Farkas Aladár (Újpest, 1909. március 27. – Budapest, 1981. december 11.) szobrászművész, Munkácsy Mihály- (1950, 1953) és SZOT-díjas (1972), érdemes művész (1971).

Élete Kilencgyermekes család hetedik gyermekeként született. Szülei Farkas Vilmos cipész és Vitriol Heléna (Ilona) voltak.

Művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában kezdte. 1930-tól rendszeresen mintázott. 1937 és 1939 között Párizsban volt, ahol az École des Beaux Arts-on képezte magát, bekapcsolódott a francia munkásmozgalomba, a Francia Kommunista Párt tagja lett. 1939-ben tért haza és a Szocialista Képzőművész Csoporthoz csatlakozott. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt, majd Moszkvába került.Holocaust Survivors and Victims DatabaseMoszkvában dolgozik egy magyar szobrászművész (1945. július 26.) Magyar Nemzet, 1. évfolyam, 70. szám

1946-tól 1948-ig a Magyar Állami Szénbányák kulturális osztályának vezetője és a bányavidéki vándorkiállítások szervezője volt. 1947-ben Nolipa István Pál festővel közös kiállítást rendeztek. 1948-ban részt vett a Képzőművész Szövetség, majd 1949–1950-ben a Képzőművészek Szakszervezete létrehozásában. 1952–1953-ban készítette a koreai nép küzdelmeit megörökítő szoborsorozatát. 1956-tól a munkásőrökről több szobrot, plakettet készített. Gyűjteményes kiállítását 1960-ban az Ernst Múzeumban rendezte meg Háy Károly festővel. 1965-ben a vietnámi háborút kisplasztikai kompozíciókban dolgozta fel, s ebben az évben állította ki műveit az Magyar Nemzeti Galéria. 1966-ban párizsi tanulmányúton volt. 1967-ben Vietnámba utazott Ho Si Minh meghívására.

Munkássága

Pályáját a munkásmozgalmi tevékenység és a művészi alkotás különös egybefonódása jellemezte. Művészi szemléletét, témavilágát munkás származása, politikai beállítottsága, a mindenkori elnyomottak iránti szolidaritás határozta meg. Szobrainak nyugtalan felületével, expresszív formavilágával az 1930-as évek forradalmi romantikáját őrzi, melyek közül talán a legismertebbek a spanyol polgárháború megtorlását jelképpé formáló Spanyol anya (1937) című lendületes kisplasztikája, illetve a direkt szimbólumként értékelt, lépő csontvázat ábrázoló Fasizmus című domborműve. 1945 után a szocialista realizmus jellemzi, főként köztéri műveit, portréit. E politikai jellegű szoborsorozatokban ismét expresszív kifejezéssel (Koreai sorozat, 1952–1953) fogalmazta meg mondanivalóját. 1957-ben a mai Corvinus Egyetem jogelődje, az akkor Marx Károly nevét viselő Közgazdaságtudományi Egyetem egykori rektora, Háy László ötletére elkészítette Karl Marx ülő bronzszobrát, amelyet 1959-ben avattak fel.

Nemzetközi hírnevet a vietnámi háború borzalmait megörökítő szoborsorozatával (1964–1965) szerzett.

Emlékezete bélyegkép|Farkas Aladár és felesége síremléke a Kerepesi temetőben. Saját és Marosits István szobrász alkotása. 2009 márciusában, születése századik évfordulója alkalmából életmű-kiállítással emlékezett meg róla a terézvárosi József Attila Klub. A tárlaton Lucien Hervé a művész munkáiról és műterméről 1983-ban készített fényképeit is kiállították. 2010-ben Hanoiban rendeztek tárlatot műveiből. A Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárában 2011-ben két kiállítással – júniusban életmű-válogatással,Meghívó a Katalisten szeptemberben a vietnámi kisplasztikasorozattalMeghívó az Artportal.hu-n – emlékeztek meg művészetéről.

Díjai, elismerései Munkácsy Mihály-díj (1950, 1953) Szocialista Hazáért érdemrend (1967) Munka Érdemrend arany fokozata (1969, 1975) Érdemes művész (1971) SZOT-díj (1972)

Főbb művei Köztéri szobrai Felszabadulási emlékmű (kő és bronz, Makó, 1948–1949) Labdázó fiú (bronz, Komló, 1954) Marx (bronz, Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1957) Felszabadulási emlékmű (bronz, Nagykanizsa, 1959) Ülő lány könyvvel (kő, Nyékládháza, 1964) Vándor Sándor síremléke (bronz, Kerepesi temető, 1965) Vándor Sándor-emléktábla (vörösmárvány, Budapest, Dózsa György út, 1966) Hintázó fiú mackóval (bronz, Kismaros, 1968) Ho Si Minh (bronz, Budapest, 1970) Sallai–Fürst-emlékmű (bronz, Angyalföld, 1973)

Kisplasztikák, szobrok Anyám (1930) Lány korsóval (műkő, 1934) Ecce Homo (1935) Spanyol anya (1937) Ébredő Afrika (1938) Spanyol anya (1938) Teherben maradt (1938) Fölfelé (1940) Vetkőző nő (1940) József Attila (bronzplakett, 1940) József Attila (Budapest, 1942) Fasizmus (bronzplakett, 1943) Tollforgató (1956–1957) Gall kakas (1968) Neutronbomba (bronzplakett, 1981)

Fontosabb kiállításai Budapest, Csók Galéria (1971; Hincz Gyula festővel) Budapest, Csontváry Terem (1976) Balassagyarmat (1975)

Albumok Vietnám. Farkas Aladár plasztikái (Előszó: Goda Gábor; Magvető, Budapest, 1967) Farkas Aladár (Előszó: Goda Gábor; Corvina, Budapest, 1984) Szobrász vagyok. Farkas Aladár 100 éves (József Attila Művészeti Centrum Közhasznú Alapítvány, Budapest, 2009)

Jegyzetek

Források Artportal.hu

Hivatalos weblap Farkas Aladár hivatalos weblapja: www.farkasaladar.com

Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:Újpestiek Kategória:1909-ben született személyek Kategória:1981-ben elhunyt személyek Kategória:SZOT-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Az OMIKE Művészakció résztvevői Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek