bélyegkép|balra|270px|Simonyi Károly sírja a Farkasréti temetőben
Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – Budapest, 2001. október 9.) mérnök, fizikus, tudománytörténész. Kossuth-díjas (1952, Selényi Pállal megosztva) és Állami díjas (1985) kiemelkedő tudós-tanár, az MTA rendes tagja (1994). Charles Simonyi édesapja. Munkásságát 1998-ban a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították.
Életrajz Tízgyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként született. Édesapja – aki a falu bírája is volt – születése előtt néhány hónappal meghalt. Már az alsóbb iskoláit kiemelkedő eredménnyel végezte, ezért a falu plébánosa, Kapuy Elek segítette a továbbtanulását. Titokban beíratta a győri Bencés Gimnáziumba, majd felkutatta egyik gazdagabb rokonát, Simonyi–Semadam Sándort, aki támogatta Simonyi Károly tanulmányait. A III. kerületi magyar királyi állami Árpád főgimnáziumban tanult. Az évkönyvek szerint 1933-ban VIII. osztály kitűnő tanulója. Később Simonyi-Semadam Sándor lánya, Erzsébet és a lány férje Mayer Miksa (a Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa) vette magához őt, majd később Ernő bátyját is. A mérnök adta kezükbe a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. Az anyagi jólét miatt lelkiismeret-furdalása volt, és ezért próbálta lehetőségeit minél jobban kihasználni.
Érettségi után egyszerre két egyetem nappali tagozatos hallgatója lett: 1940-ben a Műegyetemen gépészmérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. A Műegyetem villamosgépek tanszékén lett tanársegéd, majd 1942-től a Bay Zoltán vezette atomfizika tanszékén volt tanársegéd, ahol a lőelemképző-radaron dolgozott. A világháború alatt amerikai hadifogságba esett, majd átadták őt a szovjeteknek; így került egy Rosztov melletti hadifogolytáborba. Jelentősen lefogyva érkezett haza. 1946 február-márciusában részt vett a Bay által vezetett Hold-radar-kísérlet elméleti előkészítésében.
1948-tól négy éven át vezette a Műegyetem soproni Erdő-, Bánya- és Kohómérnöki Kara elektrotechnikai tanszékét, ahol 1951-ben megépítette az első, 700 kV feszültséget előállító Van de Graaff-generátor működtette magyar részecskegyorsítót: ezért a munkáért 1952-ben Kossuth-díjat kapott. Ezt a gyorsítót 1952-ben Budapestre, a Központi Fizikai Kutatóintézet 3-as épületébe szállították; Simonyit az Atomfizikai Osztályt vezetésével bízták meg. A gyorsító – melynek feszültségét Csillebércen 1 millió voltra növelték – napjainkban az ELTE Fizikai épületében, a Pázmány Péter sétányon van kiállítva.
none|bélyegkép|180px|A Simonyi-féle Van de Graaff-generátor az ELTE-n none|bélyegkép|440px|A kiállított tárgyat leíró tábla
bélyegkép|jobbra|Neve a forradalmi bizottság tagjainak emléktábláján, a Műegyetemen
1949-ben létrehozott Villamosmérnöki karon 1952-től alapítója és vezetője volt a BME elméleti villamosságtan tanszékének és a KFKI atomfizikai osztályának. A KFKI-ban párhuzamosan folyt a részecskegyorsító építése és az elméleti felkészülés az atomfizikai kutatásokra. Simonyi a fúziós energiatermelés lehetőségeit és korlátait vizsgálta. Később a KFKI egyik igazgatóhelyettese Kovács István igazgató és Jánossy Lajos igazgatóhelyettes mellett. 1956 májusában a KFKI ügyvezető igazgatója lett. 1956-ban megválasztották a KFKI forradalmi bizottsága elnökének. A forradalom alatt az intézményben nem történt rendbontás.
A forradalom után nem kapta meg azt a támogatást, amire szüksége volt (osztályvezetővé minősítették vissza) ezért – ahogy ő fogalmazott: egy kis kajánsággal – 1957. december 31-én lemondott a KFKI osztályvezetői posztjáról, és visszatért tanszékére. A hetvenes évek elején az általa alapított BME Elméleti Villamosságtan tanszékének tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült. Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást, az egyetem St. épületének 216-os szobájába került. Ez tette lehetővé egy előadássorozat során körvonalazódó, legismertebb könyvének, A fizika kultúrtörténetének a megírását, amelyért 1985-ben Állami Díjat kapott.
Később az egyetemi felvételi feladatokat kitűző bizottság elnökének kérték fel. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia – tiltakozása ellenére – soraiba választotta. 1998-ban elnyerte Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díjat. 2000-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetést kapott.
Mindig szót emelt a természettudományos és a humán kultúra szétválasztása ellen. Ebben a tekintetben barátjához, Németh Lászlóhoz hasonlóan gondolkodott.
Simonyi alapította a Természet Világa Természet–Tudomány diákpályázatának A kultúra egysége különdíját.
Családja Felesége, Zsuzsa, francia–spanyol szakos tanárnő. Két fia született: Károly programozó mérnök, Tamás építőmérnök. Károly középiskolás korában került külföldre, később vezető szakemberként, Charles Simonyi néven járult hozzá a Microsoft sikeréhez.
Díjai, elismerései Kossuth-díj (1952) Állami Díj (1985) a BME díszdoktora (1991) Tudományos Újságírók Kamarája – Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díj (1996) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997) Magyar Örökség díj (1998) Akadémiai Aranyérem (2022)
Kapcsolódó szócikkek Simonyi Károly-díj Simonyi Károly Szakkollégium 2013. október 1-jén felvette a nevét a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara Simonyi Károly Műszaki Faanyagtudományi és Művészeti Kar néven. 142275 Simonyi, a 142275 sz. kisbolygó viseli a nevét
Könyvei Könyvei több nyelven megjelentek. Az Elméleti villamosságtan c. tankönyvét német nyelvterületen ma is használják. "A fizika kultúrtörténete" c. művét a magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították (1998).
Elméleti villamosságtan (1951, 1967, 1981) Villamosságtan (1954, 1957 – két kötetben, 1967) Magyar-kínai elektrotechnikai szótár (1962) Elektronfizika (1965, 1980) Elméleti villamosságtan példatár (társszerző, 1967) Physikalische Elektronik (1972) Villamosságtan. Negyedik, átdolgozott kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, (1973) A fizika kultúrtörténete; 1978, 1981, 1986, 1998, 2002 Az információtechnika fizikai alapjai – Elektronfizika (társszerző, 1997) A magyarországi fizika kultúrtörténete – XIX. század (2001) A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig; 5. jav., bőv. kiad., Akadémiai, Budapest, 2021
Emlékezete 2002-ben avatták fel az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság épületének parkjában található emléktáblát, amely Bondor István alkotása.
2003-ban avatták fel egykori munkahelyén, a KFKI campus 3. épület bejáratánál található emléktáblát.
2004-ben állították fel mellszobrát szülőhelyén Egyházasfalun, az általános iskola kertjében, amely Veres Gábor szobrászművész alkotása.
2011-ben avatták fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épületének második emeletén, a róla elnevezett előadóterem közelében található emléktáblát, amely szintén Veres Gábor szobrászművész alkotása.
1951-ben az első Magyarországon épített gyorsító emlékére állított márvány emléktábla a Soproni Egyetem B épület Fizika Intézet falán található.
A KFKI egyik utódintézményében, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban, 2013-tól minden év októberében megrendezik a Simonyi-Napot, amelyen tudományos előadások hangzanak el, megkoszorúzzák a KFKI campus 3. épület bejáratánál található Simonyi emléktáblát, valamint átadják a Györgyi Géza-díjat.
Nevét viseli a Simonyi Károly-díj, a Simonyi Károly Szakkollégium, és a Simonyi Károly Szakkollégiumi Rádióamatőr Klub. A Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar 2013-2021 között Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar nevet viselte.
Nevét viseli a Naprendszer kisbolygóövében található 142275 Simonyi kisbolygó.
Jegyzetek
Lábjegyzetek
Források Staar Gyula: De mi az igazság... Beszélgetések Simonyi Károllyal, Közlöny- és Lapkiadó, Bp, 1996 (Hat interjú 1979 és 1996 között) Radnai Gyula: Simonyi Károly (1916–2001) BME-OMIKK: Simonyi Károly (1916–2001) Fizikai Szemle 2001/10. 322. o.: Simonyi Károly 1916–2001 Erdősi Gyula. Simonyi Károly élete - Deus ex Machina - Nincsenek véletlenek.
További információk
Staar Gyula: Simonyi Károly, a legendás műegyetemi professzor Staar Gyula: Gyorsítók Sopronba és Csillebércre , Fizikai Szemle, 2011, 6. szám Kostka Pál: Simonyi Károly Gyorsítói , Fizikai Szemle, 2003, 2. szám Simonyi Károly Szakkollégium (BME) muszakiak.hu – híres magyar fizikusok Karoly Simonyi (English biographical sketch) „A professzor” – Simonyi Károly (video, 52 perc) Staar Gyula: Megszállottak. Öt magyar fizikus; előszó Vekerdi László; Typotex, Budapest, 1991 Staar Gyula: De mi az igazság... Beszélgetések Simonyi Károllyal; Közlöny- és Lapkiadó, Budapest, 1996 Simonyi Károly munkássága, különös tekintettel a soproni évekre, 1948–1952; szerk. Szemerey Tamás, közrem. Csóka Levente; 2. bőv., jav. kiad.; NYME Faipari Mérnöki Kar, Sopron, 2007 (A Faipari Mérnöki Kar nagyjai) Az iskolateremtő Simonyi Károly professzor; szerk. Erdősi Gyula, Kádár Katalin; Pontus, Budapest, 2011
Kategória:Magyar fizikusok Kategória:Magyar villamosmérnökök Kategória:Magyar fizikatanárok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar tankönyvírók Kategória:Magyar tudománytörténészek Kategória:Akadémiai aranyérmesek Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Állami díjasok Kategória:1916-ban született személyek Kategória:2001-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Az Év Ismeretterjesztő Tudósa díjasok Kategória:Az 1956-os forradalom szereplői Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei Kategória:Prométheusz-érmesek Kategória:Az Óbudai Árpád Gimnázium diákjai