A közönséges bojtorjánsaláta vagy egyszerűen bojtorjánsaláta (Lapsana communis) az őszirózsafélék növénycsaládjának Katángrokonúak nemzetségcsoportjába tartozó Lapsana nemzetség egyetlen faja – a korábban ide sorolt négy kelet-ázsiai fajt az új Lapsanastrum génuszba helyezték át, mivel velük együtt a Lapsana polifiletikus volt.Jae-Hong Pak and Kåre Bremer: Phylogeny and Reclassification of the Genus Lapsana (Asteraceae: Lactuceae) in Taxon, Vol. 44, No. 1 (Feb., 1995), pp. 13-21 Európa nagy részén és Észak-Ázsiában őshonos, sokfelé pedig inváziós fajként terjedt el (Észak-Amerika, Chile, Új-Zéland, Ausztrália).Flora of New South Wales: Lapsana communis.Flora of Chile: Lapsana communis .Flora of New Zealand: Lapsana communis.Flora of North America: Lapsana communis. Magyarországon gyakori, félárnyékos, bolygatott területeken, nyílt erdőkben, kertekben található meg.
Alfajok Hat alfaja ismeretes:Flora Europaea: [Lapsana communis]Germplasm Resources Information Network: Lapsana communis Lapsana communis subsp. communis. Európa nagy részén, kivéve délkeleten. Egyéves. Lapsana communis subsp. adenophora (Boiss.) Rech.f. Délkelet-Európa Lapsana communis subsp. alpina (Boiss. & Balansa) P.D.Sell. Krím-félsziget. Lapsana communis subsp. grandiflora (M. Bieb.) P.D.Sell. Délnyugat-Ázsia. Lapsana communis subsp. intermedia (M. Bieb.) Hayek. Délnyugat-Ázsia, Délkelet-Európa. Évelő. Lapsana communis subsp. pisidica (Boiss. & Heldr.) Rech.f. Görögország.
Jellemzése left|thumb|Bojtorjánsaláta alsó levele A bojtorjánsaláta lágyszárú, egy- vagy kétéves növény. 30–100 cm magasra megnőhet (a tipikus 50 cm), szára felálló, elágazó, tejnedvet nem tartalmaz. Levelei szórt levélállásúak, a tőlevelek általában épek, tojásdadok, a középső levelek tagolatlanok, ép széllel vagy karéjos fogakkal, a felsők keskeny-lándzsásak, finoman fűrészeltek. Június-augusztusban virágzik. Az 1–2 cm átmérőjű virágfészkeket 8-15 világossárga nyelves virág alkotja, a szár csúcsán laza bogas virágzatban.Flora of Northwestern Europe: Lapsana communisBlamey, M. & Grey-Wilson, C. (1989). Flora of Britain and Northern Europe. A virágok csak napfényes időben nyílnak ki, a délelőtti órákban 6-11 óra között, délutánra már becsukódnak. A zigomorf nyelves virágok vége csipkézett, öt fogacskában végződik. A virágokat méhek és zengőlégyfélék látogatják, de az önbeporzás is lehetséges. A húszmagvú kaszattermés nem bóbitás. Terjesztése a szél által és állati úton (hangyák) egyaránt történik.
Élőhelyei A Magyarországon előforduló növénytársulások közül a következőkben állapították meg a bojtorjánsaláta megjelenését: félszáraz és üde erdei gyomvegetáció, galaj-kányazsombor társulások, gólyaorr-füzike társulások, zsidócseresznyés erdőszegély.Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai, 23. Osztály: Galio-Urticetea Passarge ex Kopecký 1969
Felhasználása Fiatal (április-júniusban szedett) hajtásait már az ókori Rómában is fogyasztották; felhasználhatók salátákban vagy a spenótfőzelékhez hasonlóan is elkészíthető. Mivel ki nem nyílt virágai mellbimbóra emlékeztetnek, a szignatúratan alapján mellfekély ellen használták.Parkinson, J. (1640). Theatrum Botanicum; or an Herball of Large Extent.
Gyógynövényként hashajtó, vízhajtó, hatásos cukorbetegség ellen.Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 30. oldal.
Hasonló fajok A vékony zörgőfű (Crepis capillaris) levelei dárdásak, a külső nyelves virágok fonákja pirosan csíkozott.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Kategória:Növényfajok Kategória:Őszirózsafélék Kategória:Monotipikus taxonok