Nyíregyháza (németül: Birkenkirchen, szlovákul: Níreďháza) megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése. 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Dinamikusan fejlődő város, a térség gazdasági és kulturális motorja, vonzó turisztikai célpont. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott és annak volt a székhelye. Ütemes fejlődésen a 18. században esett át, amely azóta is tart.
Az Észak-Alföld második legjelentősebb településének számít. 40 km-re fekszik Szlovákiától, 60 km-re Ukrajnától, 50 km-re pedig Romániától. A régió központjától, Debrecentől 50 km-re fekszik északra. A Nyírség vidékének mezőgazdasági és ipari központja, amely gyümölcstermesztéséről, különösen a jonatán almáról ismert. Az M3-as autópálya megépülésével, valamint a földgázkészletek feltárásával és kitermelésének lehetőségével összefüggésben e régió üzleti vonzereje jelentősen megnőtt. A város turisztikai szempontból is vonzó, különösen Sóstógyógyfürdő rekreációs része mely termálfürdőkkel, modern aquaparkkal és Magyarország második legnagyobb állatkertjével rendelkezik. A több mint 500, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.
A települést először 1209-ben említik a dokumentumok. Csak több száz év múlva vált igen jelentős településsé, amikor is gróf Károlyi Ferenc földbirtokos 1753-ban igen kedvező kiváltságokat ígért az ide települőknek.
Nyíregyháza 1786-ban megkaphatta mezővárosi kiváltságát, évente három-négy országos szintű vásárt is megtartott. A város annyira jómódú lett, hogy 1803-ban, majd 1824-ben örökváltsági szerződéssel kiválthatta magát a földesúri terhek alól. 1837-ben mindezt a fejlődést tovább növelte az a különleges királyi kiváltság, mellyel privilegizált mezővárossá vált. Ekkoriban épültek meg a fontos épületek, a városháza, a kórház, az iskolák és a Sóstón a fürdő és a vendéglő. A vasút 1859-ben érte el a várost. Egy színház megépítésével pedig hozzáadtak a város kultúrájához. 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett, 1911-ben pedig kiépült a város villamoshálózata.
A város 1924-ben ünnepelte az örökváltság 100. évfordulóját, mely a város életében addigi legnagyobb jelentőségű esemény volt.
A második világháború sok emberi áldozatot követelt és mély sebeket ejtett a település épületeiben.
Nevének eredete Neve az 1400-as évekből származik, és két szó összetételéből ered: a „Nyír” a környékbeli nyírfákra utal, míg a „háza” eredetileg egy kisebb település vagy házcsoport jelentésű szó volt. Így a név jelentése nagyjából „a nyírfák közötti házak” vagy „nyírfás helyen lévő település”. Ez a földrajzi elhelyezkedésből és a természetes környezetből fakadó névadás tipikus a magyar településnevek között.
A név első írásos említése 1271-ből származik, amikor „Nyreg” alakban szerepelt oklevelekben. A későbbi évszázadokban a név alakja változott, mígnem a 19. században kialakult a mai formája, Nyíregyháza.
Fekvése Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye). Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa (Debrecen után). A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat.wikt:bokortanya
A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljára, Románia északi részébe menet jóformán elkerülhetetlen.
Története Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.
A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.
Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.
A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: a várost 1859-ban érte el a vasút, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.
A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.
A két világháború között a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az Örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.
A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidó vallású lakost deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után több száz családot telepítettek át a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében.
1952-ben váltak ki Nyíregyházából Nyírtelek és Nagycserkesz települések. Ugyanezen évben hozzá csatolták Nyírpazonytól Sóstóhegyet, majd 1953-ban pedig Orostól Borbányát is. 1973 április 15-től Nyíregyházához csatolták Nyírszőlőst, majd 1978. december 31-től Oros is Nyíregyháza részévé vált.
Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. A Kádár-korszak idején nagyobb méretű lakótelepek épültek. A belvárosban 1974-ben adták át a Nyírfa Áruházat.fhttps://www.nyiregyhaza.hu/post/amirol-az-utcak-meselnek...-kepek-a-zrinyi-ilona-utcabol-1-2024-05-05 Amiről az utcák mesélnek... - Képek a Zrínyi Ilona utcából 1.] - Nyíregyháza.hu, 2024.05.05.
1990. december 1-én Megyei Jogú Városi rangot kapott.
Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa. Ma a 120 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festői szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.
Címere Nyíregyháza címere:
150px|center
Közélete Polgármesterei Név Párt Terminus Megjegyzés / Források Mádi Zoltán Fideszhttps://www.youtube.com/watch?v=bLbLEd7MjAY 1990–1994 Az 1990-es választási eredmények: Csabai Lászlóné MSZP 1994–2010 Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 23 643 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 7449 szavazatot szerzett meg, amivel 31,51 %-os eredményt ért el. Az 1998-as választási eredmények: A 2002-es választási eredmények: A 2006-os választási eredmények: Dr. Kovács Ferenc Fidesz-KDNP 2010– A 2010-es választási eredmények: A 2014. október 12-én megtartott választáson a 35 613 érvényesen leadott szavazatból, nyolc [illetve egy visszalépés miatt valójában hét] jelölt közül 16 864 szavazatot szerzett meg, amivel 47,35 %-os eredményt ért el. A 2019. október 13-án megtartott választáson a 38 518 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 20 351 szavazatot szerzett meg, amivel 52,84 %-os eredményt ért el. A 2024. június 9-én megtartott választáson az 50 701 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 23 271 szavazatot szerzett meg, amivel 45,90 %-os eredményt ért el.
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/16/telepulesek/119?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaDr. Kovács FerencFidesz – KDNP45,90%Jeszenszki András Szövetség Városunkért – Függetlenek Egyesülete – Momentum – LMP – MSZP – Párbeszéd – A Zöldek Pártja – Nép Pártján – MMM41,57% Kovács Koppány Zoltán Mi Hazánk9,64% Nagy László Független2,90%Összesen100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/16/telepulesek/119?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület Fidesz – KDNP 14P Szövetség Városunkért – Függetlenek Egyesülete – Momentum – LMP – MSZP – Párbeszéd – A Zöldek Pártja – Nép Pártján – MMM 6 MKKP 1 Mi Hazánk 1
Népesség
Nyíregyháza lakónépessége 2022. október 1-jén fő volt, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye össznépességének 22%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3464 fővel csökkent a város lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 424 ember volt. Nyíregyháza népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 14%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 20% volt. 2022-ben a férfiaknál 71, a nőknél 77,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 86%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,1%-a, mintegy 7040 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, ukrán és német nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.