III. (Nagy) Béla (Esztergom, 1148 körül – Székesfehérvár, 1196. április 23.) Magyarország és Horvátország királya 1172 és 1196 között. Apja II. Géza király (Vak Béla király fia), anyja Eufrozina királyné (I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem leánya). Első felesége Châtillon Anna, második felesége Capet Margit volt.
Korának egyik leggazdagabb európai uralkodója volt. A hagyomány nevéhez köti a magyar állam egyik legsikeresebb korszakát: részben a Bizáncban, a császári trón várományosaként szerzett tapasztalatainak, részben pedig saját tehetségének és bölcsességének köszönhetően sikerült felvirágoztatnia a gazdaságot és a kultúrát, lépéseket tett az írásbeliség általánossá tétele irányába, sikeres külpolitikájának eredményeképp pedig a Magyar Királyság befolyási övezete is gyarapodott. Huszonnégy esztendős uralkodásának végére a Magyar Királyság vált az egyik vezető hatalommá Dél-Közép-Európában. Regnálása tehát sok tekintetben az Árpád-kor csúcspontját jelentette.
Övé az egyetlen épségben fennmaradt királysír azon 15 uralkodói sír közül, amelyek a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika romterületén találhatók.III. Béla vagy Kálmán? – A székesfehérvári királysír , rubicon.hu A királyt első felesége mellé temették uralkodói jelvényekkel ellátva. A sírt 1848 decemberében Érdy János régész tárta fel.
Gyermekkora és a bizánci évek Esztergomban született 1148-ban vagy 1149-ben. Születésének pontos ideje ismeretlen, de egy, a bizánci útjáról szóló krónikabejegyzés alapján nagyjából ki lehet következtetni. Apja II. Géza magyar király, Álmos herceg unokája, anyja Eufrozina, I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem leánya volt. A négy fiú közül ő volt a harmadik, három fivérén kívül még négy lánytestvére is volt.
A fiatal Béla 1161 körül horvát–dalmát herceg lett, miközben testvére, István volt a trónörökös. Apjuk azt kívánta elérni, hogy ne folytatódjanak az országban a belső viszályok. Géza király halálát követően azonban nagybátyjaik, István és László a bizánci császár, I. Manuél támogatásával ellenkirályként léptek fel III. István uralma ellen. Elsőként László ült trónra II. László néven, akit féléves uralkodás után megmérgeztek, így István (IV. István) fejére szállt a korona. A magyar belviszály akkor vett fordulatot, amikor 1163. június 6-án a főváros, Székesfehérvár mellett III. István seregével legyőzte IV. Istvánt és támogatóit. Ezután az ellenkirály Bizáncba menekült a császár támogatásában bízva. A látogatás eredményeképp Manuél sereggel indult Magyarország felé, az összecsapások azonban elmaradtak, mivel III. Istvánnak sikerült kiegyeznie a császárral. Béla herceg ekkor került Bizáncba, ahol felvette a görög Alexiosz nevet és eljegyezte a császár Mária nevű leányát. I. Manuél olyannyira tisztelte és szerette Bélát, hogy külön címet is létrehozott számára: ő lett a császár első embere, a deszpotész (a címet kifejezetten Béla számára hozta létre a császár). 1165-ben az uralkodó fiúgyermek hiányában, látva a magyar herceg tehetségét, trónjának várományosává is megtette őt.
Manuél császárnak azonban később váratlanul fia született, emiatt pedig Bélát megfosztotta méltóságától, jegyességét felbontotta. Kárpótlásul a császárné féltestvérét, Châtillon Anna antiókhiai hercegnőt adta hozzá 1170 körül. Béla ezután Manuél oldalára állt testvére, III. István ellenében.
Hatalomra jutása bélyegkép|balra|III. Béla király arcrekonstrukciója a Magyarságkutató Intézet kiállításán (Gábor Emese, 2023) Miután bátyja, III. István 1172. március 4-én 25 évesen, feltehetően mérgezésben meghalt, hívei Bélának ajánlották fel a magyar koronát. 1172 tavaszán hazaérkezve be is jelentette jogos trónigényét, de szembesülnie kellett azzal, hogy Bizánchoz fűződő kapcsolatai miatt közel sem teljes a támogatottsága. Egyesek – például anyja, Eufrozina királyné is – öccsét, Gézát látták volna szívesen a trónon, ezért Bélának nem maradt más választása, félre kellett állítania családjának tagjait is. Nemsokára adódott egy alkalom: Géza herceg és az anyakirályné vezetésével lázadás tört ki, amelynek leverése után a bűnösöket, köztük tehát anyját és testvérét börtönbe záratta. Az anyakirálynét később a Szentföldre száműzte, öccsét pedig csak 1189-ben engedte szabadon, akkor is második felesége, Capet Margit közbenjárására és a keresztes seregek érkezése miatt.
A bizánci kötődés miatt azonban más problémákkal is szembesülnie kellett: Bánfi Lukács esztergomi érsek nem volt hajlandó megkoronázni a „bizánci kémet”, Béla ezért kénytelen volt közvetlenül III. Sándor pápa segítségét kérni. A pápa utasította a szintén tartózkodó, ám közel sem olyan elutasító I. István kalocsai érseket a koronázásra, emellett pedig felruházta minden joggal, hogy „az esztergomi egyház tekintélyének mindenféle sérelme nélkül” Magyarország törvényes királyává kenhesse a lassan egy éve a trónon ülő herceget. A koronázás 1173. január 13-án történt Székesfehérvárott.
Uralkodása bélyeg|264px|III. Béla magyar király, Josef Kriehuber litográfiája Moritz von Schwind, 1828 k. kiadott műve alapján balra|bélyegkép|III. Béla király az Árpád-sávos piros-fehér csíkos zászlót tartja (Képes krónika) Béla trónra jutásával a rend helyreállt és az ország közeli kapcsolatba került Bizánccal. Ennek egyik legfontosabb bizonyítéka, hogy Béla 1176-ban csapatokat küldött I. Manuél megsegítésére Ampud nádor és a Rátót nembeli Leusták erdélyi vajda vezérletével. Bár Bizánc a magyar és antiókhiai támogatás ellenére elbukott a szeldzsuk Ikóniumi Szultánsággal szemben a müriokephaloni ütközetben, a bizánci-magyar szövetség I. Manuél 1180-as haláláig fennállt.
Uralkodása során amellett, hogy a kelet császárával, a bizánci uralkodóval jó kapcsolatot ápolt, mindvégig következetes nyugat- és pápabarát politikát is folytatott, amely eredményeképpen megszerezte a főpapság támogatását. A pápasággal fenntartott jó kapcsolat okán többször összetűzésbe került Barbarossa Frigyes német-római császárral. A nyugati kapcsolatok erősödésének köszönhetően Béla idejében egyre többen tanulhattak külföldi egyetemeken, köztük a rejtélyes krónikás, Anonymus is. A francia-magyar kapcsolatok erősödését jelzi a ciszterci rend magyarországi szerepének erősödése (a franciaországi anyakolostorokra támaszkodva) is, akiknek III. Béla széles kiváltságokat biztosított a már meglévő és az újonnan alapított apátságoknak (Cikádor, Pilis, Pásztó, Zirc, Szentgotthárd, Kerc). A ciszterciek megerősödésüket elsősorban a király befolyásos feleségének, a francia származású antiókhiai hercegnőnek, Châtillon Annának köszönhették.
I. Manuél császár 1180-ban bekövetkezett halálát követően Béla fordított a Bizánccal folytatott politikán, és visszafoglalta a Magyar Királyság horvátországi és szerémségi területeit, sőt, visszaszerezte Dalmáciát és a Velencei Köztársasággal szemben védnöksége alá vonta Zára városát is. Hadai később befolyásuk alá vonták Szerbiát és Bulgária egyes részeit is, ezzel Magyarország felváltotta a bizánci dominanciát a Balkánon.
bélyegkép|jobbra|270px|Magyarország III. Béla idején
Uralkodása alatt, az 1190-es évekre a királyi kancellária oklevéladási gyakorlata megszilárdult, a közhiedelemmel ellentétben azonban 1181-ben nem rendelte el a király előtt tárgyalt ügyek írásba foglalását.Kubinyi András: Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén, In: Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. sz. 59–121. o.Halász János: III. Béla "írásbeliséget elrendelő" 1181-es oklevelének historiográfiája és egyes tartalmi kérdései. In: Turul, 95. kötet (2022), 3. füzet, 97–106. o. Uralkodásának idején keletkezett az első nagyobb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés, illetve ebben az időben végezte jegyzői munkáját „P. mester”, a már említett Anonymus is, aki a Gesta Hungarorum szerzője volt. Számos más ambiciózus fiatalhoz hasonlóan ő is a királynak köszönhette, hogy Párizs neves egyetemén végezhette tanulmányait.
bélyegkép|jobbra|270px|III. Béla király megalapítja a szentgotthárdi apátságot (id. Dorfmeister István festménye) bélyegkép|jobbra|250px|III. Béla királyi pecsétje
Legidősebb fiát, a nyolcéves Imrét 1182. május 16-án Esztergomban ifjabb királlyá koronáztatta, ezzel nyomatékosítva, hogy csakis ő követheti majd a trónon.
Első felesége, az antiókhiai Anna 1184-ben meghalt. Két évvel később, 1186-ban újranősült, második felesége Capet Margit, II. Fülöp Ágost francia király testvére lett. Ugyanebben az esztendőben elfoglalta Halicsot, felelevenítve ezzel Könyves Kálmán hódítási politikáját, de a fejedelemséget csupán két évig tudhatta birtokában.
1185-ben a király a hagyományokhoz híven Székesfehérvárott ünnepelte Szent István napját, viszont ez az év abban különbözött a többitől, hogy lejegyezték a székesfehérvári törvénylátó napok megtartását. Ez a legrégebbi írásos bizonyíték a törvénylátó napok létéről. A magyar történelemben ezek a törvénylátó napok rendkívüli szereppel bírnak, hiszen belőlük alakult ki a mai országgyűlés.
1185–1186-ban keletkezett az első kimutatás a magyar királyi jövedelmekről. Ebből a kimutatásból kiderül, hogy III. Béla éves bevétele egy szinten állt az angol és a francia királyéval, és csak a bizánci és a német-római császár bevételei voltak nagyobbak a korabeli Európában.
1189-ben Barbarossa Frigyes német-római császár látogatásakor a királyné kérésére kiengedte a fogságból Géza herceget, aki beállt a Barbarossa által vezetett keresztesek közé. A fősereghez csatlakozó magyar keresztesek élére maga a királyné állt. A királyi pár Barbarossát (akivel Béla jó vatikáni kapcsolatai miatt többször is összetűzésbe került) olyan pompás vendéglátással fogadta, hogy a császár fia később a palermói palota freskóján is megemlékezett a magyarországi látogatásról.
1190 körül ő alapította a Nagyszebeni prépostságot, mely az addig Erdélyben letelepedett németeket volt hivatott összefogni egy egyházi elöljáróság alatt.
1192-ben az ő szorgalmazására emelte a szentek közé III. Celesztin pápa I. László királyt, az első magyar szentek (I. István, Imre herceg és Gellért püspök) avatóját.Tarján M. Tamás: III. Béla király halála, https://rubicon.hu (A letöltés ideje: 2022. december 30.) Béla ekkor ígéretet tett keresztes hadjárat vezetésére a Szentföldre.
Gazdaságpolitikája Uralkodása alatt a királyi jövedelmekben a természetbeni juttatások mellett egyre nagyobb szerepe lett a pénzben, illetőleg veretlen ezüstben befolyó jövedelmeknek. Teret kapott az árutermelés és a pénzgazdálkodás néhány eleme is.
Pénzreformja A Könyves Kálmán idején még jó minőségű, ám az egyre sűrűbb időközönként szedett lucrum camerae miatt III. Béla uralkodására elértéktelenedő magyar pénzek helyére értékálló érméket kellett forgalomba hozni. Béla az új, jó minőségű ezüstérmék mellett azonban alacsony értékű pénzeket is veretett: megjelentek az első és az Árpád-ház történetében utolsó színréz dénárok. Ez a lépés a korabeli Európában egyedülállónak számított, hiszen abban az időben szinte kizárólag ezüstpénzeket, vagy ezüst-réz ötvözeteket volt szokás alkalmazni. III. Béla rézdénárjai bizánci mintára készültek ismeretlen okból. Bizáncban az európainál, azon belül tehát a magyarországinál is jóval fejlettebb és bonyolultabb, lépcsőzetes pénzrendszer létezett, melyben szükség volt kis értékű váltópénzekre, Magyarországon viszont a korábban említett pénzforgalmi visszaesés és pénzromlás miatt egyáltalán nem volt indokolt az olcsó rézpénzek használata. Lehetséges, hogy Béla tervezte egy, a Bizáncihoz hasonló, magasabb színvonalú pénzrendszer bevezetését a Magyar Királyságban.Pénztörténet – A XII. század magyar pénzverése
Pénzei
III. Béla rézdénárjaiból kétféle került forgalomba. Az egyik érme bizánci stílusú, ezek előlapján két királyalak, hátlapján pedig Szűz Mária látható. A másik érme kufikus stílusú, azokon az arab írást utánzó értelmetlen jelek láthatók.
Az ő ezüstdénárjain jelent meg elsőként a címerpajzsban látható kettőskereszt-ábrázolás, amely mára egyik legfontosabb nemzeti jelképünkké vált.
Bevételei