Ebben a szócikkben a békéscsabai szlovák (tót) eredetű családnevek kerülnek felsorolásra feltételezett eredetük, etimológiájuk alapján csoportosítva.
Személynevekből Eredeti személynév Magyar megfelelő Mai vezetéknév-változatok MegjegyzésAdamÁdámAdamik, AdamecApolóniaApollóniaPolonkaBaltazarBaltazárBaliga** Kárpátukrán, ill. valach eredetűBartolomejBertalanBartyik, BartolákBenediktBenedekBencsikBlaho- kezdetű szláv nevek (pl. Blahomil, Blahomír, Blahoslav), Blažej —BlahutBohu- kezdetű szláv mevek (pl. Bohumil, Bohuslav, Bohuslav)pl. Bogumil, BagamérBohus, BócsikĎuraj*GyörgyGyurik, Gyurcsik, Gyurkovics* Régi, nyelvjárási személynévi alak, a mai forma a JurajFedor*FedorFedor, Fego (bizonytalan)* Kárpátukrán, valach névforma; szlovákul TeodorFilipFülöpFiló, Filipinyi** Latinizált alakFrantišekFerencFranyó, FrankóGál*GálGalisz, Gálik, Gaulik, Galbicsek* A szlovákba is bekerült magyar névbőlGergely, Gedeon —Gécs** Magyar eredetű vezetéknévIvanIvánVaszkó, VaszulyaKárpátukrán, valach eredetű nevekJáchimJoakimÁchimJakubJakabJakubcsák, JakusJánJánosJantyik, Hanó*, Hankó** A Han- kezdetű alakok a név német eredetű becézőjéből képződtekJozefJózsefPepóKrištofKristófKriskóKuril*CirillKurilla* Görögkeleti névforma; a szlovák alak CyrilLadislavLászlóLaczóLavrinec*LőrincLaurinyecz, Laukó* Régi személynévi alakból, a mai forma a cseh nyomán VavrinecMarekMárkMarkó, Marik** bizonytalanMáriaMáriaMarinyákMartinMártonMartincsekMatejMátyásMacák, Macho, Machnic** A Machnic eredhet a máchnuť 'legyint, suhint' vagy mach 'moha' szavakból isMatúšMátéMatusik, MatuskaMečislav —MecskóMelchiorMenyhártMelich, Melis, MeliskaMichálMihályMichalek, Miskó, Miskovic, MihókMikulášMiklósMiklya, MikusikMilo- kezdetű szláv nevek (pl. Miloslav, Milan)pl. MilánMiló, Milec** Köznévi eredetű is lehet a milec 'kegyenc, kedvelt személy' szóbólMiroslav —MinyóOndrejAndrásAndrej*, Andó*, Ondrejcsik, Ondrejkovics* Az A- kezdetű formák az Andrej névváltozatból származnak; az Andó lehet magyar eredetű isPavol, PavelPálPauló, Palyik, Palyusik, Paulovics, PavelkaPeterPéterPetró, Petri, Petrics, Petrás, PetrovicsPriškaPiroska, PriszcillaPriskinProkop —Prokopcsák, PrekopElsősorban görögkeleti névadásRolandRolandRolkóSebastiánSebestyénSeben** A régi, nyelvjárási Šebastián névformából eredSeverínSzeverinSzeverinyi, Szeverényi, Szeberinyi, SzeberényiLatinizált formákStanislavSzaniszlóSztanó, Sztankó, Sztancsik, SzeghalmiŠimonSimonSimó, SimkóŠtefanIstvánStefanik, Stefkovics, StefikTimotejTimoteusTimkóElsősorban görögkeleti névadásTomášTamásTomka, TomasekValentínBáintValentinyi*, Valkó, Valkus, Valyuch* Latinizált alakVendelínVendelVandlikVilhelmVilmosVilimVincentVinceVicziánVítVidVida, Vidovics, VitálisA Vida inkább magyar, a Vidovics pedig északra került délszláv eredetű. A Vitális latinizált forma.ZachariášZakariásZachar
Szülőhelyük alapján Vezetéknév Szlovák írásmód Szlovák helynévAz itt megadottakon kívül más, nehezen lokalizálható névadó település is elképzelhető Magyar helynévSzögletes zárójelben a településnévrendezéskor adott hivatalos név áll MegjegyzésAntovszkiAntovský? Andod [Andovce]? Andód A névadó települést nem sikerült megbízhatóan azonosítani. Elképzelhető, hogy nem lakosnév, hanem lengyel mintára az Antov személynévhez képzett apanév.A lengyelben a -ski képzőnek apanévi funkciója is van. A szakirodalom ugyan nem utal rá, de - ha a helynévi alap nev adatolható, akkor - nem zárható ki, hogy a jelenség analógiásan szlovák környezetben is megjelent.AradszkiAradskýAradAradBabinszkiBabinskýI. Babiná; II. BabínI. Bábaszék; II. BabinBabinyeczBabinecI. Babiná; II. Babín; III. BabinecI. Bábaszék; II. Babin; III. Babaluska [Babarét] A III. esetben magyar környezeti hatásra adott képzőtlen lakosnév.BagyinkaBadínka? I. Badín; II. (Dolný / Horný) BadínI. Erdőbádony; II. (Alsó- / Felső-) BágyonBella a lakosnevek közt említi, de valószínűbb, hogy személynévről van szó, mert -ka képzővel nem lesznek lakosnevek.BánszkiBánskyBankaBánkBékészkiBékéšsky, BékešskýI. Békéš; II.Békešská župaI. Békés; II. Békés vármegyeBelankaBelanka? Belá sok településBella a lakosnevek közt említi, de valószínűbb, hogy a szlovák beláň 'hirtelenszőke' ragadványnév továbbképzéséről van szó, mert egyrészt -ka képzővel nem lesznek lakosnevek, másrészt a lakosnév l-je lágy ly lenne.BoldoczkiBoldockýBoldogBoldogBotyánszkiBoťanský, BotianskyBoťanyBattyánBukovinszkiBukovinskýBukovina1. Bukovina; 2. Bukovina [Bükköskút]CselovszkiČelovskýČelovce1. Csall; 2. CselfalvaCsuvarszkiČuvarskýČuvárCsővárDobroczkiDobročskýI. Dobroč; II. DobročnáI. Dobrocs [Dabar]; II. DobrocsnaDobrovszkiDobrovský? I. Dobrovice; II. Dobrów –Az alkalmas településnevek adatolhatatlansága felveti, hogy a Dobro- kezdetű személynevekhez (pl. Dobroslav) lengyeles apanév.DvoreczkiDvoreckýDvorec1. Dvorec [Bánudvard]; 1. Ivánkafalva része; 3. Ardanóc [Árdánfalva] részeGajovszkiGajovský??Valamely magyar, szerb, lengyel Gaj(a) településnévből képzett szlovák lakosnév.GyiviczkiDivickýDiviaky nad Nitricou[Nyitra]divékHrabovszkyHrabovskýI. Hrabovo; II. Hrabovka; III. HrabovecI. Rózsahegy része; II. 1. Hrabovka [Szúcsgyertyános]; 2. Hrabovka [Bélagyertyános]; III. 1. Rabóc; 2. Izbugyarabóc; 3. Alsóhrabóc [Alsógyertyán]; 4. Sztropkóhrabóc [Alsógyertyán]; 5. Oroszhrabóc [Nagygereblyés]HricsovinyiHričovini? (Dolný / Horný) Hričov; Hričovské Podhradie? (Alsó- / Felső-) Hricsó [-ricsó]; Podhrágyhricsó [Ricsóváralja]Vélhetően a településnév latinosított formájából.JárovszkiJarovský ? I. Jarovce, II. JarovicaI. Horvátjárfalu; II. Papgyörgyfalva (Feketepatak része)JelenovszkiJelenovskýJelenováGellénfalu (Alsóvásárd része)JeszenszkiJesenskýI. Jasenie; II. (Turčianske / Dolné / Horné) JasenoI. Jaszena [Jecenye]; II. (Túróc- / Kis- / Alsó- / Nagy- / Felső-) JeszenKocihaKociha? KocihaKecegeBella a lakosnevek közt említi, de ilyen képzőtlenül magyar névadásra utalna, viszont ez esetben a településnév magyar alakját várnánk. Ezért inkább a Konštantin név kárpátukrán-valach Koc rövidüléséből alkotott személynévnek tartható.KociszkyKocižskýKocihaKecegeKokaveczKokavecI. Kokava (nad Rimavicou); II.Liptovská KokavaI. [Rima-] Kokova; II. KokavaKolarovszkyKolárovský? Kolárovce (ma Kolárovice)Kollárovic [Kolaróc]KrizsánKrižan, Krížan? KrížeKrizse [Kiskereszt]Kniezsa nyomán valószínűbb, hogy a kríž 'kereszt' közszóból vagy a Krištóf rövidüléséből eredető személynév.KrmeszkyKrmešskýKrmeš1. Papkörmösd; 2. KörmösLehotczkiLehotskýLehota LehotaLestyánLešťanLešťLestLikereczLikerecLikierLikér (Nyustya része)MalatyinszkiI. Malatinský; II. MalatínskyI. Malatiná; II.MalatínyI. Malatina; II. (Három-) MalatinMedovarszkiMedovarskýMedovarceMéznevelőMladonyiczkiMladonický(Dolné / Horné) Mladonice(Alsó- / Felső-) Mladonya [(Alsó- / Felső-) Légénd]MoravszkiMoravskýI. Morava; II.(Hontianské / Kostolné / Opátove) Moravce; III. Zlaté MoravceI. 1. Morvaország; 2. Morva folyó; II. (Hont / Egyház- / Apát-) Marót, III. AranyosmarótOpauszkyOpavskýOpavaApova [Apafalva]OzsgyánOžďanOžďanyOsgyánKépzőtlen magyar névadásnak tűnik.PetrovszkiPetrovskýI. Petrová; II. Petrovce; III. Petrovec; IV. PetrovoI.Pitrova [Végpetri]; II. 1. Gömörpéterfala; 2. Petróc [Ungpéteri]; 3.Oroszpetróc [Sártó]; 4. Petróc; 5. Garancspetróc részeLehet esetleg a Petrov személynévhez képzett apanév is.PribojszkiPríbojskýPríboj1. Nógrádszenna része; 2. Rimazsaluzsány részeRemenyiczkiRemenický? RemeninyRemenyeA családnévhez pontosan illő helynevet (pl. Remenice) nem sikerült adatolni, így lehet, hogy a Remeník (< remeň 'szíj) ragadványnévhez alkotott lengyeles apanév.SajbenŠajben (Šajbän)Šajba [Strelníky]Sajba [Sebő]Lehet ragadványnév is a šajba 'tárcsa, korong, abroncs, kör alakú alátét' szóból.SipickiŠipickýŠipiceSipék (Teszér része)SusánszkyŠušanský, SušanskýSušanySusányStrbenŠtrben (Štrbän)ŠtrbaCsorbaLehet ragadványnév is a štrba 'csorba, foghíj' szóból.SzkaliczkiSkalickýSkalica1. Szakolca; 2. Zólyombrézó része; 3. Ocsova [Nagyócsa] részeSztraczinszkiStracinský(Malé / Veľké) Straciny(Kis- / Nagy-) Sztracin [Kis-/Nagyhalom]TilovszkiTilovský? Tylov –Az alkalmas szlovák településnév adatolhatatlansága felveti, hogy egy Tylov (< tylo 'nyakszirt', német Till szn.) személynévhez lengyeles képzett apanév.TurovszkiTurovskýI. Turová; II. (Veľké / Dolné / Stredné / Horné) TurovceI. Turova [Zólyomtúr]; II. (Nagy- / Kis- / Közép- / Felső-) TúrUnyatyinszkiUňatínskyUňatínUnyatin [Unyad]ValkovszkiValkovskýValkovceValykóc [Vajkvágása]VidovenyeczVidovenec? VidovanyVidoványFelvetődhet, hogy nem (csak) lakosnév, hanem a vdova 'özvegy' szóból -en-ec képzőbokorral alkotott ragadványnév.VisnyovszkiVišňovskýI. Višnov; II. VišňovéI. Visnyó; II. 1. Alsóvisnyó; 2. Kisvisnyó; 3. FelsővisnyóVrbovszkiVrbovskýI. Vrbov; II. Vrbovce; III. Vrbové; IV. VrbovecI. Ménhárd; II. 1. Verbóc; 2. Rimavarbóc (Bakostörék része); III. Verbó; IV. Kisverbóc (Nagymihály része)ZahoranZáhoranl. ZáhorskýZahorszkiZáhorskýI. Záhor, II. Horné Zahorany, III. Záhorce, IV. ZáhorieI. Zahar; II. Tóthegymeg / Zahorani; III. Záhorce [Erdőmeg]; IV. Hegyentúl (régió)ZelenyánszkiZeleňanský, Zelenianský? ZelenéZelene [Ipolyszele] (Poltár része)ZelyenákZelenák? ZelenéZelene [Ipolyszele] (Poltár része)Bella a lakosnevek közt említi, de valószínűbb, hogy zelený 'zöld' melléknévből személynévről van szó, mert kis helyek estén az -ák nem tipikus képző.ZlehovszkiZlechovský, ZliechovskýZliechovZljechó [Zsolt]A ch > h hangváltozás vélhetően magyarosodás eredménye.ZsibritaŽibritaŽibritovZsibritóBella a lakosnevek közt említi, de valószínűbb, hogy a német Siegfried személynév cseh-szlovák alakjának továbbképzése. Képzőtlen lakosnévként magyaros névadás lenne ugyanakkor nem a magyar helynévi formából.ZsilinszkiŽilinskýŽilinaZsolna
Írásváltozatok: pl. y - i (Opauszki/Opauszky), cz - c (Kociha/Kocziha), a - á (Osgyan/Osgyán).
A táj, a vidék, a lakóhely, a szálláshely alapján
Lipták, Majernyik, Machnács (Mochnács), Povázsai, Szpisiak (Szpisják), Turcsan (Turcsányi), Zdolik, Zsibrita
A foglalkozás és a hivatás alapján Vezetéknév Szlovák írásmód Eredet Jelentés, magyarázatBacsaBačabačajuhász(gazda), számadó juhászBrdárBrdárbrdártakácsborda-készítő, teknővájóCsizmárČizmárčižmárcsizmadia {a név z-ző szlovák nyelvjárási formából származik}GajdácsGajdáčgajdiť + -áčdudás; aki dudán játszik.GajdosGajdošgajdošdudásGyebnárDebnárdebnárkádárHajtmanHajtmanhajtman1. hetman <katonai vezető>; 2. (járási, tartományi) főnök, közigazgatási hivatal vezetője <Csehországban, Ausztriában>; 3. községi szolga, mezőőr.HugyeczHudechudeczenészKnyihárKnihárknihárkönyvkötőKoleszárKolesárkolesár1. bognár, kerékgyártó; 2. sarlósfecske (Apus apus)KolimárKolimárkolimaha + -árparádéskocsisKoritárKorytárkorytárteknővájóKoszecKoseckoseckaszás, aratóKrajcsóKrajčo, Krajčovkrajčírszabó {a foglalkozásnév személynévként, apanévként továbbképezve}MazánMazan, Mazánmaz (+ -an)1. kenőcs, máz; 2. enyv, csiriz {inkább ragadványnév, mint foglalkozásra vagy hivatásra utaló}Mlinár; Mlinárik; MlinárcsikMlynár; Mlynárik; Mlynárčikmlynármolnár {a hosszabb alakok kicsinyítő képzős származékok}OszlácsOsláčosla + -áčfenőköves, kaszakövesPekár; PekárikPekár; Pekárikpekárpék {a hosszabb alak kicsinyítő képzős származék}RibárRybárrybárhalászSzudákSudáksud + -ákhordós {az -ák képző miatt inkább ragadványnév, mint foglalkozásnév}ValachValachI. valach; II. ValachI. magashegyi (juh)pásztor; II. v(a)lach <vándorló állattartással foglalkozó, a Balkánról a Keleti-Kárpátokon keresztül bevándorolt népcsoport tagja>Vozár; VozárikVozár; Vozárikvoziar, vozárfuvaros {az -ár végű forma nyelvjárási; a hosszabb alak kicsinyítő képzős származék}ZámecsnikZámečnikzámočník, zámečníklakatos {az e-s forma nyelvjárási}
Lelki-testi tulajdonság, alkat és testrész alapján Vezetéknév Szlovák írásmód Eredet