesült Államok még megmaradt független autógyártóinak a túlélése azon múlik, hogy sikerül-e egy nagy, sok márkát gyártó vállalattá egyesülniük, amely vállalat már egyenlő félként lenne képes felvenni a versenyt a három naggyal, a General Motorsszal, a Forddal, és a Chryslerrel.Time Magazine, October 12, 1953 , Hozzáférés ideje: 2008-07-16
AMC az 1950-es években thumb|250px|Nash Metropolitan. Az American Motors a Nash és a Hudson termékfejlesztési vonalait egyetlen közös gyártási stratégiája alá rendelte 1955-ben azáltal, hogy a Hudsonokat újratervezték a Nash karosszériastílusának megfelelően, valamint a Nash és Hudson autók gyártását is összevonták."New Entry", Time Magazine, March 22, 1954 , Hozzáférés ideje: July 25, 2008. A márkaspecifikus viszonteladói hálózatokat viszont továbbra is fenntartották. A Rambler modellt pedig mind Nash, mind pedig Hudson márkanév alatt értékesítették 1955-ben és 1956-ban. Ezek a Ramblerek, hasonlóan a szintén különböző márkanév alatt futó Matropolitanekhez, a dísztárcsáktól, márkajelzésektől és egyéb apró részletektől eltekintve teljesen megegyeztek egymással. A Nash korábbi nagykategóriás, azaz amerikai besorolás szerint full-size modelljeit átvette az American Motors is, és a Nash Statesman és Ambassador modelleken egy ráncfelvarrást hajtottak végre, hogy a Hudson Wasp és Hudson Hornet modellekhez hasonló designt képviseljenek. Jóllehet ezek az autók ugyanarra a karosszériahéjra épültek, legalább annyira különböztek egymástól, mint a Chevrolet és a Pontiac. A Hudsonok és Nashek továbbra a saját korábbi motorválasztékukban voltak elérhetők: a Hudson Hornet a NASCAR bajnokságban használt motorral is kapható volt, a Wasp pedig a Hudson Jet korábbi motorját kapta meg. A Hudsonoknak és Nasheknak különböző volt továbbá az első felfüggesztése is. A csomagtartófelek megegyeztek az autókon, de a többi karosszériaelem, a hátsó ablakok, a műszerfalak és a fékrendszerek különbözőek voltak.
thumb|left|250px|1958 Rambler sedan Az 1958-as modellévtől a Nash és Hudson márkanevek megszűntek. A Rambler önálló márkanévvé vált és az új cég zászlóshajója lett. A brit gyártmányú Nash Metropolitan szintén önálló márkaként maradt a piacon a gyártás 1962-es megszűnéséig. A Nash Ambassador / Hudson Hornet 1958-as prototípusát az utolsó pillanatban átnevezték Ambassador by Rambler névre. A termékpaletta teljessé tételére az AMC újra bevezette a piacra a régi Nash Ramblert Rambler American név alatt néhány apró változtatással. Ezáltal a Rambler palettája a 2500 mm tengelytávval rendelkező Americantól a 2700 mm-es tengelytávval rendelkező Rambler Six és Rebel V8 modelleken át a 3000 mm-es tengelytávval bíró Ambassadorig terjedt.
Míg a három nagy amerikai autógyártó egyre nagyobb autókat vezetett be a piacra az AMC George W. Romney vezetésével a kompakt kategóriájú, gazdaságosabb üzemanyag felhasználású autókra koncentrált már 20 évvel azelőtt, hogy ezekre valós igény lett volna a piacon.Meyers, Gerald C. (1986) When it hits the fan: Managing the nine crises of business. Houghton Mifflin . A két alapvető stratégiai tényező a következő volt: egyrészről az AMC termékek közös részegységeket használtak, másrészről pedig nem voltak hajlandók beszállni a három nagy gyártó által diktált versenybe az autók állandó újratervezésében. Ez a költségtudatos stratégia segítette elő, hogy a Rambler a megbízható, gazdaságos autók piacán elismerést vívjon ki magának. A cég vezetői bíztak a piaci környezet megváltozásában és 1959-ben 10 millió dolláros bővítést jelentettek be, hogy a kapacitásokat évi 300 ezerről évi 440 ezer autóra tudják bővíteni."Rearview mirror", Ward's AutoWorld, February 1, 2000 , Hozzáférés ideje: 2008-07-16. Egy, a részvényeseknek 1959-ben kiküldött levélben már azt állítják, hogy az AMC új kompakt autóinak a bevezetése az 1960-as modellévtől kezdődően már a nagykategóriás autók dominanciájának a végét jelzi az amerikai piacon, és hogy az AMC piaci előrejelzése szerint a kisebb kategóriájú autók eladásai 1963-ra elérhetik a 3 milliós darabszámot.
Az American Motors kísérletezni kezdett a nem benzinmotoros autókkal is. Az AMC és a Sonotone Corporation egy közös kutatási projekt elkezdését jelentette be 1959. április 1-jén egy elektromos autó gyártására, amit saját magukat feltöltő akkumulátorok hajtottak volna."Rearview Mirror" Ward's AutoWorld, April 1, 2000 , Hozzáférés ideje: 2008-07-16. Ez a bejelentés akkoriban még áprilisi tréfának tűnt, a Sonotone azonban rendelkezett azzal a technológiával, amivel gyorsan újratölthető nikkel-kadmium akkumulátorokat lehetett készíteni, amelyek ráadásul könnyebbek voltak, mint a hagyományos autóakkumulátorok.Russell, Roger. "Sonotone History: Tubes, Hi-Fi Electronics, Tape heads and Nicad Batteries", undated document, Hozzáférés ideje: 2008-07-16.
AMC az 1960-as években right|thumb|250px|1969 American Motors AMX A versenyképességének megőrzése érdekében az American Motors termékek széles skáláját gyártotta az 1960-as években. Az évtized elején az eladások erősek voltak. 1961-ben a Ramblerek az amerikai autópiacon a harmadik helyre törtek előre. Romney stratégiája nagyon sikeres volt a 60-as évek elején és ez a cég profitjában is évről évre megmutatkozott. A cég visszafizette minden felvett kölcsönét és nem volt adóssága. Azonban 1962-ben Romney visszavonult, hogy Michigan kormányzóságáért indulhasson. Utóda Roy Abernethy volt, aki az AMC sikeres értékesítési vezetője volt.
Abernethy úgy hitte, hogy az AMC elismertsége, amit a megbízható gazdaságos autók építésében szerzett, kamatoztatható egy olyan új stratégia végrehajtásában, amely az AMC autók vásárlóit nagyobb és drágább járművek vásárlásakor is az AMC autók vásárlására ösztönzi. Az 1965-ös modellek voltak az elsők, amelyek már Abernethy kézjegyét viselik. Gyártottak egy hosszabb Ambassador típust és új, nyitható tetejű modelleket a nagyobb típusokhoz. Az év közepén egy új fastback típust is bevezettek Rambler Marlin néven a piacra. Ahelyett, hogy megpróbáltak volna közvetlenül versenyre kelni a Ford új, pony-car kategóriát teremtő autójával, az AMC családi autóit a personal luxury marketingkifejezéssel próbálták eladni. Albernethy működéséhez köthető a Rambler márkanév háttérbe szorítása is. Az 1966-os Marlin és Ambassador már nem viselte a Rambler márkajelzést, hanem "American Motors" termékként marketingelték őket. Az új modelleknek a régiekkel már kevesebb közös alkatrésze volt, ezért drágább is volt őket gyártani. A folyamatos kihívás, hogy megfeleljenek a három nagy gyártó által diktált éves gyakoriságú modellfrissítésnek, igen nagy ráfordításokat kívánt meg. A nagykategóriás és középkategóriás autók piacán a modellfrissítésen átesett autók 1966 őszén jelentek meg. Az autók új stílusa hangos sikert aratott, de Abernethy eredeti ötlete a régi vásárlók megtartására nem működött a gyakorlatban, hanem inkább csak zavartságot okozott a megbízhatósághoz szokott törzsvásárlók körében. Az új Rebel és Ambassador modellek forgalmazását nem sokkal a bevezetésük után abbahagyták. Minőségi problémák léptek fel, és állandó pletykák tárgya volt a cég átvétele is a bizonytalan pénzügyi helyzet miatt.
Abernethy-t kirúgták az AMC-től és a vezetés az új CEO, Roy D. Chapin Jr. kezébe került, aki Roy D. Chapin, a Hudson Motors alapítójának a fia volt. Ő azonnal változtatásokat hajtott végre az AMC kínálatában és megpróbálta visszaszerezni az AMC elvesztett piaci részesedését. Chapin első döntése az volt, hogy a Rambler árát 200 dollárral a Volkswagen Bogár ára alá csökkentette. Innovatív marketingmegoldásai közé tartozott a légkondicionáló alapfelszereltséggé tétele az összes 1968-as Ambassador modellben. Ezzel az AMC lett az első autógyártó, amely szériatartozékként kínálta légkondicionálót egy teljes típuspalettán, kiütve ezzel olyan luxusautókat is versenyből, mint a Lincoln, Imperial és Cadillac.
thumb|250px|left|1969-es Javelin Az AMC piacra dobott egy-két érdekes típust a 60-as évek izomautóboomja közepette, amelyek közül leginkább az AMC AMX említésre méltó. Ugyanakkor az AMC Javelin volt a cég belépő modellje a Ford Mustang által megteremtett "pony car" kategória piacán. További bevételekre tettek szert 1968-ban a Kelvinator Appliance eladásaiból.
A Rambler márkanév az 1969-es modellév után az amerikai és kanadai piacon teljesen megszűnt, jóllehet továbbra is használatban maradt számos tengerentúli piacon vagy mint a márkanév, vagy pedig mint típusnév. Mexikóban egész 1983-ig használták. 1970-től minden American Motors személyautón az AMC volt a márkanév. Ettől kezdve minden jármű az AMC nevét és az új céglogót viselte. Azonban az "American Motors" és "AMC" név felváltva szerepelt vállalat kommunikációjában egészen a 80-as évekig. Ez a márkanévvel kapcsolatos kérdés csak tovább bonyolódott, amikor a cég négykerék-meghajtású személyautóit kezdetben "American Eagle" néven kezdték reklámozni.
Chapin ezenfelül kibővítette az American Motors termékkínálatát 1970-ben, amikor megvásárolta a Kaiser-Jeep Corporationt (korábbi nevén Willys-Overland céget) a Kaiser Industriestól. Ezáltal ugyanis a termékkínálat kibővült az igen jól bevezetett Jeep márkanévvel a kisteherautók és SUV-k piacán, illetve a Kaiser-Jeep nyereséges kormányzati megrendeléseivel - elsősorban a M151 MUTT katonai dzsipekkel és a DJ sorozatú postai dzsipekkel. Az AMC ezzel a nemzetközi kapcsolatait is bővítette. A katonai járművek és speciális járművek az American Motors General Products Division részlegéhez kerültek, amit később AM General néven szerveztek újjá.
AMC az 1970-es években thumb|250px|AMC Gremlin (1970-1978) 1970-ben az AMC minden személyautóját egyetlen márkanév alatt konszolidált és megjelentette az AMC Hornet típusú kompakt autókat.
Az AMC úttörő szerepet játszott a különböző modellek azonos alvázra építésében és abban, hogy az új Hornetet az 1970. április 1-jén piacra dobott AMC Gremlin tervezéséhez is felhasználták. A Gremlinből, ami az első amerikai alsóközépkategóriás (subcompact) autó volt, több mint 670000 darabot adtak el 1970-től 1978-ig. A Hornet vált az AMC legkelendőbb személyautójává a Rambler Classic óta a gyártás 1977-es leállításáig több mint 860000 eladott autóval.
thumb|left|250px|A radikálisan áttervezett 1974-es Matador X Coupe