Bag

Bag nagyközség Pest vármegyében, az Aszódi járásban.

Fekvése A Gödöllői-dombság északkeleti oldalán, a Galga-patak jobb partján fekszik, Budapesttől 39, Gödöllőtől 13 kilométerre kelet-északkeletre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Aszód, kelet felől Hévízgyörk, délkelet felől Galgahévíz, dél felől Vácszentlászló, délnyugat felől Gödöllő (Máriabesnyő), északnyugat felől pedig Domony.

Megközelítése Két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a főváros, illetve az ország távolabbi részei felől a 3-as főút és az M3-as autópálya, előbbi északkelet felől kerüli el a belterületet, utóbbi pedig úgyszólván kettészeli azt, és ott csomópontja (továbbá a nyugati külterületei között egy pihenőhelye) is van.

A környező kisebb települések közül Hévízgyörk és azon keresztül Tura felől Bag a 3105-ös úton érhető el – ez a település főutcája is –, Domonnyal és azon keresztül Ikladdal pedig a 21 115-ös számú mellékút kapcsolja össze.

A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Bag megállóhely, a belterület északi részén, közvetlenül a 3105-ös út vasúti keresztezése mellett.

Története A falu határában és belsejében talált számos régészeti lelet közül a legrégebbi az újkőkori Vonaldíszes kerámia kultúrából származó leletek és az ásatások által felszínre hozott rézkori, bronzkori, és római kori tárgyak azt bizonyítják, hogy azóta folyamatosan lakott és a török hódoltság idején sem elnéptelenedett település.

Első fennmaradt okleveles említése 1394-ből való Baag formában, első ismert pecsétje pedig1740-ből származik. Első tulajdonosa valószínűleg az Ákos nemzetség volt, majd Luxemburgi Zsigmond, a Báthoryak és később az Esterházyak birtokolták. 1703-ban 68 adófizető családfőt írtak össze a településen.

1736-ban Grassalkovich Antal megvásárolta a község negyedét, és 10 évvel később a fennmaradó birtokrész is a tulajdonába került. Ő építtette a templomot az 1770-es évek elején, és ő telepítette be a környékre a németeket és a szlovákokat.

Gazdaság

Napjainkban az ipari központok közelsége miatt az itt lakók közül kevesen dolgoznak a községben, a munkavállalóik 90%-a a környező települések valamelyikén vagy a fővárosban keresi kenyerét.

Nevezetességei

A nagy, egyhajós barokk stílusú római katolikus templomot gróf Grassalkovich Antal végrendelete szerint 1772–1774 között építették. Bejárata mellett az egyik oldalon Szent András, a másikon Szent János apostol szobra áll – magát a templomot is András apostol tiszteletére szentelték fel. Homlokzati tornya 1945-ben súlyosan megrongálódott, ezért részben újjá kellett építeni: a torony felső része és sisakja 1963-ban készült. Tágas, csehsüveg boltozatos belső terét újabb keletű festmények díszítik. Berendezése késő barokk, illetve kora klasszicista stílusú. Nepomuki Szent János szobra (barokk, 18. századi, az Aranyos-patak és az autópálya-felüljáró hídjának tövében). A szoborhoz közel áll az átalakított és felújított Turbina malom. A malom egykori gépei közül kettő az aszódi Petőfi Múzeumban tekinthető meg. Csárdák: A falu határában áll az 1820-as években épített, népies klasszicista stílusú Kisbagi csárda; a Csintoványi dűlőben, a régi téglavető helyén áll a Csintó csárda. A Csintó csárda közelében fakad a Petőfi-forrás. Bag 600 éves – emlékoszlop, Pannonhalmi Zsuzsa műve (1994). A sumér pecsétnyomó hengert formázó oszlop Bag történetét meséli el hat tételben: őskor, Emese álma, török idők, 1848-49, hagyományos épületek, Muharay-együttes. Ugyancsak a 600 éves évfordulóra állították a turul-szobrot. Az első világháborús emlékművet 1918-ban emelték a világháború áldozatainak emlékére. 1948-ban kiegészítették. A második világháborús emlékmű a templom kertjében áll. A monolit négy oldalába az elesettek neveit vésték be. Régi postaállomás (Neumann-ház) vélhetően 18.ik században épült, 1800. Augusztus 1-én itt pihent meg Kazinczy Ferenc, az akkori Munkács várbörtönbe való szállítása során.

Bagi Muharay Népi Együttes Az együttes 1950-ben alakult, tagjai között vannak gyermekek, felnőttek és idősebbek egyaránt. Az együttes évtizedek óta dolgozik a hiteles néphagyományok és néptánckultúra megőrzése érdekében. Több országban szerepelt már a magyar archaikus örökségek bemutatójaként, küldöttjeként.

Az együttes számos sikert aratott, elismerést, díjat, kitüntetést szerzett. Ilyen a 2003-ban alapított Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Munkáért Díj állami kitüntetés. Több alkalommal ítélték neki a Kiválóan Minősült elismerést is. 2008 decemberében a Pest megye Kultúrájáért kitüntetést vehette át.

Képtár

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Jamrik László (független) 1994–1998: Jamrik László (független) 1998–2002: Jamrik László (független) 2002–2006: Jamrik László (független) 2006–2010: Tóth Gábor (Fidesz-KDNP) 2010–2014: Tóth Gábor (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Jamrik László (független) 2019–2024: Palya Zoltán (független) 2024– : Palya Zoltán (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,4%, református 3,6%, evangélikus 2,5%, felekezeten kívüli 6,3% (20,7% nem nyilatkozott).Bag Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% ukránnak, 0,2% ruszinnak és örménynek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,9% volt római katolikus, 4,5% református, 2,1% evangélikus, 0,4% görögkatolikus, 2,1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 9,5% felekezeten kívüli (39,1% nem válaszolt).Bag Helységnévtár

Jegyzetek

További információk Információk a településről Petőfi Múzeum, Aszód: Galga menti műemlékek Bagfalu.hu: Bag hivatalos honlapja

Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései Kategória:Pest megye települései