csont ()
rzeczownik (1.1) kość (1.2) kość (1.3) kość (surowiec) (1.4) kości, zwłoki
(1.1) állkapocscsont • borsócsont • combcsont • csípőcsont • csontátültetés • csontdaganat • csonthártya • csontkemény • csontképződés • csontlágyulás • csontrák • csontrendszer • csontrepedés • csontritkulás • csontsejt • csontsérülés • csontszilánk • csontszövet • csontszú • csonttan • csonttörés • csonttuberkulózis • csontvarrat • csontváz • csontvelő • csontzsír • elefántcsont • farkcsont • fejescsont • felkarcsont • halántékcsont • háromszögletű csont • holdascsont • horgascsont • járomcsont • keresztcsont • köbcsont • könnycsont • kulcscsont • medencecsont • mellcsont • orrcsont • orsócsont • sajkacsont • singcsont • sípcsont • szegycsont • szeméremcsont • trapézcsont • vállcsont (1.2) csontleves (1.3) csontgomb • csontliszt • csontolaj • csontszén (1.4) csontház
csontocska, csontosodás csontosodik csontos
(1.1) zobacz też: Indeks:Węgierski - Części ciała