A 17. század az 1601–1700 közötti éveket foglalja magába. Erre az időszakra esik Anglia és Hollandia felemelkedése, valamint Spanyolország és Portugália hanyatlása.
A század végén Magyarország felszabadul az Oszmán Birodalom uralma alól. 380px|bélyegkép|Európa 1648-ban, a 30 éves háború végén Események Európa Nagyobb változások a filozófia és a tudomány terén, amelyet tudományos forradalomként lehet jellemezni. A század elején zűrzavaros idők Oroszországban. 1602 – A Holland Kelet-indiai Társaság alapítása 1603 – Meghal I. Erzsébet angol királynő, a Tudor-ház utolsó sarja. A trónt Stuart Mária fia, VI. Jakab skót király örökli (→ akiből I. Jakab angol király lesz) – Anglia és Skócia egyesülése. I. Jakab Kálvin angliai követőit, a puritánokat véresen üldözi. 1608 – A Protestáns Unió megalapítása – a Német-római Birodalom protestáns rendjeinek szövetsége 1609 – A Katolikus Liga megalapítása Bajorország vezetésével, válaszul az 1608-ban alakult Protestáns Unióra 1613 – A 16 éves Mihail Fjodorovics Romanov trónra ültetésével megkezdődik az 1917-ig tartó Romanov-korszak Oroszországban 1617–1629: Svéd–lengyel háború. A háború célja a Livónia feletti hatalom, és a kereskedelem felügyelete a Balti-tengeren. 1618 – A csehek, akiknek II. Rudolf 1609-ben felséglevélben biztosította a vallásszabadságot és rendi kiváltságaikat, fegyvert fognak a bécsi udvar abszolutista politikája és az ellenreformáció térhódítása ellen. A Habsburg-ellenes felkelésükkel (prágai defenesztráció) megindul a harmincéves háború, amelyet a 17. század világháborújának is emlegetnek, és Európa minden hatalmát érintette, de a fő hadszíntér Németország lett, amely lakosságnak kb. harmadát vesztette el. 1648: A harmincéves háború és egyben a németalföldi szabadságharc lezárásaként megkötik a vesztfáliai békét 1620 – A Katolikus Liga győzelme a fehérhegyi csatában 1620-1621: Moldvai lengyel–török háború – az Oszmán Birodalom és Lengyelország–Litvánia konfliktusa 1621 – Holland Nyugat-indiai Társaság megalapítása 1632 – A lützeni csatában a svédek legyőzik Wallenstein hadait 1640 – Portugáliában a spanyol uralom ellen felkelés tör ki, amely a portugál Bragança–családot juttatja trónra (→ IV. János). Az új dinasztia szoros és tartós szövetséget köt Angliával, de a politikai támogatás fejében a portugál gazdaság teljesen angol függőségbe kerül. 1640–től: Angol polgári forradalom 1642–1649 Angol polgárháború 1653: Cromwell katonai puccsal szétkergeti a csonka parlamentet, új parlamenttel kísérletezik, majd azt is feloszlatja és a köztársaság életfogytiglani védnökének nyilváníttatja magát II. (Stuart) Károly restaurációja A dicsőséges forradalom (1688) 1644–1669: Kandiai háború – a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között 1648–1653: A Fronde. Franciaországban politikai-katonai megmozdulás. 1648–1654: Kozák–lengyel háború 1645–1676: Alekszej orosz cár. Országát jelentősen megnöveli a lengyelek rovására. A dnyeperi kozákság a lengyelek ellen a cár segítségét kéri és kimondja csatlakozását Oroszországhoz (1654). A lengyel–orosz háborút (1654–1667) az andruszovói béke megkötése fejezi be: a Dnyeper bal partja, Kijev és Szmolenszk Oroszországhoz kerül, a kozákok egyelőre megtartják területi autonómiájukat. Nyikon pátriárka 1653 után görög mintára megreformálja az orosz egyházat. A cár támogatásával sikerül letörnie az óhitű szakadárok (raszkolnyikok) ellenállását. 1652–1654: A hajózási törvény miatt kitört angol-holland háborúban az angol flotta Robert Blake vezetésével már egyenrangú ellenfele a Tromp és Ruyter vezette holland hajóhadaknak. Hollandia kénytelen a törvényt tudomásul venni. 1655–1660: Északi háború – Lengyelország–Litvánia és Svédország küzdelme, amelybe más államok is bekapcsolódnak 1658: I. Lipótot német-római császárrá koronázzák (uralkodik 1705-ig) 1659: A pireneusi békével véget ér az 1635 óta tartó francia–spanyol háború 1665–1667 – A második angol-holland háború 1666 – A nagy londoni tűzvész 1667–1668: XIV. Lajos első hódító háborúja: Belgium megszerzése a spanyoloktól; devolúciós háborúnak nevezik 1668 – Az aacheni békeszerződés 1668: Véget ér az 1640 óta tartó portugál-spanyol háború, mellyel Portugália függetlenné válik 1661–1683 – Colbert, XIV. Lajos minisztere következetesen érvényesíti a merkantilizmus elméletét 1672 – az oszmánok elfoglalják Podóliát Lengyelországtól. Az Oszmán Birodalom, kevéssel összeomlásának kezdete előtt, eléri legnagyobb kiterjedését
1672–1679: A francia–holland háború 1679 – A nijmegeni szerződés 1676–1681 – Orosz–török háború Ukrajna birtokáért 1681 – XIV. Lajos az ún. reuniós kamarák ítélete alapján elfoglalja a német-római birodalomtól Strasbourgot és Elzász jelentős részét 1683–1684: Francia–spanyol háború 1684 – A törökellenes Szent Liga létrehozása (ld. még: A Szent Liga háborúja) 1685 – XIV. Lajos a fontainebleau-i ediktummal végső csapást mért a hugenottákra. A protestánsok százezrei vándorolnak ki Hollandiába és német területre, elsősorban Poroszországba; ezzel a Colbert által fellendített francia gazdaságot súlyos csapás éri. 1688–1697: a pfalzi örökösödési háború: XIV. Lajos hódító háborúja Pfalz megszerzésére, amelyet hadai teljesen elpusztítanak. Hatalmas francia-ellenes koalíció alakul (előzménye az augsburgi liga). 1697 – A rijswijki békeszerződés
Kultúra, társadalom 1606 – Kialakult az opera műfaja. Megrendezik Rómában az első szabadtéri operaelőadást 1608 – Németalföldön forgalomba kerül az első csekk. 1687 – Isaac Newton publikálja a Principiát ("a természetfilozófia matematikai alapjai") 1698 – Oroszországban minden szakállas férfit adó fizetésére köteleznek 1700 – Berlinben a hajadon nőkre vetnek ki adót 1700 – Leibniznek, a kor egyik legnagyobb tudósának közreműködésével megalakul Berlinben a Tudományos Társaság, a Porosz Tudományos Akadémia elődje
Magyarság
1604 – Bocskai István hajdúkat felfogadva száll szembe a Habsburgokkal 1604 Bocskai győzelmet arat Álmosd és Diószeg között a császári seregek fölött 1605 végétől letelepíti a hajdúkat 1606 – Megkötik a bécsi békét I. Rudolf és Bocskai között 1606 – A zsitvatoroki béke lezárja a tizenöt éves háborút 1610–11 – Erdélyi belháború 1612–13 – Erdélyi–török háború 1613–1629 – Az Erdélyi Fejedelemség aranykora Bethlen Gábor alatt
1615 – A nagyszombati béke Bethlen Gábor fejedelem és II. Rudolf császár között. A császár biztosítja Erdély függetlenségét. 1620 – 1621 – Bethlen Gábor Habsburg-ellenes hadjárata 1622 – Bethlen Gábor a nikolsburgi békében megkap hét felső-magyarországi vármegyét 1626 – Bethlen Gábor belép a Habsburg-ellenes protestáns hatalmak westminsteri szövetségébe 1635 – Pázmány Péter megalapítja a nagyszombati egyetemet 1643 – I. Rákóczi György csatlakozik a Habsburg-ellenes szövetséghez 1645 – A linzi békében Rákóczi megkap hét felső-magyarországi vármegyét, valamint szabad vallásgyakorlatot a magyar korona minden alattvalójának 1657 – II. Rákóczi György erdélyi fejedelem – a svédekkel szövetségben – megindul seregével Lengyelország ellen, a trónra jutás reményében. Az erdélyi csapatok be is veszik Krakkót, majd II. Rákóczi György erdélyi és svéd hadak élén bevonul Varsóba. Az otthon maradt erdélyi rendek a török fenyegetés hatására II. Rákóczi Györgyöt lemondatják a trónról, helyébe Rhédey Ferencet választják. 1657 – I. Lipót német-római császárt Magyarország királyává koronázzák (1705-ig uralkodik) 1660 – Szejdi-dúlás – nagy pusztítást okozó török-tatár támadás Magyarország tiszántúli területein és Erdélyben - A törökök elfoglalják Váradot (Nagyvárad) 1663-1664 – Habsburg–török háború 1664 – A szentgotthárdi csata – A keresztény csapatok összecsapnak a törökökkel és elsöprő győzelmet aratnak 1664- Zrínyi Miklós téli hadjárata 1664 – A vasvári béke megkötése 1667 – A Habsburg-ellenes Wesselényi-összeesküvés 1678 – Thököly Imre csatlakozik a Habsburg-ellenes felkelőkhöz 1683 – A császári csapatok megkezdik a törökök kiűzését 1686 – Buda visszafoglalása a törököktől 1687 – Nagyharsányi csata – a császári csapatok legyőzik a törököket 1687 – Az országgyűlés lemond az Aranybullában biztosított ellenállási jogról, valamint a királyválasztás jogáról, és elismeri a Habsburg-ház férfiágának trónöröklési jogát 1690 – Az önálló Erdélyi Fejedelemség felszámolása 1691 – A Diploma Leopoldinum elfogadása a fogarasi országgyűlésen. E hitlevél szerint intézték Erdély belügyeit több mint százötven éven át, 1848-ig. 1697 – Hegyaljai kuruc felkelés 1697 – A Savoyai Jenő vezette császári csapatok döntő győzelmet aratnak a zentai csatában a törökök felett 1699 – A karlócai béke megkötése. A béke az 1683–1697-es, a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző osztrák-oszmán háborút zárta le, amely az utóbbiak vereségével zárult.
Kultúra 1635 – Pázmány Péter esztergomi érsek megalapítja a Nagyszombati Egyetemet 1646 – Zrínyi Miklós megírja a Szigeti veszedelmet 1650 – 1654 – Comenius cseh pedagógus, "a nemzetek tanítójának" tevékenysége Sárospatakon 1655 – Utrechtben megjelenik Apáczai Csere János Magyar encyclopaedia című műve 1657 – Kisdi Benedek egri megyés püspök megalapítja a kassai egyetemet
Amerika
Holland kísérlet Brazília gyarmatosítására 1607 – James Fort néven az első tartós angol megtelepülés Virginiában. Megkezdődik az angol gyarmatosítás Észak-Amerikában. 1608 – A franciák megalapítják Québecet a Szent Lőrinc-folyó völgyében. A francia gyarmatosítás kezdete Észak-Amerikában. 1621 – Holland Nyugat-indiai Társaság megalapítása 1626 – A hollandok megalapítják Új-Amszterdamot (New Yorkot) 1630 – Az angol puritánok megalapítják Bostont 1664 – York hercege elfoglalja a holland birtokokat: Manhattan szigetét és a Hudson völgyét 1682 – A Mississippi folyásának alsó völgye francia birtok, amelyet az uralkodó tiszteletére Louisianának neveznek el 1682-1683 – Az angol uralkodó engedélyével a kvéker William Penn megalapítja Philadelphiát
Ázsia, Óceánia
1602 – A Holland Kelet-indiai Társaság alapítása 1603 – Japánban a Tokugava Iejaszu magához ragadta a hatalmat, és megalapítja a Tokugava-sógunátust, amely 1868-ig hatalmon maradt A század első felében Japán elzárkózik a Nyugattól 1640 körül – Koreában a "zárt kapuk politikájának" kezdete 1642–1644 – A. J. Tasman holland hajós felfedezi Tasmaniát, Új-Zélandot, a Tonga- és Fidzsi-szigeteket 1644 – Kínában parasztfelkelések sorozata megdönti a Ming-dinasztia uralmát Pekinget a mandzsuk foglalják el, és 1681-ig egész Kínát egyesítik uralmuk alatt
1647 – Indiában elkészül a Tádzs Mahal, „a paloták koronája” 1648 – Szibéria az orosz cár adófizetője lesz 1656–1661 – Mehmed Köprülü nagyvezír átmenetileg újra ütőképessé teszi az oszmán birodalmat a korrupció megfékezésével és a hadsereg fegyelmének helyreállításával. 1661 – Mumbai (Bombay) az angolok kezére kerül 1658–1707 – Aurangzeb, az indiai mogul császárság utolsó nagy uralkodója 1674 – A franciák kereskedelmi telepet hoznak létre Indiában
Afrika 1621 – Holland Nyugat-indiai Társaság megalapítása 1652 – Kaapstadt holland gyarmat alapítása Dél-Afrikában
Irodalom
Vallás 1640 – Jansenius németalföldi katolikus teológus Augustinus c. posztumusz munkája elindítja a janzenizmus vallási mozgalmát.
Találmányok, felfedezések A 16-17. század fordulója: mikroszkóp és a teleszkóp. Mechanikus számológép építése (Pascal). William Harvey felfedezi a vérkeringést Anton van Leeuwenhoek felfedezi a mikrobákat Johannes Kepler felfedezi a bolygómozgás törvényeit Galilei természettudós védelmébe veszi Kopernikusznak a római egyház által 1616-ban index-re helyezett tanítását. (1633-ban az inkvizíció tanai visszavonására kényszeríti.) Az ingaóra feltalálása. A barométer, a gőzkukta feltalálása. Denis Papin elsőként szerkeszti meg a dugattyús gőzgépet (1690) Az ágyú és a lőpor technológiájának fejlődése. A fénysebesség első megmérése (1676)
Híres személyek Magyarok