200px|thumb|right|Bulgária és a Bizánci Birodalom 716-ban, a szerződés után
A 716-os békeszerződés egy Bulgária és a Bizánci Birodalom között kötött megállapodás volt. A trónon lévő bolgár kán, Tervel fia, KormeszjTheophanes, ibid., 497 és III. Theodosziosz írta alá.
Előzmények 705-ben az előzött bizánci uralkodó, II. Justinianus megkérte a bolgár kánt, Tervelt, hogy segítsen neki visszaszerezni a trónt. A bolgárok egy fős sereget küldtek, és Justinianus elérte Konstantinápolyt. Tervelt császárrá nevezték ki, nagy mennyiségű aranyat, ezüstöt, ruhákat kapott, valamint megszerezte a Sztara Planinától délre elterülő Zagore régióját. Azonban mihelyst sikerült megszilárdítania helyzetét, megtámadta Bulgáriát, hogy visszaszerezze az elvesztett területeit. Azonban az ankhialoszi csatában vereséget szenvedett, később pedig politikai riválisa letaszította a trónról. Az ellenségeskedés egészen 716-ig tartott, mikor a bolgárok és a bizánciak békeszerződést kötöttek.
Megállapodások
150px|thumb|right|III. Theodosziosz képe
A következők voltak a 716-os békeszerződés főbb pontjai:Theophanes, ibid., 497 A Bizánci Birodalom elismerte a bolgár határokat, köztük az újonnan megszerzett területeket, Zagorét is. A békeszerződésben megállapított határvonal a két ország között Trákiában Mileoninál indultak. Azonban Mileoni pontos helye a szerződésben nincs meghatározva, de minden bizonnyal egy földrajzi fogalomra utal. Konstantin Josef Jireček szerint Mileoni a Szakar-hegység lábánál fekvő Manastir-fennsíkjának egyik csúcsa lehet.Const. Jereek, Beiträge zur antiken Geographie und Epigraphik von Bulgarien und Rumelien в Monatsberichte dir K. Akademie zu A legmagasabb, 590 méteres csúcson egy tipikus bizánci határerődítmény nyomait lehet megtalálni,Бр. Шкорпил, Паметници из Българско. Тракия. София, 1888, стр. 66. s nagyon valószínű, hogy határátkelőként is funkcionált. A határ vonalát egy árok mentén határozták meg, melyet a középkorban "nagy árok néven ismertek". A Mandara körüli lagúnáktól indult északra Debelt romjai felé, s a Marica folyásirányának megfelelően nyugati irányba fordult. Teljes hossza 131 km. Bizáncnak a továbbiakban is éves sarcot kell fizetnie Bulgáriának. A 679-ben Aszparuh és IV. Konstantin között létrejött megállapodást itt megerősítették.Zlatarski, p. 243 Mindkét fél ígéretet tett arra, hogy kicserélik azon foglyaikat, kiket a törvényes uralkodó elleni összeesküvéssel vádoltak. Ezt a pontot III. Theodosziosz erőltette, mert az ő uralma nem volt stabil, és régebben a bolgárok segítettek a felkelőknek, hogy megszerezzék a birodalmi trónt. Javakat csak akkor lehetett exportálni vagy importálni, ha azt állami pecséttel megerősítették. Az iratok nélkül a határon átlépő javakat az állami kincstár javára el lehet kobozni.А. Бер, История всемирной торговли, Москва, 1876, ч. I, стр. 145 A bolgár kereskedők hivatalosan is engedélyt kaptak ara, hogy Európa legnagyobb piacán, Konstantinápolyban kereskedhessenek.
Következmények A békeszerződés Bulgária érdekeit szolgálta, de a bizánciak számára is életképesnek bizonyult. Ez volt az a szerződés, melynek alapján a bolgárok felszabadító seregeket küldtek Konstantinápoly második arab ostromához, s melynek következtében a város közelében megsemmisítő vereséget mértek az arabokra. 719-ben megvonta a bizánci trón új urától, II. Anasztasziosztól a támogatást. A békeszerződés 756-ig volt érvényben, mikor Kormiszos kán díjat követelt az újonnan megépített bizánci határpontért, de a követ kéréseit visszautasították. Ezzel a bizánci–bolgár háborúk hosszú időszaka vette kezdetét, mikor több mint fél évszázadig elhúzódott. A 792-es, 811-es és 813-as kezdeti bizánci sikerek ellenére nagy vereséget szenvedtek. A 813-as verszinikiai csata előtt egy évvel Krum kán felajánlotta a bizánciaknak, hogy ismét léptessék életbe a 716-os békeszerződést.Theophanes Confessor, Chronographia, p. 503 Azonban mivel a szerződés harmadik pontja előírta a hadifoglyok kicserélést, a bizánciak nem mentek bele a megállapodásba.Andreev, J. The Bulgarian Khans and Tsars (Balgarskite hanove i tsare, Българските ханове и царе), Veliko Tarnovo, 1996, p. 31, A bizánciakban még élt a remény, hogy a VII. század második felének számos gyenge és rövid ideig uralkodó bolgár kán után bele tudnak avatkozni a bolgár belügyekbe. Krum halála után egy 815-ben Omurtag bolgár kán és V. Leó bizánci császár egy 30 évig tartó békeszerződést írt alá.
Fordítás
Források
Jegyzetek
Kategória:Bulgária történelme Kategória:Bizánci Birodalom Kategória:Békeszerződések Kategória:716