Grandpierre Attila (Budapest, 1951. július 4. –) magyar fizikus, csillagász. Nyugdíjazásáig a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Egyetemi doktor (1977, Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar), a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa (1984, Magyar Tudományos Akadémia), az MTA köztestületének tagja. A Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjának vezetője, a World Futures. The Journal of General Evolution, a Noetic Journal. The Journal of the Cosmology of Consciousness és az Euroquantology c. An Interdisciplinary Journal of Neuroscience and Quantum Physics nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Fő kutatásai területei: a naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a Világegyetem élő természete, a fizika, a biológia és a pszichológia első elve, az élet komplexitási mérőszámai.
Zenész, énekes (a Vágtázó Halottkémek, Vágtázó Csodaszarvas és Vágtázó Életerő együttesek alapítója). Író, költő, a Magyar Írószövetség tagja.
Életrajza Fiatalkora, tanulmányai bélyegkép|balra|200px|1981-ben (2011), 21. old.; Grandpierre K. Endre és Rideg Erzsébet gyermekeként született. Természettudományos munkáiban az Attila, máshol az Atilla névalakot használja.
A középiskolát két gimnáziumban töltötte, mert az egyikből eltanácsolták, ezért az István gimnázium matematika tagozatáról a Fazekas gimnázium matek tagozatára került. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) fizikus-csillagász szakán diplomázott 1974-ben, majd ugyanott doktorált 1977-ben. Kandidátusi fokozatot szerzett 1984-ben, az MTA Fizikai Osztályának Csillagászati ágán. Kilencvenkét oldalas disszertációját, melynek címe A flérjelenség konvekciós értelmezése 1983-ban adta be.
Tudományos munkássága 1983-ban négy hónapig a bjurakani csillagvizsgálóban dolgozott Viktor Hambarcumján akadémikus mellett. (2011), 269. old.; 1994–1998 között a Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjában egy huszonhat tagú csoportnak volt a vezetője László Ervin professzor munkatársaként.
Nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Megszervezte az „Astronomy and Civilization” című nemzetközi tudományos konferenciát, amelynek Budapest adott otthont 2009-ben. A zene kozmikus jelentőségének felismerése, valamint Bauer Ervin elméleti biológiája tudományos alkotómunkájának két fő meghatározója. 2011-ben fél éven át a kaliforniai Chapman Egyetem vendégprofesszoraként több publikációja is megjelent, például Menas Kafatossal közösen. (2011), 177. old.; Itt kutatási tervei alapján vizsgálták az élet lényegét és az élet matematikai megközelítését, amelynek célja, hogy a matematika, a zene, Bauer elméleti biológiája és a kvantumfizika kapcsolata alapján kidolgozzák az élet lényegének matematikai-fizikai leírását.
Korábban MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
Kimutatta, hogy a csillagáramlások a hangsebességnél robbanásosan állnak le, a bolygók árapályereje nukleáris instabilitást okoz a Nap magjában, a flerkitörések a csillagok magjából indulnak, valamint, hogy a Nap és a világegyetem élő természetű. A New Scientistben (a 2007. január 25-i szám 12. oldalán) egész oldalas cikk ismerteti az jégkorszakok eredetének a Nap magjának hőmérséklet-változásaival kapcsolatos új modelljét Grandpierre elmélete és Robert Ehrlich (az amerikai George Mason Egyetem professzora) ezen alapuló számításai alapján. Felfedezte, hogy a biológia alapelve a legkisebb hatás elve általánosabb alakjaként, a legnagyobb hatás elveként fogalmazható meg. A legkisebb hatás elve a biológiát megalapozó legnagyobb hatás elvéből a végpontválasztás képességének nullához tartásakor adódik.
Fő természettudományos kutatási területei A naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a világegyetem élő természete, komplexitás-elmélet, nemegyensúlyi termodinamika, elméleti biológia, a fizika, a biológia és a pszichológia első elvének egységes elmélete, az élet komplexitási mérőszámainak elmélete, a természettudomány egységes elméletének megalapozása, az ember és a világegyetem kapcsolatának kutatása. Ezekben a témákban több mint 350 tanulmánya és hat könyve jelent meg.
Fő őstörténelmi kutatási területei
A Kárpát-medence és az eurázsiai síkság népeinek őstörténelme, műveltségtörténelme, az emberiség őstörténelme, az őskor tudománya, filozófiája, művészete, a „mágikus gondolkodás” (Grandpierre K. Endre által megalkotott és feltárt (2010), 96 old.;) fogalma és kutatása, a mágusok szerepe az őstörténelemben, a székelyek őstörténelme, ősi ünnepeink feltárása, társadalomelmélet, az őskor és az ókor oktatási rendszerei. Ezekben a témákban több, mint ötven tanulmánya, és öt könyve jelent meg, melyek megíráshoz a témakör irodalmát használja fel, ami túlnyomó részt angol nyelvű szakirodalmat jelent.
Tagja a Zürichi Magyarok Történelmi Egyesületének (ZMTE).
Írott munkái Szépirodalmi művek
A cím szerepel az Az Éden visszahódítása II. album Tündérlány című dalának szövegében.
Versei Grandpierre Atilla név alatt jelentek meg a kötetben: (2013), 89–113. old.; A Mindenség a vers és a valóság Vers-rádió Varázslóvá varázsoló Új világkorszakot akarok! Figyelek Emberélet Üdvözlés Álombeli fogadás Életvágy Kapcsolatteremtési kísérlet Az ember és az őserő Ha kedves az életed Az ismeretlen szerelme Valamilyen sors közepén Az élet illata A halál titka Apám szíve dobog bennem
Ismeretterjesztő művek Több mint háromszáz természetfilozófiai írása, tanulmánya jelent meg olyan magyar folyóiratokban mint a Harmadik Szem (A Hold titokzatos –1996/1; A Kozmosz biológiai hatásai – 1996 január-szeptember), a Természetgyógyász Magazin (A bioelektromosság tudományának eredményei – 1998 február; A lélek és az elektromágnesesség – 1998 április; Ember és Világegyetem – 1998 június; Társas hatás – 1998 július, A Hold titokzatos ereje; Az átfogó kultúra világmozgalma; Önazonosságunk lényege: a természeti én; stb.) és az Új Elixír Magazin Továbbá rendszeresen ír a KAPU magazinba is, ahol rovatvezető is egyben.
Történelmi tárgyú művek bélyegkép|jobbra|200px|A Királyi mágusok ősnépe a magyar című könyv borítója
Természetfilozófiai művek
Fontosabb cikkei Grandpierre, A. 2024, The epoch-making importance of Ervin Bauer's theoretical biology. BioSystems 238: 105179https://www.academia.edu/118652650/The_epoch_making_importance_of_Ervin_Bauers_theoretical_biology Grandpierre, A. 2023a, Generalization of Quantum Theory into Biology (Process-Philosophical Perspectives on Biology: Intuiting Life, ed. Spyridon Koutroufinis. Cambridge Scholars Publishing, 149-174). Grandpierre, A. 2023b, The Cosmic Life Instinct Shows the Way for the Healthy Civilization. in: Towards a Philosophy of Cosmic Life – New Discussions and Interdisciplinary Views (book chapter; Springer, 35-67). Grandpierre, A. 2022, Limits to Growth and the Philosophy of Life-Centred Economics. World Futures Grandpierre, A. 2022, Extending Whiteheadian Organic Cosmology to a Comprehensive Science of Nature (Chapter 2 in Process Cosmology: New Integrations in Science and Philosophy, in the new “Palgrave Perspectives in Process Philosophy” series, ed. Andrew M. Davis, 59-91. Grandpierre, A. 2021, Cosmic Roots of Human Nature and Our Culturally Conditioned Self-Image. In: International Communication of Chinese Culture. Spectra of Cultural Understanding 8: 47–63.
Írásban megjelent további művei, alkotásai A Polisz folyóirat 2011 áprilisi számában a következő versei jelentek meg: Ének a Napistenhez, A felhõk szertartása, Ha kedves az életed, Csillagot érzek! Körbeérõ végtelen.
Szerkesztőbizottsági tagságai Magyar és nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja a World Futures. The Journal of General Evolution, a Noetic Journal. An interdisciplinary scientific journal of the cosmology of consciousness és a Neuroquantology. An Interdisciplinary Journal of Neuroscience and Quantum Physics folyóiratoknál, valamint rovatvezető a KAPU, az értelmiség magyar folyóirata szerkesztőségében.
Zenei tevékenysége
A Vágtázó Halottkémek
Grandpierre Atilla már hétévesen kijelentette, hogy énekes lesz. Mivel ötéves korában kifejtette, hogy neki csillagásznak kell lennie, mert a Nappal kell foglalkoznia, szülei megkérdezték, hogy akkor mégis melyik lesz. Azt felelte, hogy mindkettő. Bár a későbbi évek során ezeket a kijelentéseket elfelejtette, végül mégis mindkettő megvalósult.
Kamaszkorától fogva keleties, müezzin-énekekre, valamint ősi mondókákra emlékeztető, rendkívüli erejű zenék születtek benne, minden külső befolyástól függetlenül. Ez ötvöződött benne édesapja szellemiségével. 1974-ben fedezte fel a közép-ázsiai, Mongóliában fennmaradt ősi népzenét. (2011), 169. old.; Ezeket, valamint különleges zenei gyűjteményét, alapvetően új világfelfogását, egyedi látókörét és szintén egyedi zeneértelmezését megosztotta baráti társaságával (Ipacs Lászlóval, Czakó Sándorral és Molnár Györggyel), s velük 1975-ben megalapította a Vágtázó Halottkémek nevű együttest. Célja, és így a zenekar célja is – többek között – az volt, hogy a világ legjobb és legvadabb zenekarát hozzák létre.
A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején a zenekar tagjait, köztük Grandpierre-t is zaklatta az akkori rendőrség. Őt első számú közellenségként is emlegették. (2011), 27. old.; Az 1999-ben kiadott Naptánc című album után a zenekarban megromlott hangulat miatt kilépett a zenekarból. (2011), 133. old.; 2001-ben a Vágtázó Halottkémek végül fel is oszlott, ám 2009-ben újjáalakult, 2012 decemberében pedig új lemezt is kiadtak Veled haraptat csillagot! címmel. Barcsik Géza szerint a lemez nagyon friss és erős, a VHK korai, sokak számára legfontosabb időszakát idézi.
Lemezek 1988 – A Halál móresre tanítása (1998), 428. old. 1990 – A világösztön kiugrasztása 1992 – A Semmi Kapuin Dörömbölve 1994 – Óriás tér! 1997 – Az Éden visszahódítása, 1. rész 1998 – Az Éden visszahódítása, 2. rész 1999 – Naptánc 2012 – Veled haraptat csillagot 2017 − A lélek mélyén 2019 – Életzuhatag 2025 – Fellázad a semmibevett Öröklét bélyegkép|jobbra|300px|A Vágtázó Csodaszarvas koncertjén 2011. szeptember 7-én
A Vágtázó Csodaszarvas Az együttesből való kilépése után pár évvel, 2005-ben Grandpierre létrehozta a Vágtázó Csodaszarvas nevű együttest, (2011), 155. old.; amelyben visszatérhetett eredeti zenekartervéhez, hogy olyan együttest hozzon létre, amely az ősi, mágikus népzenéhez még közelebbi zenéket ősi népi hangszereken szólaltatja meg. (2011), 134-135. old.;
Lemezek 2006 – Tiszta forrás (aranylemez) 2008 – Végtelen Ázsia! (aranylemez) 2011 – Csillaglovaglás 2017 – Örömtüzek a világ tetején
Vágtázó Életerő (2009–) Grandpierre 2008 végén bejelentette, hogy 2009-re újra összeáll a Vágtázó Halottkémek Vágtázó Életerő néven. 2009. április 25-én a Petőfi Csarnokban tartottak koncertet, majd egy koncertsorozat keretén belül Fekete Zaj fesztiválon, a Dürer Kertben, az A38-on, április végén pedig a Pécsi Egyetemi Napokon. 2009-ben, Forgószél! címen megjelent lemezükön a koncerteken felvett dalok hallhatóak: Forgószél / Whirlwind – A38 Távoli világok / Distant Worlds Élő világegyetem (2009-es változat) / Living Universe – Petőfi Csarnok Örökkévalóság (2009-es változat) / Eternity – Petőfi Csarnok Fénysuhamlás (2009-es változat) / Gliding Light – A38 Hunok csatája (2009-es változat) / Battle of the Huns – A38 Halló, mindenség! (2009-es változat) / Hallo, Universe! – Petőfi Csarnok Holdvilág / Moonlight– A38, stúdió
Grandpierre mellett, a tagok az alábbi zenészekből adódtak össze: Balatoni Endre „Boli” – üstdobok, ütőhangszerek, torokhangok Mestyán Ádám – basszusgitár, torokhangok Molnár Lajos Lujó – gitár Németh László „Fritz” – gitár, torokhangok Szabó Kristóf – dobok, torokhangok Soós Lajos „Szónusz” – basszusgitár, hegedű torokhangok
Megjelenései Előadássorozatok