A hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó egyes beszélt nyelvekben használt magánhangzó.
A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot az jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig O. IPA-jelét egy fordított c betű alkotja; a jelet és a hangot egyaránt „nyílt o”-nak hívják. Ez az elnevezés annyiban utal a hangra, hogy az [o] által jelölt hátul képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzóhoz hasonló, csak annál nyitottabb képzésű. A jelet pedig annyiban írja le a név, hogy az egy, a körívén megnyitott o-nak is tekinthető.
Jellemzői Képzéshely szerint hátul képzett, ami annyit tesz, hogy a nyelv a lehető leghátrább húzódik vissza a szájban, ahol még elkerülhető a mássalhangzót létrehozó akadály. Nyelvállás szerint alsó nyelvállású (más szóval félig nyílt), ami azt jelenti, hogy a nyelv a legalsó (nyílt) és a középső (félig zárt) állás közt helyezkedik el. Kerekítettség szerint kerekített (labiális), vagyis az ajkak kört alkotnak, nem húzódnak szét.
Előfordulása Nyelv Szó IPA Jelentés Megjegyzés albán po ’igen’ angol ausztráliai hot ’forró’ Lásd ausztráliai angol hangtan amerikai bog ’mocsár’ Egyes beszélőknél, lásd angol hangtan elfogadott angol kiejtés bore ’fúr’ Lásd angol hangtan bengáli বস ’ül’ Lásd bengáli hangtan cseh oko ’szem’ Lásd cseh hangtan feröeri nátt ’csont’ franciaFougeron & Smith (1993:73) sort ’sors’ Lásd francia hangtan grúzShosted & Chikovani (2006:261-262) სწორი ’helyes’ holland bot ’csont’ Lásd holland hangtan katalánCarbonell & Llisterri (1992:54) cosa ’dolog’ Lásd katalán hangtan kínaikantoni nyelv 我/ngo5 ’én’ Lásd standard kantonimandarin nyelv 我/wǒ ’én’ Lásd standard mandarin lao ບ ’eredet’ lengyelJassem (2003:105) kot ’macska’ Lásd lengyel hangtan német voll ’teli’ Lásd német hangtan norvég topp ’csúcs’ Lásd norvég hangtan okcitán òme ’ember’ olaszRogers & d'Arcangeli (2004:119) parola ’szó’ Lásd olasz hangtan portugálCruz-Ferreira (1995:91) só ’egyedül’ Lásd portugál hangtan svéd åtta ’nyolc’ Lásd svéd hangtan tádzsik ’tádzsik nyelv’ vietnámi to ’nagy’ Lásd vietnámi hangtan
Források
Irodalom
Kategória:Magánhangzók