Borhalom () település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Munkácstól észak-északnyugatra, Szerednyétől keletre, Beregszőlős, Nagymogyorós és Gombás közt fekvő település.
Nevének jelentése Olyan hely, ahol szemes terményt termesztenek.
Története Borhalom nevét 1360-ban említették először „Boboviscse” formában.
1690-ben „Bubulisca” néven írták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUBULISKA. Bubovitz, Babavesze. Orosz falu Bereg Vármegyében, a’ Munkátsi Uradalomban, földes Ura a’ Csernelyi Klastrom, határja, ha nem trágyáztatik, egyebet nem terem zabnál, szorgalmatos trágyázással pedig rozsot is bőven hoz; Munkáts Mező Városától a’ hol vagyonnyait pénzé teheti, három órányira vagyon, saját szőleji is vannak, a’ hol meglehetős borok teremnek; mivel határja soványos, és réttyei is sásos szénát hoznak, ’s legelője is szoross, harmadik Osztálybéli.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bubuliska, (Bobovisti), orosz falu, Beregh vmegyében, ut. p. Munkácshoz északnyugotra 1 1/2 mföld. 654 görög kath., 5 zsidó lak. Paroch. templom. Földe trágya után rozsot is terem; bora jó; szénája sásos; legelője szűk. F. u. a cserneki basiliták.”
1910-ben „Borhalom” formában említik. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott.
Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1920 és 1938 között „Bobovisce” néven írták. 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége 1910-ben 859 lakosából 9 magyar, 25 német, 825 ruszin volt; ebből 833 görögkatolikus, 24 izraelita volt.
Jegyzetek
Kategória:A Munkácsi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései