Földvári és bernátfalvai Földváry Ferenc (Szűcsi, 1790. október 6. – 1842) alispán, királyi táblai bíró, országgyűlési követ, költő, színműíró.
Élete A Földváry család Pest megyei eredetű, melynek tagjai Hevesben és Nógrádban is megtelepedtek, s többen viseltek hivatalt mindhárom megyében. Címeres nemeslevelüket Miksa császár és király adományozta 1573-ban Feöldwaary Mátyásnak. Második előnevüket a bernátfalvi Bernáth családba való nősülés és az ezen a jogon szerzett örökség után kapták.
Földváry György és szandai Sréter Janka (más forrás szerint Balázsovits (Zsuffa) Borbála) fia volt. Felesége Baldacci (Baldácsy) Franciska bárónő.
1825–1827 között és 1830-ban országgyűlési követe. Az 1825-ös országgyűlésen a Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatos vitában a magyar nyelv használata mellett szólalt fel: „Az 1811-iki országgyűlésre hivatkozva azt hangoztatja, hogy se papnak, se professzornak, se oskolamesternek senkit fel ne vegyenek, ha magyarul nem tud.” 1827-ben szerepel a neve a táblabírák névjegyzékében, majd 1832-ben a királyi ítélőtábla bírájának nevezték ki.
Hivatali pályáját tiszteletbeli aljegyzőként kezdte 1811-ben. 1814–1823 között másodszolgabíró, 1823–1824 között főszolgabíró, 1824–1828 között Heves és Külső-Szolnok vármegye másodalispánja, 1828–1832 között alispánja. Kossuth Lajos naplóbejegyzése szerint Földváry Ferenc 1837-ben tervezte, hogy megpályázza a debreceni kerületi tábla elnökségét, azonban – ahogyan ez báró Wesselényi Miklós naplófeljegyzéséből megismerhető – a Lovassy László elleni perben mutatott következetes bírói magatartása miatt (az elvárt halálbüntetés helyett egyenesen a felmentésre szavazott), ezt nem kapta meg.
Költeményei vannak a Szépliteraturai Ajándékban (1826.) és a Regélőben (1833–34.).
Arcképe rézmetszetben 1827-ben jelent meg.
Munkássága Következő színműveket fordította első előadásuk sorrendje szerint a Nemzeti Színházban Pesten: Nagyravágyó nő, szinjáték 5 felv. olaszból (1839. máj. 24.), Olga, a moszkvai árva, szomorujáték 5 felv. Barbieri után franciából (1841. ápr. 12.), Don Alvaro, szomorújáték 5 felv., Don Angel de Sauvedra Duqué de Rivas után spanyolból (1842. ápr. 16.). Benkő (M. Szinvilág) szerint még a Különös történet c. fordította.
Érdekességek 1825–1827 között, amikor országgyűlési követ volt, Pozsonyban mellé osztották be írnoknak Bajza Józsefet, aki akkor a királyi akadémia jogi karának másodéves hallgatója. Bajzához rokoni kötelék is fűzte, mivel annak unokabátyja volt. Házmán Ferenc, aki később Buda utolsó polgármestere volt, 1832-ben ő előtte tette le utolsó jogi vizsgáját.
Jegyzetek
Források
További információk
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, .
ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar költők Kategória:Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánjai Kategória:Országgyűlési követek Kategória:1790-ben született személyek Kategória:1842-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar szolgabírók