thumb|right|350px|Мапа која приказује свет како га је описао Херодот, са Тисагетима на северним обалама Меотиских мочвара Тисагети (ст.грч. — Θυσσαγέται) били су древно племе које је Херодот описао као племе које је насељавало област североисточно од Скитије, одвојену од Будина пустињом чији је прелазак трајао седам дана.Herodotus. Histories, 4.22.1: "...after the desert, if one inclines somewhat to the east, the Thyssagetae are reached, a numerous nation quite distinct from any other, and living by the chase." Тисагети су стога изгледа насељавали јужни крај Уралских планина, северно од Каспијског језера.
Према археологу из 19. века, сер Елису Минсу, облик њиховог имена сугерише да су Тисагети говорили иранским језиком, као што је скитски или сарматски, попут суседних Масагета (на североисточној обали Каспијског језера).Ellis Hovell Minns, (2011; orig. 1903), , Cambridge, p. 107.
Хроничар из 15. века, Ђакомо Филипо Форести (познат и као Јакобус Филипус Форести из Бергама), поменуо је реку у том подручју под називом Тисагета, а Минс је сугерисао да би име реке Чусоваја (или Чусоваја) на Уралу могло бити повезано са Тисагетима.
Према Елис Минсу, иако је Херодот тврдио да се четири реке из земље Тисагета уливају у Меотиду (Азовско море), изгледа да је погрешио. Могуће је да је помешао Каспијско море са Меотидом, јер је једна од река, названа Oarus, готово сигурно била Волга.
Референце
Литература -{ aut|Harmatta János (1997): A magyarok nevei a görög nyelvű forrásokban. Pp. 129–130. In: és (szerk.): Honfoglalás és nyelvészet. A honfoglalásról sok szemmel III. Budapest. In: (1892): Herodotos történeti könyvei. Görögül és magyarul. Első kötet. I–III. könyv. Görög és latín remekírók. Budapest. In: (1893): Herodotos történeti könyvei. Görögül és magyarul. Második kötet. IV–VI. könyv. Görög és latín remekírók. Budapest. In: (1894): Herodotos történeti könyvei. Görögül és magyarul. Harmadik kötet. VII–IX. könyv. Görög és latín remekírók. Budapest. (2004): Vékony Gábor, Magyar őstörténet – magyar honfoglalás. Nap Kiadó, Budapest, 2002. 223 lap. Magyar nyelv, 100. évfolyam 4: 486–489. (1854): Scythia. Pp. 936–945. In: (ed.): Dictionary of Greek and Roman Geography. In two volumes. Vol. II. Iabidus–Zymethus. London. and (eds.) (1997): Encyclopedia of Indo-European Culture. London and Chicago. (1913): Scythians and Greeks. A survey of ancient history and archaeology on the north coast of the Euxine from the Danube to the Caucasus. Cambridge. (1894a): Egy pár szó a szkithákról. (Első közlemény.) Ethnographia 5 (4): 223–238. (1894b): Egy pár szó a szkithákról. (Második közlemény.) Ethnographia 5 (5): 279–320. (1909): A skythák. Székfoglaló értekezés. Értekezések a Történeti Tudományok köréből 22 (1908–1911): 1–96. , és (é. n.): A nyelvhasonlítás alapfogalmai. Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet. Patrushev, V. (1995): Uralic Nations of Russia: Historic Development and Present Condition. Julkaisussa Congressus octavus internationalis Fenno-Ugristarum, Jyväskylä 10–15.8.1995. Pars 1, Orationes plenariae et conspectus quinquennales Pars 1: Orationes plenariae et conspectus quinquennales: 97–116. (2001): Thyssagetae. In: (szerk.): Ókori lexikon. (Elektronikus dokumentum.) Budapest. (1985): Chapter 4. The Scyths. Pp. 149–199., (1–7.) (Bibliography). In: (ed): The Cambridge History of Iran. Volume 2. The Median and Achaemenian Periods. Cambridge. Sulimirski, T. and (1992): Chapter 33a. The Scythians. Pp. 547–590. In: , , and (eds): The Cambridge Ancient History. III. Part 2. The Assyrian and Babylonian empires and other states of the Near East, from the eighth to the sixth centuries b.c. Second edition. Cambridge. (1863): Magyarok őstörténete. Görög források a scythák történetéhez. Pest. (1888): Kritik der ältesten Nachrichten über den skythischen Norden. I. Ueber das Arimaspische Gedicht des Aristeas. Sitzungsberichte der philosophisch-historischen Classe der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften 116: 715–780. (1889): Kritik der ältesten Nachrichten über den skythischen Norden. II. Die Nachrichten Herodot’s über den skythischen Karawanenweg nach Innerasien. Sitzungsberichte der philosophisch-historischen Classe der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften 117: 1–70.
Спољашње везе
Категорија:Стари народи Категорија:Ирански народи Категорија:Мађарска праисторија Категорија:Скити Категорија:Номадске групе у Евроазији