Kolumbia (spanyol: Colombia) vagy hivatalos nevén Kolumbiai Köztársaság (República de Colombia) Dél-Amerika északnyugati részén fekvő ország. Szárazföldön keleten Venezuela, délkeleten Brazília, délen Ecuador és Peru, északnyugaton pedig Panama határolja. Fővárosa és legnépesebb városa Bogotá.
A Föld második legnagyobb biodiverzitásával rendelkezik. Területe magában foglalja Amazónia esőerdőit, magas hegyvidékeket és sivatagokat is. Ez az egyetlen ország Dél-Amerikában, amely az Atlanti- és a Csendes-óceán mentén is jelentős partvonallal és szigetekkel rendelkezik.
Olyan globális és regionális szervezetek tagja, mint az ENSZ, a WTO, az OECD, az OAS, a Csendes-óceáni Szövetség és az Andok Közösség. Emellett a NATO globális partnere is. Diverzifikált gazdasága Dél-Amerikában a harmadik legnagyobb; makrogazdasági stabilitással és kedvező hosszú távú növekedési kilátásokkal rendelkezik.
A valamikori Eldorádó földje, majd a 20. század végén a világ kábítószer-központjaként megismert ország a nevét a kontinens európai felfedezőjéről, Kolumbusz Kristófról kapta; bár ő soha nem járt e vidéken.
Földrajz
Domborzata A pacifikus-hegységrendszer részeként a régióban gyakori a földrengés és a vulkáni kitörés. Kolumbiában az Andok hegyei uralkodnak. Az Andok délnyugaton három láncra oszlik: Cordillera Occidental (Nyugati-Kordillera) a csendes-óceáni partvidéken. Itt fekszik Cali város. Cordillera Central (Középső-Kordillera) a Cauca (nyugaton) és a Magdalena (keleten) folyók között. Itt fekszik Medellín, Manizales és Pereira város. Cordillera Oriental (Keleti-Kordillera) északkeleten a Guajira-félszigetben végződik és itt fekszik Bogotá, Bucaramanga és Cúcuta város. A csúcsok magassága itt meghaladja a 4000 métert, míg a másik két hegylánc csúcsainak magassága eléri az 5500 métert. A 2600 méter magasságban fekvő Bogotá a maga méretében az egyik legmagasabban fekvő város a világon.
Az Andoktól keletre a szavannával fedett Llanos fekszik. Ez a táj az Orinoco-medence része és messze délkeleten már az Amazonas vidékének esőerdei fedik. Ez az alacsonyan fekvő vidék nagyjából Kolumbia területének felét teszi ki, de a lakosság 3%-a sem él itt.
Északon a karibi partvidéken lakik a lakosság 20%-a. Itt a fő kikötők Barranquilla és Cartagena. A vidék nagyrészt alacsonyan fekvő síkság, de itt található a Sierra Nevada de Santa Marta hegylánc is, az ország legmagasabb hegyeivel (Pico Cristóbal Colón, Pico Simón Bolívar), valamint a La Guajira-sivatag.
A Csendes-óceán partján fekvő síkság keskeny és nem is folyamatos. Mögötte a Serranía de Baudó hegyvidékét sűrű növényzet fedi, lakossága ritka. A fő kikötő a Csendes-óceánon Buenaventura.
Kolumbiához tartozik több sziget is a Karib-tengeren és a Csendes-óceánon.
Vízrajza Kolumbia partjait Nyugaton a Csendes-óceán, északon a Karib-tenger mossa.
A Csendes-óceán és az Atlanti-óceán vízválasztója a Nyugati-Kordillerák gerincén húzódik. A keleti síkság az ország területének majdnem felével az Orinoco vízgyűjtő területéhez tartozik. A déli esőerdők már az Amazonas vízgyűjtőjén nőnek. A hegyvidékek vizeit is jelentős folyók vezetik le; ezek vízhozama erősen függ az esős és száraz évszakok váltakozásától. A hegyekben és az alacsonyan fekvő vidékeken is rendszeresek a pusztító áradások. A nehezen előrejelezhető El Niño jelenség heves esőzései szokatlan időben csapnak le és ezért különösen pusztító árvizeket váltanak ki.
Fő folyók: Amazonas, Apaporis, Arauca, Caquetá, Cauca, Guainía-Negro, Guainía, Guaviare, Inirida, Magdalena, Meta, Río Negro, Orinoco, Putumayo, Vaupés.
Legnagyobb tava a Tota-tó.
Éghajlata Az ország déli részén húzódik az Egyenlítő. Az évi középhőmérséklet 24 °C. A hőmérséklet elsősorban a tengerszint feletti magasságtól függ. Általában 300 m szintkülönbség 2 °C-os különbséget okoz az évi középhőmérsékletben. Az ország hegyvidéki részein így a forró folyóvölgyek felett havas csúcsok emelkednek. Az évi csapadék mennyisége 2000 mm körül mozog. Az ország északi részén 400 mm alatt van a csapadék. Legcsapadékosabb a csendes-óceáni tengerpartra néző hegyoldalak vidéke, legszárazabb pedig a Guajira félsziget. Mivel a széljárás meglehetősen állandó, a hegyeknek van esőnek kitett és esőárnyékban lévő oldala, jelentősen eltérő növény- és állatvilággal.
Élővilág
A növény- és állatvilág a helyi éghajlat szerint alakul. A félszáraz északkeleti sztyeppék és trópusi sivatagok növényzete elszórt fákból és bozótokból áll. Ettől délre szavanna fedi a keleti síkságot, a Llanos kolumbiai részét. A délkeleti esős térségben trópusi esőerdő nő.
A hegyvidékeken a növényzet is a tengerszint feletti magasságtól függ. Az alábbiakban a növényzeti övekhez megadott tengerszint feletti magasság tájékoztató értékű. A tényleges helyzet függ az Egyenlítőtől való távolságtól, a csapadékmennyiségtől, a széliránytól, a lejtőszögtől, a talajtól, az emberi tevékenységtől.
tierra caliente (forró föld) 1000 m alatt. Trópusi növényzet fedi. tierra templada (mérsékelt föld) 1000–2000 m között. A legtermékenyebb vidék, a lakosság zömének lakhelye. Itt terem a legjobban a kávé. tierra fria (hideg föld) 2000–3200 m között. Itt gabonát és burgonyát termesztenek. zona forestada (erdők öve) 3200–3900 m között. páramos (fátlan legelők öve) 3900–4600 m. tierra helada (fagyos föld) 4600 m fölött. Az állandó hó és jég földje.
Nemzeti parkjai
thumb|220px|Kolumbia nemzeti parkjai
A nemzeti parkok rendszeréhez 48 természetvédelmi terület tartozik.http://www.presidencia.gov.co/parques/english/index.htm
Cueva de los Guácharos Nemzeti Park Sierra Nevada de Santa Marta Nemzeti Park Isla de Salamanca Nemzeti Park Farallones de Cali Nemzeti Park Volcán Puracé Nemzeti Park Tairona Nemzeti Park El Tuparro Nemzeti Park Sierra de la Macarena Nemzeti Park Las Orquídeas Nemzeti Park Los Katíos Nemzeti Park Los Nevados Nemzeti Park Amacayacu Nemzeti Park Páramo Las Hermosas Nemzeti Park Nevado del Huila Nemzeti Park Serranía de Los Picachos Nemzeti Park Chingaza Nemzeti Park Páramo de Sumapaz Nemzeti Park Sierra Nevada del Cocuy Nemzeti Park Páramo de Pisba Nemzeti Park Tamá Nemzeti Park Iguaqué Nemzeti Park Islas Corales del Rosario y San Bernardo Nemzeti Park Ciénaga Grande de Santa Marta Nemzeti Park Sanquianga Nemzeti Park Sierra Macuira Nemzeti Park Nudo de Paramillo Nemzeti Park Munchique Nemzeti Park Los Colorados Nemzeti Park Isla de La Corota Nemzeti Park Los Flamencos Nemzeti Park Isla Gorgona Nemzeti Park La Paya Nemzeti Park Volcán Galeras Nemzeti Park Cahuinarí Nemzeti Park Ensenada de Utría Nemzeti Park Tatamá Nemzeti Park Los Estoraques Nemzeti Park Sierra de Chiribiquete Nemzeti Park Nukak Nemzeti Park Puinawai Nemzeti Park Tinigua Nemzeti Park Catatumbo-Barí Nemzeti Park Guanentá-Alto Río Fonce Nemzeti Park Old Providence McBean Lagoon Nemzeti Park Isla de Malpelo Nemzeti Park Otún Quimbaya Nemzeti Park Río Puré Nemzeti Park Alto Fragua Indi-Wasi Nemzeti Park El Corchal Mono Hernández Nemzeti Park Selva de Florencia Nemzeti Park Serranía de los Yariguíes Nemzeti Park Volcanos Doña Juana-Cascabel Nemzeti Park Serranía de Los Churumbelos Auka-Wasi Nemzeti Park Plantas Medicinales Río Orito Ingi-Andé Nemzeti Park Yaigojé-Apaporis Nemzeti Park Uramba Bahía Málaga Nemzeti Park Acandí, Playón y Playona Nemzeti Park Corales de Profundidad Nemzeti Park
Az ország biztonsági helyzete miatt többségük nem látogatható.
Az ország első természetvédelmi területét, a Kristály-folyó (Caño Cristales) környékét 1948-ban jelölték ki. 1971-ben alakították át nemzeti parkká Sierra de la Macarena Nemzeti Park néven.Ráti József: Szivárványszínű a világ legszebb folyójaCano Cristales – színpompás kolumbiai folyó
Természeti világörökségei Los Katíos Nemzeti Park Malpelo Fauna- és Flórarezervátum: ez egy szikla a parttól 500 km-re a Csendes-óceánon, egy tenger alatti vulkán pereme. A környező vizekben sok halfaj él.
Természetvédelem A természetes és az épített környezetet fenyegetik természeti veszélyforrások és az emberi tevékenység is.
Veszélyt okoz, hogy Kolumbia a csendes-óceáni vulkanikus övben fekszik. 15 nagyobb vulkán van az országban, amelyek kitörései időnként emberéleteket követelnek. A tektonikus mozgások pusztító földrengéseket okoznak. A hegyvidékeken és a síkságokon egyaránt előfordulnak nagy árvizek, amelyek rendszeresen súlyos károkat okoznak az esős évszakban. Az El Niño jelenség okozta erős esőzések ciklusa nehezen előjelezhető, időnként nagyon súlyos árvizeket okoznak.
Az erdők kivágása jelentős változásokat okozott az Andok tájain, Amazónia esőerdeiben és a Csendes-óceán partvidékén. További durva pusztítással az alacsonyan fekvő vidékek trópusi erdeit olajpálma-ültetvényekké alakítják. Ezzel együtt az erdő Kolumbiában lassabban pusztul, mint a környező országokban. A környezetet több emberi tevékenység szennyezi, a gyorsan növekvő nagyvárosok vízellátása csökkenti a rétegvíz szintjét. A környezet romlásához hozzájárulnak a fegyveres konfliktusok is. Fegyveres csoportok nagy területeken irtják ki az erdőt, hogy kábítószert termeljenek. 2007-es becslés szerint termesztettek kokacserjét. Válaszként a kormány ezeket a növényeket veszélyes vegyszerekkel permetezteti le.
Környezetszennyezés Az ország fő problémái közé tartozik a víztestek (folyók, tavak) nagyvállalatok általi szennyezése (melyet szabályozatlan/felügyelet nélküli politika, valamint a helyi és szövetségi hatóságok korrupciója támogat). A kokafinomítási folyamatban alkalmazott vegyszerek által okozott szennyezés, a csővezetékek gerillaszabotázsa következtében a helyi folyókba ömlött kőolaj, a peszticidek túlzott használata és a levegőszennyezés a járművek károsanyag-kibocsátásából. A városi térségek ipara fosszilis tüzelőanyagokat használ.
Az olyan folyók, mint a Bogotá, Cali, Combeima, Otún, Medellín, de Oro, Pamplonita és Pasto, amelyek Kolumbia fontos édesvízforrásai, erősen szennyezettek a kezeletlen szennyvíz, továbbá a mezőgazdasági ágazat, az ipari szektor és a bányászati ágazat különféle mérgező anyagainak közvetlen a víztestbe bocsátása miatt.
A gerillacsoportok szabotázscselekményei miatti kőolajkiömlések a vízszennyezések más okai.
A higany okozta vízszennyezés az elmúlt évek egyik legnagyobb problémája lett. Kolumbia Latin-Amerika egyik legnagyobb aranytermelője. Sok aranybányász higanyt használ az arany kitermelésére a fejlődő országokban világszerte. Kolumbia a világ legnagyobb egy főre eső higanyszennyezője.
Történelme thumb|220px|A Kolombusz előtti kultúrák
Kezdetek A mai Bogotá közelében i. e. körül vadászó-gyűjtögető csoportok éltek, amelyek kereskedtek egymással és a Magdalena folyó völgyében élőkkel. I. e. 1000 körül az indiánok körében tagolt társadalmi szervezet épült ki, csúcsán a főnökökkel. A mai Kolumbiában két kultúra épített ki jól rétegzett társadalmi rendszert: a tayronák a karibi partvidéken és a muiszkák a Bogotá körüli felföldön. Mindkét csoport a csibcsa nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélt. Az inkák előtt a muiszkák építették ki a legfejlettebb politikai rendszert Dél-Amerikában.
Gyarmatosítás Az első európai, aki lábát e földre tette 1499-ben, Alonso de Ojeda volt, akinek vezetésével a spanyol hódítók rövid idő alatt bejárták a tengerpartot, majd - kutatva a mesés El Dorado után - a közeli hegyvidéket. 1508-ban kezdődött a terület meghódítása Urabá vidékén, Vasco Núñez de Balboa vezetésével. 1513-ban ő volt az első európai, aki felfedezte a Csendes-óceánt, és híreket hozott a spanyolok számára a mai Peruról és Chiléről. A terület lakossága csibcsa és karib törzsek százaiból állt. Amikor a spanyolok meghódították őket, a harcok és a betegségek a bennszülöttek létszámának jelentős csökkenését okozták. A 16. században az európaiak megkezdték az afrikai rabszolgák importját.
Függetlenség