A Molnár János-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai-hegységben, Budapest II. kerületében helyezkedik el. Magyarország víz alatt lévő legnagyobb barlangja. A Budai-hegység és Budapest egyetlen, jelentős hosszban feltárt aktív hévizes barlangja. A Malom-tó és a Szent Lukács gyógyfürdő forrásbarlangja.
Leírás bélyegkép|263px|jobbra|A barlang bejáratának környéke a Frankel Leó út felől. Bal oldalon az egykori Népgőzfürdő romos épülete, jobb oldalon a bezárt Malomtó Bisztró, az előtérben a Malom-tó.Vincze Miklós: Megújul a fél évszázada üresen álló egykori Népgőzfürdő környezete (24.hu, 2021. január 22.)
1982 óta fokozottan védett barlang. Akkor még csak 450 méter volt ismert az eddig feltárt, hat kilométer hosszú, hasadék jellegű barlangból, amely még mindig nem a teljes barlang. A Rózsadomb városrész alatt, a József-hegy lábánál, 100 m és 116 m tengerszint feletti magasságban helyezkednek el a bejáratai. Eocén márgában alakult ki.
Kettő, ember számára járható bejárata van és egy elméletileg kimutatott. A felső, száraz bejárata a Malom-tó felett, az alsó a tó vízszintje alatt található. A barlang a József-hegy lábánál található Malom-tó forrásainak a vizét vezeti el. A vizét a mélyből feltörő meleg és a Budai-hegységből érkező hideg karsztvíz adja. A falakat gömbüstök és hévforráscsövek díszítik. Mélyebben fekete, mangános bevonat borítja. A járataiban kétféle ászkarák és egy eddig szintén ismeretlen csigafaj él. Az öt nagy rózsadombi barlang közül ez az egyetlen, napjainkban is aktív, hévizes barlang.Egyedülálló barlangot mutattak be Budapesten - képes-filmes beszámolónk A barlangban fakadó, 20–23 °C-os termálvizet a Szent Lukács gyógyfürdő hasznosítja. A barlang le van zárva. Látogatásához és a merüléshez a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges.
A József-hegyi-barlang mai gyógyforrásokkal, illetve a mintegy 15 m-rel mélyebben elhelyezkedő Molnár János-barlanggal való valószínűsíthető kapcsolatát bizonyítja, hogy a József-hegyi-barlang átlagos hőmérséklete 13 °C felett van, azaz közel 2 °C-kal magasabb a Rózsadomb vidékének többi környékbeli barlangjához képest.Budapest Inferno - A Molnár János barlang titka - Lerner Balázs dokumentumfilmje, 2017
Név A barlang a nevét arról a Molnár Jánosról kapta, aki az üreg száraz járatait már 1856-ban bejárta, és elemezte a barlang vizének kémiai összetételét. Vizsgálatairól az Orvosi Hetilap 1858. évi 33. számának 525. oldalán számolt be. Papp Ferenc az 1942-ben megjelent, Budapest meleg gyógyforrásai című könyvben említette, hogy az akkoriban Langyos-forrásbarlang néven ismert üreget annak első leírójáról, a budapesti gyógyforrások kutatójáról, Molnár Jánosról kellene elnevezni.
A szakirodalomban 1977-ben nevezték először Molnár János-barlangnak. Előfordul a barlang az irodalmában Langyos-forrásbarlang (Kordos 1984), Lukácsfürdő forrásbarlangja (Kalinovits 2003), Malomtavi-barlang (Kordos 1984), Malom-tó barlangja, Malomtó-forrásbarlangja (Kalinovits 2003), Molnár János Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989), Molnár János-forrásbarlang (Vitéz, Pap 1961), Molnár János-tavasbarlang (Pápa, Dénes 1982), Szent Lukács barlang (Kordos 1984), Szt. János-barlang (Kalinovits 2003) és Szt. Lukács-tavasbarlang (Kalinovits 2003) neveken is.
Kutatástörténet Az első, nyomtatásban megjelent tudósítás az üregről az 1858. évi Orvosi Hetilapban jelent meg. Első kutatója a barlang névadója, Molnár János volt. Molnár János a hegy oldalában nyíló üreget felmérte, és víz alatt lévő nagy barlangrendszer létezését feltételezte az általa írt tanulmányban. A felmérés adatainak felhasználásával készült térkép nyomtatásban nem jelent meg, az eredeti példány pedig nem lelhető fel. Papp Ferenc és Tarics Sándor 1937-ben felmérték a barlangot, majd a felmérés adatainak felhasználásával készült térkép 1942-ben, a Budapest meleg gyógyforrásai című könyvben publikálva lett. Az 1961-ben kiadott, Vitéz András és Pap Miklós által szerkesztett, Budapest című könyvben szó van arról, hogy a Molnár János-forrásbarlang a Lukács-fürdő Malom-tava mögött lévő domboldalban helyezkedik el. Érdekessége a barlang alján található víz, mely kristálytiszta és langyos (25 °C-os). A barlangban megfigyelhető az oldalfalakon lévő hófehér cseppkő és a patak egykori vízpartjainak nyoma.
Az FTSK Delfin Könnyűbúvár Szakosztály Plózer István által vezetett néhány tagja, 1972–1973-ban megszerkesztette a barlang térképvázlatát. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Budai-hegységben lévő barlang Malomtó-forrásbarlangja néven (Lukács-fürdő és Császár-fürdő). A barlangnévmutatóban fel van sorolva 6 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá a 4700-as (Budapest és Budai-hegység) barlangkataszteri területen lévő, II. kerületi Molnár-János-barlang. Az 1976-ban összeállított, országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van a Budapest II. kerületében található barlang Molnár-János-barlang néven.
Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Budai-hegységben lévő és 351,1 m hosszú Molnár János-barlang az ország 35. leghosszabb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 37. leghosszabb barlangja a Budai-hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én 351,1 m hosszú, 1976-ban és 1975-ben pedig ismeretlen hosszú Molnár János-barlang. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Molnár János-barlang a 4700-as barlangkataszteri területen (Budai-hegység és Érd környéke) helyezkedik el. A barlangnak 4762/5. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja.
1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Budai-hegységben lévő Molnár János-barlang fokozottan védett barlang. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy a Budai-hegységben található Molnár János-barlang fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve. 1982-ben a Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Delfin Vízalatti Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához.
A legújabb térképezés eredménye 1984-ben, a Magyarország barlangtérképei sorozat 5. füzetében jelent meg, amelyet Kalinovits Sándor és Kollár K. Attila szerkesztett. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyvben részletesen ismertetve van a Molnár János-barlang. Az országos barlanglistában szerepel a Budai-hegységben lévő barlang Molnár János-barlang néven, Szent Lukács barlang, Malomtavi-barlang és Langyos-forrásbarlang névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató, 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Molnár János-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 3 foglalkozik a barlanggal.
Az 1987. évi MKBT központi kutatótábor tájékoztatójában van egy ábra, amelyen megfigyelhető, hogy a budai barlangok közül néhány, pl. a Molnár János-barlang mekkora tszf. magasságban helyezkedik el, illetve ezeknek a barlangoknak mekkora a függőleges kiterjedése. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 41. leghosszabb barlangja a 4762/5 barlangkataszteri számú, 414 m hosszú Molnár János-barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang 351 m hosszú. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 61. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4762/5 barlangkataszteri számú, 51,7 m függőleges kiterjedésű Molnár János-barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang nincs benne. A barlang 36,9 m mély és 14,8 m magas.
Az 1989. évi Karszt és Barlangban lévő, Magyarország barlangjai című összeállításban szó van arról, hogy a Budai-hegység egyetlen, jelentősebb kiterjedésű, aktív melegvizes barlangja a Rózsadombon lévő Molnár János-barlang. A barlang légteres felső bejárata már a 19. században ismert volt. Könnyűbúvárok által feltárt, vízalatti szakaszának hossza meghaladja a 400 m-t. A Lukács-fürdőt tápláló forrásbarlang vizében a különböző hőmérsékletű komponensek keverednek. A publikációban lévő 5. ábrán (a szépvölgyi és rózsadombi barlangvidék nagy barlangjainak – illetve a forrásoknak – földrajzi elhelyezkedését szemléltető térkép) be van mutatva a barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott ennek az utóbbi tanulmánynak az angol nyelvű változata (The caves of Hungary). Ebben a tanulmányban Molnár János Cave a barlang neve. Az angol nyelvű tanulmányhoz mellékelve megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország leghosszabb barlangjai vannak felsorolva. A felsorolás szerint a Budai-hegységben fekvő, 414 m hosszú Molnár János-barlang (Molnár János Cave) 1988-ban Magyarország 42. leghosszabb barlangja. (1977-ben a barlang 351 m hosszú volt.)
1990-ben az FTSK Delfin Vízalatti Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1993. március–áprilisi MKBT Műsorfüzetben megjelent, hogy a KTM Természetvédelmi Hivatal egy plakátsorozat megjelenését tervezte, amelyen a magyarországi fokozottan védett barlangok szerepelnek, és ehhez diákat keresett. Előkészítés alatt állnak a Budai-hegység fokozottan védett barlangjairól és a közeljövőben fokozottan védett barlangjairól készült plakátok, köztük a Molnár János-barlangot ábrázoló is. Ez a barlang is csillaggal lett megjelölve, amely azt jelenti, hogy leginkább erről a barlangról keres fényképet.
1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Budai-hegységben található Molnár János-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Budai-hegység területén lévő Molnár János-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti. 2002 novemberében, egy ismeretlen járat megnyílását követően történt egy nagy távlatokat nyitó felfedezés.
A 2003-ban napvilágot látott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben lévő barlangismertetés szerint a Molnár János-barlang 420 m hosszú, 55 m függőleges kiterjedésű, 18 m magas, 37 m mély és vízszintes kiterjedése 60×80 m. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Budai-hegységben lévő és 4762-5 barlangkataszteri számú Molnár János-barlang Magyarország 59. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 420 m hosszú barlang 1977-ben 351 m és 1987-ben 414 m hosszú volt. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Budai-hegységben lévő és 4762-5 barlangkataszteri számú Molnár János-barlang Magyarország 67. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 55 m mély barlang 1987-ben 52 m mély volt.