érzék ()
rzeczownik (1.1) zmysł (1.2) w : zmysły (pożądanie seksualne) (1.3) zmysł (predyspozycje) (1.4) poczucie
(1.1) hallóérzék • látóérzék • szaglóérzék (1.3) kereskedelmi / üzleti érzék (1.4) humorérzék • realitásérzék • ritmusérzék • szépérzék
éreztetés, érezhetőség, érzékiség, érzékelés, érzékeltetés, érzés, érzet, érzelem, érzékeny, érzékenység, érzékenykedés, érzelgés érez, éreztet, érződik, érzékel, érzékeltet, érzékenyül, érzékenykedik, érzeleg érezhető, érzéki, érzelmi, érzelmes, érzelgő, érzelgős, érzékeny