Beled város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban, a járásszékhelytől 15 km-re, délre található. Közigazgatásilag hozzátartozik Vica község is.

Bár a Dél-Rábaköz központi településének számít, 2647 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa, illetve egy 2018-as adat szerint abban az évben a lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a legkisebb volt.

Fekvése A Rábaköz délnyugati részén fekszik, a Kis-Rába folyása mentén.

A terület többszöri, földtörténeti korszakonkénti süllyedéséből adódóan a beledi téglagyár fejtőjében legalább 3-4 eltemetett, fosszilis talajréteg mutatható ki. A sík vidéket a Rába és a Répce mellékágai agyagos öntései borítják. 1-3 méteres mélységben kavics is található itt, amit a Rába rakott le.

Megközelítése A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, amely a központjától délre halad el, ezen érhető el Csorna, illetve Répcelak-Szombathely felől is. A kisvároson, annak főutcájaként, kelet-nyugati irányban a 8612-es út húzódik végig, amely innen Nagycenk térségéig vezet; keresztirányban pedig a 8606-os út szeli át a belterület keleti részét, az Csorna térségétől húzódik idáig.

A belterületeket elkerülve, szintén nagyjából észak-déli irányban húzódik itt a Kapuvár-Celldömölk közti 8611-es út, Vica városrészen pedig a 8609-es út húzódik keresztül. Vásárosfaluval a 8428-as út köti össze; keleti határszélét érinti még a 8607-es út is.

Távolsági autóbuszjáratok sűrűn közlekednek Kapuvárra, Csornára és Szombathelyre.

A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, amelynek két megállási pontja van itt. Beled vasútállomás a városközpont nyugati szélén helyezkedik el, Vica megállóhely pedig Vica városrész délkeleti peremén.

Története A település a nevét az Osl nemzetségben egykor gyakran előfordult Belud személynévről kapta. Okleveles forrásokban első említése 1230-ra tehető. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok – Ostffyak, Csornaiak, Kanizsayak –, illetve a csornai prépostság voltak. 1536-ban a Nádasdyak, majd 1681-től azEsterházyak birtoka volt.

Az 1594. évi török pusztítás elérte Beledet is, de az újjátelepítés hamarosan megindult. A 17. század elején Cziráky Mózes megszerezte a község nagyobb felét és megalkotta a Cziráky-birtoktestet. A fölaprózott nemesi ingatlanokon pedig a jobbágytalan, egytelkes nemesek kezdtek gyökeret verni.

Beleden a mezőgazdaság mellett jelentős volt a kisipar is. 1874-ben a céhek helyére lépő ipartestülethez 12-féle iparágban 30 mester és segéd tartozott.

Nagy előrelépést jelentett az itt élők számára, hogy az 1891-ben megnyitott Pozsony–Szombathely-vasútvonal Beledet is érintette, hiszen ez nagy jelentőséggel bírt a személy- és áruszállítás területén is. A település szerkezetére is hatással volt, megnyitotta a Rábán túli építkezések sorát.

Beled arculata a XX. század első évtizedekre már városias, polgári jelleget öltött. Boltok sora tarkította a Fő utcát, gazdag közösségi élet bontakozott ki egyletek, körök, asztaltársaságok formájában. A kulturált időtöltést szolgálta a kaszinó, a kávéház és a mozi is.

Az első világháború veszteségei után a második még mélyebben érintette a falut. Szinte minden családnak volt hősi halottja. A városháza melletti emlékmű 64 hadban elesett katona nevét örökíti meg. Az Auschwitzba hurcolt 330 helyi zsidó lakos közül pedig 278-an vesztették életüket a „halálgyárban”.

1983-ban Beledhez csatolták Vica községet.

Szomorú eseménye volt a település történetének, hogy 1990. január 26-án a 16-os oldalszámú, MiG–23UB típusú repülőgéppel repülve a MiG-21 típusról frissen átképzett Reinhardt Róbert százados és az őt a vizsgafeladaton ellenőrző Bakó Ferenc ezredes a repülés 5. percében, Beled mellett lezuhant. A szerencsétlenségben mindketten meghaltak.

Beled 2009. július 1-én városi rangot kapott.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Gombás László (független) 1994–1998: Gombás László (független) 1998–2002: Szalay József (független) 2002–2006: Tompáné Balogh Mária (független) 2006–2010: Tompáné Balogh Mária (független) 2010–2014: Tompáné Balogh Mária Erzsébet (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Major Jenő (független) 2019–2024: Major Jenő (független) 2024– : Major Jenő (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 0,7%, evangélikus 16,3%, felekezeten kívüli 4,1% (22,4% nem nyilatkozott).Beled Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% lengyelnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,5% volt római katolikus, 14,7% evangélikus, 1,1% református, 0,3% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (32,8% nem válaszolt).Beled Helységnévtár

Nevezetességei

A főutcán található Barthodeiszky-kastély a 19. század végén épült Ludwig Schöne német-osztrák építészmérnök tervei alapján. Ma általános iskola működik benne, illetve a helytörténeti kiállítás is itt kapott helyet. A kastélytól nem messze tekinthető meg a 2016-ban felavatott holokauszt-emlékmű, mellyel a körülbelül 360, Beledről elhurcolt zsidó lakosnak állítottak emléket. A kisváros főutcáján álló Kisboldogasszony-templom mai formájában 1863-ban épült romantikus stílusban. Tornya nyolcszög formájú. A magas tornyú evangélikus templom az Árpádkert városrészben, az Árpád téren található, 1805-ben épült. A városháza egy emeletes épülete 1929-ben épült, főhomlokzata később erkéllyel bővült. A vicai városrészben álló római katolikus templom Malomépületek

Rendezvényei

Pünkösdi Fesztivál Glóbusznap Káposztafesztivál Vica városrészben Beledi Majális

Híres emberek Itt született szeniczei Bárány György (1682–1757) evangélikus lelkész. Itt született Pollák Miksa (1868–1944) rabbi, történettudós, Pap Károly író apja, aki az auschwitzi koncentrációs tábor helyi áldozatainak egyike volt.

Érdekesség A város nevét helyileg „Belëd”-nek ejtik, tehát az első „e” nyílt, a második zárt.

Képgaléria

Források dr. Fekete Mátyás: Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) Hivatkozások

További információk Beled Önkormányzatának honlapja

Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:Magyarország városai Kategória:A Rábaköz települései

Kategória:Sopron vármegye települései