A martilapu (Tussilago farfara) az őszirózsafélék családjába tartozó, kora tavasszal, még levéltelen állapotban sárgán virító, nagy levelű gyógynövény. A légzőszervi betegségek kezelésénél alkalmazzák.
Élőhelye, elterjedése
Vízpartok, nedves rétek, árokpartok az élőhelyei. A laza, nedves, anyagos, meszes,Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 170. oldal kavicsos, törmelékes talajt kedveli. Elterjedt egész Európában, Ázsia mérsékelt éghajlatú területein és Észak-Afrikában. Szintén közönséges növény Észak- és Dél-Amerikában, ahova feltehetően a telepesek hurcolták be gyógynövényként Európából. A növény gyakran megtalálható bolygatott helyeken (hulladéklerakók, utak mentén). Egyes országokban invazív fajként tartják számon.Flora of China Vol. 20-21 Page 461 款冬 kuan dong Tussilago farfara Linnaeus, Sp. Pl. 2: 865. 1753. Altervista Flora Italiana, genere Tussilago includes photos and distribution mapsFlann, C (ed) 2009+ Global Compositae Checklist Magyarországon elterjedt, gyakori növény.Bartha D.— Király G. — Schmidt D. — Tiborcz V. — Barina Z. — Csiky J. — Jakab G. — Lesku B. — Schmotzer A. — Vidéki R. — Vojtkó A. — Zólyomi Sz. (szerk. / eds.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza / Distribution atlas of vascular plants of Hungary. — Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó / University of West Hungay Press, Sopron, 329. o.
Megjelenése Évelő növény. Minden száron vöröses pikkelyek, és egyetlen virág található, mely kinyílás előtt a föld felé hajlik. A tőlevelek szívesek, öblösen karéjosak a fonákukon molyhos, fehér színű szőrzettel. A termések barna színűek, rajtuk hosszú, selymes, ezüstös szálak találhatóak.
Virágzás ideje: márciustól májusig.
Alkalmazása A növény pirrolizidin alkaloidokat tartalmaz, amelyek bizonyítottan mérgezők a máj számára.Pirrolizidin alkaloidok a gyógynövénytermelésben Szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.
Belsőleg A martilapulevél (Farfarae folium) forrázata belsőleg befedi és védi a gyulladt nyálkahártyát (bevonószer), csökkenti a köhögési ingert. Légúti gyulladásoknál a sűrűbb váladékot fellazítja, megkönnyíti a köhögést.
Napi dózisa 4-6 g; ebből hideg vagy langyos vizes áztatással készítsünk kivonatot. Egy hónapnál tovább ne alkalmazzuk folyamatosan. Várandós vagy szoptatós anyák nem fogyaszthatják.
Külsőleg Fejfájás ellen, duzzadt lábra a kifejlett leveleket a bolyhos oldalukkal borítsuk a kezelendő területre, gyakran érdemes cserélni.
Külső gyulladásokra, fekélyekre az összezúzott levelek, vagy erős főzetük használható.
Martilapu ellenjavallat: Várandós és szoptató nők, alkoholisták, májbetegek ne használják! Használata ellentmondásos, van ahol alkalmazzák, másutt betiltották.
A martilapu a kultúrában Népies nevei: farkastalpfű, kereklapu, körömfű, körömlapu, lókörmű szattyán, lókörmű szattyu, lóköröműfű, mostohalapu, partilapu, podbál, szamárköröm, szamárlapu, szattyú, tyúkvirág, vajkapu.
Neve latinul (Tussilago) körülbelül annyit jelent hogy „köhögést elűző” (tussis ago).
A népi gyógyászatban a levelét pipába tömve füstölését javasolják az asztmásoknak görcsös köhögés ellen. Ezt a módszert már az ókori görögök is ismerték, Hippokratész is javasolta.
Jegyzetek
Források Varró Aladár Béla: Gyógynövények mint háziszerek, Black and White Kiadó, 2002
További információk Molnár Tamás – Ivanics József: Tanösvény a Sár-hegyen: Martilapu Hazipatika.com : Martilapu Terebess: vadon termő zöldség-gyümölcs: Martilapu HERBATÁR: Időskori panaszok és tünetek kezelése Gyógynövények és felhasználásuk II. Martilapu
Kapcsolódó szócikkek Natúr gyógyteák
Kategória:Őszirózsafélék Kategória:Növényfajok Kategória:Gyógynövények Kategória:Gyomnövények