Vadász Miklós, születési nevén Waldmann MiklósAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 92852/1904. Forrás: MNL-OL 30808. mikrofilm 497. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 45. oldal 14. sor (Budapest, 1884. július 27. – Párizs, 1927. augusztus 10.)Vadász Miklós halála (1927. augusztus 12.) Ujság, 3. évfolyam, 182. szám magyar festőművész, grafikus, plakáttervező, illusztrátor. bélyegkép|jobbra|200px|Vadász Miklós metszete Ráth Györgyről a Radisics Jenő: Az Országos Ráth György Múzeum kalauza Bp., 1906. című műben bélyegkép|jobbra|200px|Vadász Miklós Kemény Simont ábrázoló rajza a költő Balkon című verseskötetében (Bp, 1914) bélyegkép|250px|Vadász Miklós sírja Budapesten. Kerepesi temető 51-1-55.|alt=
Pályafutása Waldmann Gyula államvasúti felügyelő és zimonyi Schwarcz Sarolta fia. Az Iparművészeti Iskolában tanult. Illusztrációival, akvarelljeivel és plakátjaival hamar kitűnt, magára vonta a figyelmet. Dolgozott a Borsszem Jankó lapnak is. Munkái Az Estben jelentek meg, majd Párizsba ment, ahol a „Le Rire” hetilap munkatársa lett. Különösen a nagyvárosi élet jellegzetes alakjait ábrázolta rajzain, de finom akvarelleket is készített. Az első világháború után Párizsban telepedett le. Az „L'Assiette au beurre" szatirikus rajzos hetilapban is (két számában egész sorozatként) jelentek meg művei. A századeleji magyar plakátművészet egyik legjelentősebb képviselője volt. Virtuóz grafikai készségét, s az íróval együttműködő illusztrátori tehetségét méltatták leginkább. Több műve a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében van.
Műveiből Liliom bál – Litográfia, jelezve jobbra fent a kőben: Vadász Miklós 920 Fogócska – Pasztell, papír, jelezve jobbra fent: Vadász 1926 Dr. Lázár Béláné képmása, 66x50 cm, grafika, jelzett Mulatság után, 20x18 cm, ceruza, jelzett Virágárusok, 20x16 cm, nyomat Fekvő kutya, 14x7 cm, ceruza Sétakocsizás, 18x16 cm, nyomat Vásár, 16x16 cm, nyomat Bárban, 25x20 cm, grafika jelzett Huszár, 17x14 cm, papír, ceruza, jelzett Társaság, 29x24 cm, papír, akvarell, jelzett Utcai jelenet Párisban, 16x22 cm, ceruza, jelzett A csók, 47x31 cm, rézkarc, jelzett Hazai Samu, 25x18 cm, ceruza Karikatura, 17x16 cm, ceruza, jelzett Gyermekszoba, 10x15 cm, ceruza, jelzett Kávéházban, 43x38 cm, akvarell, jelzett Színfalak mögött, 12x15 cm A tátralomnici nagyszállóban, 30x50 cm, ceruza, jelzett Öltözőben, 20x16 cm, papír, grafika, jelzett Szerelmi mámor, 25x22 cm, papír, akvarell, jelzett Kofa, 24x20 cm, papír, akvarell, jelzett Kiss József arcképe, 36x31 cm, papír, rézkarc Ivánfi Jenő színművész képmása, 28x22 cm, papír, ceruza, jelzett Mulatság után, 20x26 cm, papír, grafika, jelzett Unalom, 28x21 cm, papír, akvarell, jelzett A tátralomnici kaszinóban, 40x56 cm, papír, nyomat Katonatiszt képmása, 35x31 cm, papír, ceruza, jelzett Molnár Ferenc képmása, 32x24 cm, papír, nyomat Garden–Parti, 30x40 cm, papír, akvarell, jelzett Pálmay Ilka arcképe, 28x20 cm, papír, ceruza, jelzett Márkus Emília, mint Nóra – Ibsen: Nóra címszerepében, mellkép, ceruzarajz, 1916. Publikálva: Új Idők, 1928. jan. 6. sz. Márkus Emília, mint Mária Antónia – Szomory Dezső: Mária Antónia c. drámájának címszerepe, – ceruzarajz, ismeretlen helyen, 1914. Vázlat Illusztrációi Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regényét illusztrálta. Radisics Jenő: Az Országos Ráth György Múzeum kalauza Bp., 1906, Országos Magyar Iparművészeti Múzeum. 58 p., 22 tábla. A címkép Vadász Miklós rézkarca; Ráth György portré. Kner Izidor aforizmái Vadász Miklós rajzaival, Gyoma, 1917. A címképet (a szerző portréja) és a szövegközti illusztrációkat Vadász Miklós készítette. Kner Izidor agyafurt alakjai. Csicseri Bors előszavával és Bér Dezső, Garay Ákos, Geiger Richárd, Homicskó Athanáz, Kalivoda Kata, Mülbeck Károly, Vadász Miklós egyszázhetven eredeti rajzaival. Gyoma, 1914. 191 oldal.
Kiállításai 1902-ben a Műcsarnokban (kollektív) 1912-ben és Ernst Múzeumban (kollektív) 1915-ben Ernst Múzeumban (kollektív) 1928-ban a Nemzeti Szalon emlékkiállítást rendezett munkáiból. Díjai, elismerései 1908 – állami alakrajzdíj 1911 – állami alakrajzdíj 1906 – Milánó aranyérem
Jegyzetek
Források [ Magyar életrajzi lexikon] Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Dömötör István: Egy rajzoló vázlatkönyvéből Huszadik század, 1911. szeptember. Vadász Miklós Magyar zsidó lexikon Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. Kieselbach Galéria
Irodalom Nagy Endre: Vadász Miklós. In: Vasárnapi Ujság, 1911. szept. 3. Jean Preux: Vadász Miklós. In: A Hét, 1911 és 1912. Bálint Aladár: Vadász Miklós rajzai. In: Nyugat, 1912. Rabinovszky Máriusz: Vadász Miklós hagyatéka. In: Nyugat, 1929. 1. szám. Képzőművészeti Figyelő
Szépirodalmi mű is készült az életéről: Major Ottó: Égi és földi háború (regény, Budapest, 1959)
További információk Uj Lexikon 6. REB-ZSÜR (Budapest, 1936) 3798. old. („Vadász Miklós, rajzoló, szül. 1881., megh. 1927. Bravúros technikájú, jellemző erejű és egyben festői hatású rajzaival már fiatalon jó nevet szerzett. Előbb Budapesten, később Párizsban keresett, főleg újság- és folyóirat-illusztrátor.”)
Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Zsidó származású franciák Kategória:Magyar emigránsok Franciaországban Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1927-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Párizsiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A Borsszem Jankó vezetői, újságírói